Nándor
8 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

1977: Szakszervezetiseket mészárolnak le Madridban

2011.01.24. 08:29
11 hozzászólás

A madridi Atochánál elkövetett mészárlásról a legtöbb embernek a 2004-es robbantás jut eszébe a pályaudvar felé tartó vonaton, melyben 191 ember halt meg és 1800-an sérültek meg. Történt azonban egy másik mészárlás is a pályaudvar közelében, 1977-ben. Akkor ugyan jóval kevesebben haltak meg, öt halálos áldozata volt, de az eset így is a spanyol demokratikus átalakulás egyik meghatározó pillanata lett.

1977. január 24-én három gépfegyveres tört be a Munkásbizottság szakszervezet irodájába az Atocha utcában, ahol munkajoggal foglalkozó ügyvédek és az akkor még illegálisan működő kommunista párt tagjai gyülekeztek. A szakszervezet közlekedési szervének vezetője, Joaquin Navarro volt az elsődleges célpont, aki sztrájkot szerezett a “francoista közlekedési maffia” ellen.

A Ya címlapja az áldozatok és súlyos sérültek fotóival
A Ya címlapja az áldozatok és súlyos sérültek fotóival

Navarro azonban akkor éppen nem volt az irodában. A fegyveresek ezután tüzet nyitottak. Ángel Rodríguez Leál, a szakszervezet egyik tagja épp akkor érkezett vissza az irodába, mert ott felejtett néhány papírt. Az első lövések őt ölték meg. A fegyveresek ezután átnézték az irodát, amikor megtalálták, hogy nyolc ügyvéd még rejtőzködik.

Fahoz állították őket és lőttek. Ketten (Luis Javier Benavides és Enrique Valdevira) azonnal meghaltak, ketten (Serafín Holgado és Francisco Javier Sauquillo) később haltak bele a sérülésekbe. A többiek is súlyosan megsérültek, de életben maradtak. Másnap a támadást az Alianza Apostólica Anticomunista (Apostoli Antikommunista Szövetség, AAA) nevű újfasiszta terrorszervezet vállalta magára.

Az áldozatok temetése
Az áldozatok temetése

Két évvel vagyunk Franco halála után, zajlik Spanyolország demokratikus átalakulása. Adolfo Suarez kormányának egyik fő dilemmája, hogy mit kezdjenek a kommunista párttal. A pártnak volt egyértelműen a legnagyobb és legjobban szervezett bázisa, komoly dilemmát jelentett azonban, hogy legalizálják-e. Az atochai mészárlás hozta meg az áttörést.

atocha 25012005

Az áldozatok temetésén százezren vettek részt, ez volt az első nagy baloldali tömegrendezvény  Franco halála után. A temetés másnapján sztrájkot is hirdettek, ennél is fontosabb azonban, hogy mindez teljesen békésen zajlott, semmilyen atrocitás nem történt - hivatalosan ez volt a végső ok amellett, hogy engedélyezték a kommunista párt működését.

A gyilkosok (Carlos García Juliá, José Fernandez Cerrá y Fernando Lerdo de Tejada) annyira bíztak a politikai védelemben, hogy el sem hagyták Madridot - Lerdo de Tajedai unokatestvére például a Fuerza Nueva (Új erő) szélsőjobboldali párt vezetője, Blas Pinar volt, de az elkövetők szorosan köthetőek voltak más szélsőjobboldali szervezetekhez az AAA-n kívül is.

A gyilkosok összesen 464 évet kaptak, ez azonban nem jelentett megnyugtató lezárást az ügyben. Az egyik ügyvéd már akkor is azt nyilatkozta, hogy a nyomozás egy bizonyos pontnál nem mehetett tovább, és a jelek a titkosszolgálat felé mutattak.

Tovább erősítette a gyanút, hogy az elkövetők valahonnan védelmet kaptak, hogy Lerdo de Tejada megszökött, amikor 1979-ben feltételesen szabadlábra engedték, és élete végéig szabadlábon maradt, miután Franciaországba, Chilébe majd Brazíliába menekült. Amikor pedig Carlos García Juliá szabadult feltételesen 14 év múlva, ő is Dél-Amerikába szökött, igaz, kábítószercsempészésért később ismét elítélték.

A történtetet Juan Antonio Bardem filmje, a Hét januári nap is feldolgozta.