Drágul a Terror Háza

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma május végén, még az előző kormány alatt megállapodást kötött a Terror Háza Múzeum fenntartójával, a Közép- és Kelet-európai Történelem- és Társadalomkutatásért Közalapítvánnyal arról, hogy a tárca 2003-tól három éven át évi 330 millió forinttal támogatja a múzeum működését - mondta Vas Imre, a múzeum menedzserigazgatója.

Csak a költségek egy részét fedezi

Vas, Várhegyi Attila, kultusztárca egykori államtitkárának volt kabinetfőnöke szerint a megállapodás nem az utolsó pillanatban jött létre, a múzeum által elkészített részletes üzleti terv alapján komoly tárgyalások folytak a közalapítvány és a kultusztárca képviselői között. Mint elmondta, a 330 millió forintos állami támogatás a Terror Háza éves költségvetésének mintegy 60 százalékát teszi ki, a működtetési költségek fennmaradó részét a jegyárakból származó bevételekből, a hazai és külföldi, magánszemélyektől és cégektől befolyó támogatásokból, illetve pályázatokból fedezik.

Vizsgálódnak

A Népszabadság ugyanakkor arról ír, hogy új kormányzat megvizsgálja, indokolt-e az az összeg, amelynek folyósítását az előző kabinet utolsó hivatali időszakában vállalt a Terror Háza fönntartására. A kulturális tárcánál egyelőre nem tudtak nyilatkozni arról, terveznek-e változtatásokat az intézménynél. Ezt Kazal János, a kulturális tárca miniszteri kabinetfőnöke közölte.

Tiltakozás A Terror Háza múzeum visszautasítja, hogy az új kormány határozni kíván a Terror Háza múzeum belső átalakításairól, illetve személyi változásokról. Az Országos Sajtószolgálathoz eljuttatott közleményükben abszurd ötletnek nevezik, hogy az új kormány - "melynek számos vezető személyisége jeleskedett az elmúlt diktatórikus rendszer fenntartásában" - belső átrendezéseket tervez végrehajtani a nyilas és a kommunista terror áldozatainak emlékmúzeumában. Utalnak arra is, hogy a közelmúltban elvégzett ÁSZ-vizsgálat a közalapítványnál szabályszerűnek találta a költségvetési támogatások felhasználását.

A második választási forduló utáni napra, május 22-re dátumozták azt a szerződést, amelyben az Orbán-kormány kötelezettséget vállalt a Terror Háza működésének további finanszírozására. Az erről szóló dokumentumot Rockenbauer Zoltán miniszter és Schmidt Mária, az intézmény főigazgatója írta alá.

A miniszternek nem tetszik

A tárca azonban nemcsak ezt tekinti át, hanem a Terror Háza létrejöttének és működtetésének egészét is, hogy megismerjék az előzményeket, és tisztában legyenek azzal, minden törvényes-e.

Görgey Gábor kultuszminiszter előzőleg - jelöltként - közölte, hogy a Terror Háza elnevezése és jelenlegi kiállítása nem ízlése szerint való. A kabinetfőnök tegnap ezt azzal egészítette ki, hogy a tájékozódás szakaszában egyelőre semmilyen szándék nem fogalmazódott meg arról, szükség lenne-e valamilyen tartalmi vagy személyi változtatásra a pesti, Andrássy úti intézményben.

Nem nőtt a forgalom

A Magyar Nemzet a Terror Háza bizonytalan jövőjéről írt cikkében Havasi Bertalanra, a Terror Háza múzeum sajtóreferensére hivatkozik, aki állítólag azt mondta a lapnak, hogy az utóbbi napokban megemelkedett a látogatók száma.

Ezt az Index érdeklődésére a múzeum titkárságán nem tudták megerősíteni. Azt mondták, a megnyitás óta folyamatosan nagy a látogatottság; az utóbbi napokban sem változott érezhetően a forgalom.

Utólag Havasi Bertalan az Indexnek elmondta: nem is nyilatkozott a Magyar Nemzetnek a forgalom alakulásáról.

Megemelték a belépődíjat A Terror Háza üzemeltetői a bizonytalan jövő miatt új belépési díjszabásokat hoznak - értesült a Magyar Nemzet. Szombattól megszűnt az ingyenes tárlatvezetés, és keddtől drágábbak a belépőjegyek is. A megemelt jegyárak a külföldieket érintik, akik ezentúl 3000 forint ellenében látogathatják a múzeumot. A csoportok ezentúl tizenöt fő felett vehetik igénybe a kedvezményeket a korábbi tíz fő helyett. A 65 év felettiek továbbra is ingyenesen látogathatják a bemutatót. A tárlatvezetést 2500 forintért lehet igényelni, amit előtte tíz nappal kell jelezni a múzeumnál.