Büntetni rendel
A szereplők
A Katicom Kft. a müncheni székhelyű Huber Kartographie leányvállalataként alakult 1989-ben. A németek kihasználták, hogy a kelet- és közép-európai térképészek jóval olcsóbban dolgoznak német társaiknál. Huber irodát nyitott Szentpéterváron, Moszkvában, Tiranában is, ezek közül egyedül a budapestiek önállósultak a kilencvenes évek végén.
Heinrich Stiefel 1982-ben alapította első falitérkép-kiadó vállalkozását Ingolstadtban. A magyarországi cég tíz évvel később jött létre.
Észak-Ázsiára ráfér a korrektúra
Az elmúlt év decemberében küldött levelet először a Katicom jogásza a Stiefelhez arról, hogy mely termékeik esnek a szerzői jog hatálya alá. Az iskolákban használatos falitérképek, általános iskolai földrajzi és környezetismereti atlaszok, valamint reklámtérképek, egérpadok tartoznak ide. A felperes szerint a szerzői jogsértés alá eső termékek értéke a félmilliárd forintot is elérheti.
Hubertől rendelték
A botrány a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. által forgalmazott általános iskolai földrajzi atlaszon pattant ki. Gyémánt Péter, a Katicom értékesítési vezetője elmondta: "A térképeknek csaknem felét mi készítettük, mi számláztuk, a szerző felhatalmazása ellenére mégis a copyright Stiefel felirat olvasható a kiadott művek bal alsó sarkában." Herczog Gábor erre elmondja, hogy a térképeket Hubertől, a Katicom korábbi tulajdonosától rendelték meg. Az impresszumban egyébként fel is tüntették, hogy az atlasz készítésében a Kartographie Huber München is közreműködött, megadva a pontos oldalszámokat is. A Katicomot így szerinte jogosan hagyták ki az újabb kiadásokból.
Herczog szerint ilyen szervezet van, úgy hívják, hogy Magyar Térképész Egyesület. Ebbe a Katicom nem lépett be. "Kételkedem benne, hogy ilyen kampány után bármely jóérzésű magyar térképész cég belépne egy, a Katicom nevével fémjelzett egyesületbe" - mondja a Stiefel ügyvezető igazgatója.
Évekig is eltarthat
A felperes szerint akár a falitérképek nyolcvan százalékát is bezúzhatják; az iskoláknak, végső soron a költségvetésnek, ez félmilliárd forintos kárt okozhat. Az alperes másképp látja. A Stiefel éves árbevétele háromszázmillió forint; ebből a térképek forgalmazása 60-70 millió forintot tesz ki. "Ha a Katicom be tudná bizonyítani igazát, akkor is csak 50 millió forint lehetne az állítólagos kára az elmúlt tíz év alatt" - mondja Herczog Gábor.
Itt áll jelenleg az első magyar térképháború. A felek 2003 áprilisában találkoznak a bíróságon. Az oktatási minisztérium nem foglal állást. Szakértők szerint a tárgyalás évekig eltarthat.
Ami biztos: zúzás egyelőre nem lesz.