Szilvia
10 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Amikor Kádár fogadta a kínaiakat

2011.06.28. 18:50
54 hozzászólás

Haldoklik az Aral-tó - adta hírül a Népszabadság 1987. június 16-én, a vezető hír meg az volt, hogy Budapestre érkezett Csao Ce-jang a kínai államtanács elnöke, megbízott pártfőtitkár. Nagy esemény volt ez, első alkalommal látogatott kínai pártvezető Magyarországra.

"A budapesti magyar-kínai eszmecserék, a most aláírt megállapodások kapcsolataink új szakaszát, új minőségét is jelzik. Az utóbbi öt évben már meghétszereződött a két ország áruforgalma: a jövőben a

kereskedelem mellett a gazdasági együttműködés a közös vállalatok, kooperációk révén, a bankkapcsolatok fejlesztésével bővülhet". Ezt az összegzést az 1987. június 19-i Népszabadságból vettük.

24 éve természetesen végig vezető anyag volt az MSZMP központi lapjában a háromnapos látogatás, de címekben meglepően visszafogott volt a Népszabadság: "Csao Ce-Jang ünnepélyes fogadása a Kossuth Lajos téren", "Kínai vendégünk zárótárgyalásai Budapesten", "Csao Ce-jang elutazott hazánkból". Hogy mennyit fejlődött címadásban a kommunizmus óta az újságírás, azt bizonyítja a napilapok közül véletlenszerűen kiválaszott hétfői Magyar Nemzet öthasábos címe: "Történelmi együttműködés Kínával ", alcímben: "Példátlan megállapodásokat hozott Ven Csia-pao miniszterelnök magyarországi látogatása"

"A kínai nép mindig bensőséges érzelmeket táplált a magyar nép iránt" - nyitotta egy barátságos mondattal a 87-es budapesti látogatását Csao Ce-jang, majd később áradozott a repülőről látott balatoni tájak szépségéről, és nem hagyta ki a Dunát sem.

A folyó komoly nyomot hagyhatott Ven Csia-paóban is, aki mind a kétszer tagja volt a kínai delegációnak. Előbb a kínai kommunista párt központi bizottsága irodájának vezetőjeként, majd 24 évvel később már a Duna-parton Orbán Viktor mellett sétáló miniszterelnökként, amikor megemlített, hogy a folyó semmit sem változott azóta, amióta itt járt. (Hogy a fiatal, 45 éves Ven Csia-paóra komoly jövő várhat, azt jelezte, hogy a korabeli Népszabadság a kínai delegáció felsorolásánál rögtön Csao Ce-jang után említette, minden egyes alkalommal.)

Mindkét képen rajta van Ven Csia-pao. Keresse meg!
Mindkét képen rajta van Ven Csia-pao. Keresse meg!

"A két ország kapcsolatában a szövetséghez szükséges erős alapok megvannak, az elmúlt 60 év is megerősítette ezeket az alapokat" - ezt Orbán Viktor mondta most, talán a Kínai Népköztársaság 1949-es kikiáltására utalva. De annak idején Kádár is tett egy történelmi kitekintést a kínai vendégek tiszteletére tartott díszvacsorán . "Engedjék meg, hogy a múltból felidézzem a Csou En-laj elvtárs vezette kínai kormányküldöttség 1957. januári budapesti látogatását, és még ugyanabban az évben a magyar párt- és kormányküldöttség kínai útját. A harminc évvel ezelőtti nehéz viszonyok között pártunk és népünk számára rendkívül értékes volt kínai testvérpártunk, a baráti kínai nép segítsége és szolidaritása." Ezen a látogatáson egyébként a Kínai Kommunista Párt a magyar felkelők szigorú megbüntetését szorgalmazta.

Kína a mi örökös gazdasági barátunk

Hol tartott Kína 24 éve? Csao Ce-jang szerint az ekkor nyolc éve tartó, a mezőgazdaságot és az ipart egyaránt átfogó reformok jelentős eredményeket hoztak a kínai gazdaságban. Az össztermelés értéke kétszeresére emelkedett, s ezzel párhuzamosan jelentősen emelkedett az életszínvonal - a vidéki lakosság körében megduplázódott, a városokban is csaknem kétszeresére nőtt. Ugyanakkor a gazdaság harmonikus fejlődésében feszültséget okozott az utóbbi évek túlfűtött beruházáspolitikája, ezért a gazdaság korábbi 18 százalékos növekedési ütemét 8-9 százalékra mérsékelték.

És hogy állt Magyarország 24 éve? Kádár pohárköszöntője szerint "a világgazdaságban végbement jelentős változások, valamint a szocializmus építésének a korábbinál bonyolultabb feladatai nagyobb követelményeket támasztanak a magyar népgazdasággal szemben. Barátaink előtt sem hallgatjuk el, hogy ezeknek az új követelményeknek mind ez ideig csak részben tudunk megfelelni. Pártunk és kormányunk vizsgálja a kibontakozás lehetőségét. Szilárd meggyőződésünk, hogy gazdasági nehézségeink leküzdéséhez, szocialista vívmányaink megőrzéséhez és megerősítéséhez megvannak, illetve megteremthetők a szükséges feltételek. Ebben fontos szerepet játszik az is, hogy kapcsolataink, együttműködésünk a szocialista országokkal, közöttük a baráti Kínai Népköztársasággal eredményesen fejlődjenek".

"Ahhoz, hogy a Magyarországon most zajló átalakulás sikeres legyen, végre lehessen hajtani a teljes gazdasági fordulatot, az országnak új típusú szövetségekre és szövetségesekre is szüksége van. Ma úgy zártuk le a tárgyalásokat, hogy Kína és Magyarország ilyen új szövetségesei lehetnek egymásnak" - ezt már nem Kádár mondta.

Mit kívánunk Kínának?

Kádár nem ment el szó nélkül a kínai gazdaság teljesítménye mellett. "Pártunk és kormányunk nagyra értékeli azokat  az ismert jelentős sikereket, amelyeket a Kínai Népköztársaság a gazdaságirányítás rendszerének reformja során elért, s amelyek hatékonyabb, demokratikusabb, a szocializmus történelmi lehetőségeit jobban kibontakoztató társadalmi gyakorlat létrehozását szolgálják."

És azt is mondta: "A magyar nép tisztelettel és megbecsüléssel tekint Kína kivételes történelmi múltjára, nagy népének ősi kultúrájára és alkotóerejére. Tiszteletet ébresztenek azok a jelentős sikerek, amelyeket a Kínai Népköztársaság nehéz küzdelemben és sok munka árán a forradalom győzelme óta a szocializmus útján elért" - köszöntötte Kádár a keleti küldöttséget.

(Hogyan szól most egy hasonló udvarias kör? "Azt kívánjuk Kínának, hogy folytassa azt a politikát, amivel fantasztikus sikereket ért el az elmúlt évtizedben. Mi magyarok megemeljük a kalapunkat az előtt a fantasztikus teljesítmény előtt, amellyel emberek százmillióit sikerült a jobb élet irányába vezetni és reményt adni számukra a jövőt illetően".)

Kína és a nagyvilág

Kádár elhelyezte Kínát a világtérképen is: "Meggyőződésünk, hogy a szocialista Kína stabilizáló szerepe a nemzetközi kapcsolatok rendszerében egyre jelentősebbé válik."

"Örülök, hogy egy olyan állam miniszterelnökét fogadhattam, amely nemcsak saját népének fejlődését mozdította elő az utóbbi években, hanem teljesítményével a globális jóléthez is nagyszerű módon járult hozzá". (Ez 2011-ben hangzott el.)

"A két ország hasonlóképpen gondolkodik a jövőről, Magyarország is határozottan elkötelezett a munkaalapú gazdaság és az értékteremtő munka mellett, mindkét ország elveti azt a felfogást, hogy lehetséges munka nélkül is gyarapodni. Ez a meggyőződés adja az együttműködésünk alapját a jövőben" - hangzott most egy idézett a parlamentben. 87-ben pedig: "Külpolitikai tevékenységünk elsődleges célja, hogy építőmunkánk számára kedvező nemzetközi feltételeket biztosítsunk és hozzájáruljunk a béke megvalósításához, a társadalmi haladás ügyéhez".

Előkerült-e bármilyen probléma a tárgyalások során?

"Közös törekvésünk, hogy a pártjaink, országaink közötti kapcsolatok a teljes egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös tisztelet elveire építve fejlődjenek".

"Abban értettünk egyet, hogy tiszteletben tartjuk egymás politikáját, és ez jelenti az elvi alapját az együttműködésünknek".

Segíthetnénk, de nem tesszük, hogy melyik idézett mikor hangzott el.

Akkor három nap jutott ránk

A szocialista körúton lévő Csao Ce-jang 24 évvel ezelőtti útja hosszabb ideig tartott, mint a mostani, így vidéki program is belefért. Járt például Győrben a Rábánál. Maga a legendás Szabó László számolt be a látogatásról a Népszabadságban. "A Rába gyorsan felfigyelt esztendőkkel ezelőtt arra, hogy az egész világ azt lesi, mikor nyit a Kínai Népköztársaság hatalmas piaca a külföld előtt, és termékeivel "betört" a kínai piacra. A kínai párt megbízott főtitkárának érkezése előtt alig egy órával jelentette pekingi kereskedelmi kirendeltségünk vezetője, hogy a KNK 300 újabb speciális teherautó megvásárlásáról írt alá szerződést". A cikkből kiderül az is, hogy 350 kínai szakmunkást vártak Győrbe, kulcsrakész lakásokkal, akik három évig tanulhatják "az autó- és a mezőgazdasági gépgyártáshoz szükséges legmodernebb ismereteket".

Amire 87-ben büszkék voltak

87-ben két egyezményt írtak alá. Az egyik a magyar-kínai hosszú távú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés főbb irányairól szólt. A hosszú táv 2000-ig szólt, a kiemelt területek a következő voltak: gépipar, hírközlés, elektronika, műszeripar, energetika, közlekedés, szállítás, emellett megemlítették a mezőgazdaság és a tudomány szerepét is "a kontaktusok bővítésében".

A másik egy magyar-kínai kulturális és tudományos együttműködés volt, ami "megnyitja a kapukat a kapcsolatok intenzívebb fejlesztése előtt a kultúra, a tudomány, az oktatás, az egészségügy, a sajtó, valamint a sport és az idegenforgalom területén." Kiemelt figyelmet fordítottak az együttműködésben az alkalmazott és műszaki tudományokban, a hungarológiai és a sinológiai kutatásokban, a felek egyetemi ösztöndíjakat ajánlottak fel kölcsönösen egymásnak. A megállapodás kiterjedt kulturális szakemberek, művészek szólisták, művészegyüttesek együttműködésére, vendégszereplésére is.

Szabó feljegyezte a kínai vendégeket Győrbe kísérő Maróthy László, a minisztertanács elnökhelyettese megjegyezését: "Világbirodalom. De lám milyen szerénységgel kérdeznek, érdeklődnek a vezetői." A beszámoló szerint a látogatáson Csao Ce-jang valóban megállás nélkül kérdezett, kíváncsi volt a legkisebb részletekre is, így például arra, hogy a "Világbank milyen programjait hajtják most végre, s nem idegenkednek-e a Világbank szigorú ellenőrzéseitől". Horváth Ede vezérigazgató elárulta, milyen nehéz volt átvenni a Világbank normáit, hozzászokni az olykor "okvetetlenkedésnek" tűnő megjegyezéseihez. "De megszoktuk, s rájöttünk, hogy az idegen, szigorú szem olyasmit is észrevesz, amit mi nem" - válaszolt készségesen Horváth, aki egy kedvesnek mondott szópárbajba is keveredett a kínai pártvezetővel a keletiek fárasztó alkudozási szokásairól. A szocialista együttműködésben szokatlan kufárkodást Szabó kénytelen volt megmagyarázni a Népszabadság olvasóinak: "ma már a szocialista partnerek között is mind erősebbek a termelés, az eladás üzleti igazságai".

 A Kossuth téren aztán 87-ben végül ünnepélyesen elbúcsúztatták a kínai vezetőt. Kádár nem kísérte ki a repülőtérre Csao Ce-jangot. 2011-ben ünnepélyes búcsúztatás nem volt a Kossuth téren, de Orbán Viktor a kínai kormányfőt egészen a repülőtérig elkísérte.

A kínaiak akkor is (és most is) meghívták Magyarország első emberét. Kádár János négy hónappal később elutazott Kínába.