Hedvig
7 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

1975: Fölavatják Károlyi Mihály szobrát

2011.03.03. 09:54
0 hozzászólás

Nem túl eredeti, mi több, kifejezetten hülye kérdés: ki a fene gondolta volna 1975. március 3-án, Varga Imre szobrászművész parlament melletti Károlyi-emlékművének avatásán, hogy jó harmincöt év múlva egy politikai tüntetésen kipát tesznek a szoboralak fejére, és táblát akasztanak a nyakába azzal a felirattal: ÉN FELELEK TRIANONÉRT. Mi több: néhányan még hurkot is dobnak a szobor nyakára, és a kötelet vagy nyolcan-tízen húzni kezdik, de a ledöntéstől megmentik a művet a pártcsendőrök.

Károlyi születésének századik évfordulójára kapta a szobrot, ami – bizonyítva az elvtársak viccelődésre való hajlamát – azon a helyen állt, ahol a politikus hatalomra jutásakor meggyilkolt Tisza István kapott emlékművet 1934-ben.

Az első köztársaság elnöke, a vörös gróf amúgy is a Kádár-rendszer egyik kirakatfigurája volt, pedig meg sem élte Kádár hatalomra kerülését. A kommunizmussal már a két világháború között is vissza-visszatérően kokettáló Károlyi a második világháború után tért vissza Magyarországra, és párizsi nagykövetként az új rend szolgálatába állt. A Rajk-per elleni tiltakozásul lemondott posztjáról és ismét az emigrációt választotta.

Károlyi Mihály 1955 márciusában halt meg Franciaországban. Kádár börtöneiben még százával voltak 56-osok, amikor hamvait újratemették Budapesten. Fontos esemény volt ez a legitimizációra áhítozó Kádár Jánosnak és rendszerének, és jelenlétükkel mindehhez olyan baloldali nyugati gondolkodók asszisztáltak, mint a A. J. P. Taylor oxforfi történész professzor (könyveit manapság is sűrűn kiadják magyarul), Francesca Wilson angol vagy Yvette Guyot francia írónő.

Budapest, 1975. március 3. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Cseterki Lajos titkár koszorúznak Károlyi Mihály szobrának avatásán az országház északi oldalán, a Kossuth téren. Varga Imre szobrászművész alkotását Károlyi Mihály, az első magyar köztársasági elnök születésének 100. évfordulója alkalmából avatták fel. Az avató ünnepségen jelen volt Károlyi Mihály özvegye és leánya. (Fotó: Benkő Imre)
Budapest, 1975. március 3. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Cseterki Lajos titkár koszorúznak Károlyi Mihály szobrának avatásán az országház északi oldalán, a Kossuth téren. Varga Imre szobrászművész alkotását Károlyi Mihály, az első magyar köztársasági elnök születésének 100. évfordulója alkalmából avatták fel. Az avató ünnepségen jelen volt Károlyi Mihály özvegye és leánya. (Fotó: Benkő Imre)

Az 1975-ös szoboravatás tovább építette a Károlyi kultuszt, és tovább építi majd 1984-ben Kovács András Vörös grófnője. (Általános iskolásként ezt a filmet kötelező volt megnéznünk valamelyik nemzeti ünnep előtti utolsó iskolanapon, amit persze egyáltalán nem bántunk.)

A Népszabadság 1975. március 4-i száma címoldalon, ha nem is hajtás fölött számol be a szoboravatásról: LELEPLEZTÉK A PARLAMENT MELLETT KÁROLYI SZOBRÁT.

Az ünnepségen ott volt Károlyi Mihály agilis özvegye és lánya, a beszédet Péter János, az országgyűlés alelnöke mondta el. „Az országházhoz került a régóta várt szobor – mondta Péter –, oda, ahol oly sok nagy csatáját vívta Károlyi Mihály, ahol 1918. október 16-án meghirdette a történelem kérlelhetetlen ítéletét a régi bűnös rend bűnös vezetői felett, két héttel az őszirózsás forradalom előtt: oda, ahol egy hónappal később kikiáltották a köztársaságot, majd Károlyi Mihályt elnökké választották, és ahol majdnem három évtized múltán, 1946-ban, győzelmeinek egy dicsőséges alkalmán az egész nemzet nevében köszöntötték.”

Károlyi a 1940-es években (Fotó: Várkonyi László)
Károlyi a 1940-es években (Fotó: Várkonyi László)

A szobor egy-két évtizedig békében állt a helyén, mígnem a rendszerváltás után szélsőségesek rendszeresen leöntötték vörös festékkel. Nyáron a Jobbik két országgyűlési képviselője a szobor eltávolítását követelte, Kövér László házelnök pedig 2014-re nem akarja őt jelenlegi helyén látni.

A baloldalon – egyéb hősök híján – Károlyi kultikus figurává kezd emelkedni. Többször kinyilvánították már, hogy megvédik a szobrot, bármi áron.