Ki veri le a lécet?

Mezcserék. Az integrációban teljesen kivégzik a testnevelési képzést?

A történet a felsőoktatási intézmények integrációjáról, valamint arról a fegyelmi eljárásról szól, amit a két HÖK-vezető ellen indít az egyetemi vezérkar, mert nyilatkozataikkal rontják a Testnevelési Kar hírnevét. Az ügyet jelenleg az Alkotmánybíróság vizsgálja.

Huszonegy vádpont

Egy évvel ezelőtt, még a Testnevelési Egyetem hírnevét rontotta volna Balogh Miklós és Kádár Péter a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának (TE) Hallgatói Önkormányzatának elnöke, illetve alelnöke. Ez az időközben végrehajtott egyetemi integráció miatt ma már nem lehetséges, hiszen 2000. január elsejétől a Testnevelési Egyetem, a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemmel karöltve létrehozta a mamutlábú Semmelweis Egyetemet. Integrálódtak.

Mielőtt azonban rövidítési párbajt vívnánk, le kell írni, hogy ezt az 1993-ban elfogadott felsőoktatási törvény (1993. évi. LXXX. tv.) írja elő, és hatpárti konszenzus miatt, hatásköre alól menekülni nem lehet. Az integráció jogosságát már sokszor és sokan kétségbe vonták, de annyi biztos, hogy egyetemi körökben még ma is tartja magát az vélemény, hogy ezzel a nem túl elegáns megoldással lefejezték a felsőoktatást.

A legfontosabb vádpontok ,,Az egyetem, most kar vezetése nem biztosította a hallgatók érdekeinek védelmét. Nem volt Hallgatói Önkormányzat (...), ,,az Egyetemi Tanács jegyzőkönyveit meghamisították", ,,(az egyetem) a Hallgatói Önkormányzat egyetértését megkerülve előnytelen szerződéseket kötött", ,,az integráció előkészítésében, és annak döntési folyamatából, az önkormányzatiság elveivel ellentétesen módszeresen kihagyták, és nem tájékoztatták az egyetem, most kar hallgatóit.", ,,a kiadott új kari Szervezeti és Működési Szabályzat nem tartalmazza a testnevelő tanár képzést, helyette közegészségügyi szakemberképzést jelöl meg feladatul.

Az Alkotmánybíróság előtt azonban nem ezért van a két HÖK-vezető beadványa. Az Alkotmánybíróság titkárságán az Indexnek elmondták: a talárosok majd csak augusztusban foglalkoznak az üggyel. Az ügyet az a huszonegypontos irat jelenti, amelyek a beküldők szerint az egyetem, élén a dékánnal törvénysértéseit igazolják (A ,,vádpontokról" részletesen lásd a keretes írást.)

Eltűnnek a K-hetek

A gondok egy szeptemberi napon kezdődtek, amikor évnyitót tartottak a tesiseknek. - Ekkor tudtuk meg, hogy az integráció 2000. január elsején lép életbe. Mindenkiben felmerült a kérdés, hogy akkor milyen diplomát fogunk kapni, hiszen mindenki azért jött ide, mert a TF-nek neve volt"- mondta Karsai Péter, a HÖK alelnöke. Ehhez már csak csipetnyi só volt, hogy teljesen átvariálták az órarendet, és eltűntek a K-hetek.

Ezek voltak azok hetek, amelyeken nem kellett a tesiseknek suliba járni, mert ilyenkor a levelezősök szabadcsapatai szállták meg az épületet.
- Mindenki ekkor intézte a kiscsoportos foglalkozásait, vagy dolgozott. Ki ezért a felelős?- teszi fel az Index riporterének a kérdés Balogh Miklós, HÖK-elnök, majd röviden elmondja, hogy már szeptemberben úgy gondolták, hogy a Hallgatói Önkormányzat az érdekvédelem helyett a kertek alatt sunnyogott.

Módosított alapszabály, eltűnt jegyzőkönyv

A két vezető szerint ugyanis az akkor érvényes HÖK alapításánál több szabálytalanság is felmerült. A felsőoktatásról szóló törvény (továbbiakban: törvény) szerint minden egyetemi, főiskolai hallgatónak joga van az önkormányzatisághoz, azonban ezek felállítása nem kötelező. A törvényben előírt 25 százalékos részvételi-érvényeségi küszöb elérése országosan is gondot okozott, 1997-ben a TF akkori HÖK-gazdái is ezzel a bajjal küzdöttek, így a két évvel azelőtti alapszabályzatot módosították: a küldöttgyűlés kizárólagos hatásköre lett a HÖK elnökségének és az elnökség tagjainak megválasztása. A kétszázas tesistábor elnöknek Papp Tibor választotta.

- Csakhogy ez törvénytelen volt - mondja Balogh Miklós, mivel a törvény részvételi limitet ír elő. Ezek azonban leosztották egymást között a posztokat, így működtek egészen 1999 novemberéig. Ekkor mi összehívtunk egy fórumot, hogy valamivel igazolják, hogy milyen szabályok szerint választották meg őket. Ezt nem tudták bemutatni, és lemondtak. November 4-én újra választottunk.

Alkotnak az Alkotás utcában. Az ügyet jelenleg az Alkotmánybíróság vizsgálja.

- Valóban nem tudjuk, hogy hova lett a jegyzőkönyv - nyilatkozta az Indexnek Papp Tibor, akkori HÖK-elnök, jelenleg a női futtballválogatott kapusedzője. Azonban dr. Nemes András egyetemi docens, az egyetem ügyvédje és Kovács Etele oktatási dékánhelyettes, akik jelen voltak a választáson, megerősítették Pappot.
- Miért nem készült jegyzőkönyv?
- Készült, csak elvesztettük - válaszolt Papp Tibor.

Nincs tehát olyan papír, ami igazolná, hogy érvényes volt a HÖK megválasztása - szól Baloghék érvelése. Ennek azonban perdöntő következményei vannak.

Ha nem volt érvényes önkormányzat, akkor azok a döntések, amelyek születtek: érvénytelenek, és az Egyetemi Tanácsban kapott nyolc helyen olyan emberek ültek, akiknek nem volt mandátumuk. Információnk szerint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájánál (HÖOK) szintén nem volt bejegyezve a szervezet, amit Papp Tibor szintén megerősített. A HÖOK egyébként kérdésünkre elmondta, hogy érdemben nem tudtak vizsgálatot folytatni, mivel nem álltak rendelkezésükre papírok.

Balogh Miklós szerint a HÖOK gyűlésein vettek részt tesis-küldöttek, de ezt Papp Tibor cáfolta. Az Index kérdésére, hogy miért nem jegyeztették magukat, Papp azt felelte, hogy ,,a nulláról indultunk, és egyáltalán nem voltunk tisztában azzal, hogy mit kell tennünk."

A hamisítás

- Az Egyetemi Tanács üléseire pedig úgy rángatták be az embereket a folyosóról, akik nyilván nem szavaztak a dékán ellen, és ezzel meghamisították a jegyzőkönyveket - mondta Karsai. Tihanyi József a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja kérdésünkre elmondta ,,nem volt mandátumvizsgálat az egyetemi tanács ülései előtt, de ezt nem is lehet elvárni, hiszen az a HÖK magánügye, hogy kit küld az Egyetemi Tanácsba."

Táblabíróság. A felsőoktatás jelenlegi helyzetében nem vezet jóra a hallgatói és intézményi vezetők közti ellentét.

A HÖK Szervezeti és Működési Szabályzata (1995) azonban rögzíti, hogy az ET-be küldött hallgatókat a választmány szavazza meg. Papp Tibor cáfolta, hogy elnöksége alatt jogtalanul ültek emberek az üléseken, az Index azonban talált egy olyan 1999. szeptember 30-i egyetemi tanácsi jegyzőkönyvet, ahol három hallgató mandátum nélkül vett részt az ülésen. Többek között Karsai Péter is, aki meghívó nélkül volt jelen, ,,csak úgy behívtak". A jegyzőkönyvek egyébként magnófelvételekről íródnak, és az Index '97-től végignézte őket. Az alapszabályzat módosítását tartalmazó irat azonban nem került elő.

Dr. Nemes András ügyvéd az Indexnek úgy nyilatkozott, hogy ,,a Hallgatói Önkormányzatnak jogában van adaptálnia a törvényben leírtakat, ha az a törvény szellemében készül." Ebben az esetben ez történt, csupán a '97-es módosítást nem mutatták be a kari tanácsnak. Ettől azonban ez él és hivatkozási alap.

Törvénytelen törvénytelenség

Ennek ellenére 1999. november 4-én úgy választották meg Balogh Miklóssal fémjelzett önkormányzatot, hogy figyelmen kívül hagyták a '97-es módosítást, és az eredeti állapot szerint, ,,urnás szavazást" hajtottak végre. Több mint négyszáz hallgató szavazott, és a dékán meg is küldte a HÖOK-nak a hivatalos végeredményt. Tihanyi arra nem emlékszik, hogy két évvel ezelőtt ezt miért nem tette meg, és az Index érdeklődésére arra sem tudott válaszolni, hogy a novemberi választások után a Balogh által íródott ,,önmegkérdőjelező" levélre mit válaszolt.

Így jelenleg az a helyzet, hogy Baloghékat úgy választották meg, hogy nem vették figyelembe a hatályos jogszabályt, így az ő létük is megkérdőjelezhető, tehát a két választás nem csak a szabálytalanságban rímel egymással, hanem csak úgy, legitim alapon is.

Dr. Tihanyi József Diktatúrával, törvénytelenséggel és a múlt meggyalázásával vádolják.

- Szóltak a Pappnak, hogy jöjjön, és valaki ment, és úgy szavazott, ahogy kellett. Az egész nem szól másról, mint arról, hogy a kabátot újra kell gombolni. Az integrációban teljesen kivégzik a testnevelési képzést - mondja Balogh, majd megjegyzi (az Alkotmánybíróság felé is jelezték), hogy az új kari Szervezeti és Működési Szabályzata nem tartalmazza a testnevelőtanár-képzést, helyette közegészségügyi szakemberképzést jelöl meg feladatául.

Tihanyi József cáfolta a kijelentést, sőt azt is, hogy létezne új szabályzat. - Ami nekünk feltűnt, hogy néhány tanár szavai csengenek vissza a diákok írásaiban. Médiumoknak használják őket, és a saját sértődöttségüket, az irántam érzett gyűlöletüket adják át a hallgatóknak.

Két lovat...

Információink szerint a dékánt többen is támadták az integráció alatt. Egyrészt Tihanyi József a Semmelweis Egyetem Integrációjáért felelős rektor-helyettese is, és így - szólnak az ellenzők - ,,nem képes megvédeni a kar érdekeit, mint dékán, hiszen önmagával harcol. Kiszolgáltatottá teszi a 75 éves egyetemet" Információnk szerint az ellenzéket Dubecz József vezeti, akit az Index nem tudott elérni, mert jelenleg a vízilabda-válogatott erőnléti edzője, és edzőtáborban tartózkodik.

- Az integráció olyan érzelmeket váltott ki, amely ezt az emocionálisan serkentett tiltakozó mozgalmat eredményezte - foglalja össze véleményét Kovács Etele, oktatási dékánhelyettes. A Kar vezetői úgy gondolják, hogy azok, akik nem képesek beilleszkedni az új kihívások által megszabott keretekbe, hangulatkeltéssel és nosztalgiázással sarkalják ellenvéleményre a hallgatókat.

Dr. Kovács Etele Az integráció kiváltota érzelmek váltották ki a tiltakozó mozgalmat

A testnevelési karnak jelenleg 2200 hallgatója van, amelynek mintegy háromnegyede kap tanárképzést. A fennmaradó rész viszont újabb, eddig nem nagyobb preferált oktatásban részesül (menedzser, rekreáció), ami ,,igazodik a korszellemhez". Az országban jelenleg hét helyen foglakoznak testnevelő-tanárképzéssel, amely kétszer több a szükségesnél.

- Muszáj ezeket a dolgokat meglépni, mert enélkül tényleg eltűnnék - mondja Tihanyi, majd hozzátetszi, az csak előny ha egy dékán képviseli az érdekeke a rektori hivatalban.

Levélváltások. Ki a hallgató?

Kulturálatlan, műveletlen, neveletlen. Ezek a jelzőket használta Tihanyi Balogh Miklós leírására. Alapja azon levelek, amelyek már majd egy éve állandó őszidőt jelentenek az Alkotás utcai telepen.

,,Dékán Úr, Ön néhány fizetett alkalmazottat megfélelmíthet, de a diákságot nem. Biztosan az a szándéka, hogy felhergelje az ifjúságot! Ismételten intem Önt, tisztelt Dékán Úr! Ne tegye!"

A sorok Balogh Miklós ez év július 7-én kelt leveléből származnak, amely azért született, mert Tihanyi József tudatta Balogh Józseffel, hogy a ,,vizsgaidőszak és a vizsgák rendje című 21§-a értelmében - minthogy leckekönyvét Ön nemhogy a vizsgaidőszak utolsó napjáig, de mind ez ideig nem adta le a Tanulmányi Osztályon - hallgatói jogviszonya a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán szünetel." Ennek értelmében Balogh Miklós nem gyakorolhatja önkormányzati elnöki funkcióját.

A törvény úgy rendelkezik, hogy ,,Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgató a tanulmányok folytatásához szükséges beiratkozást nem végezte el. Két év szüneteltetés után a hallgatót törlik a névsorból, hacsak nem kérte a törlés mellőzését." Mivel a végzős Balogh Józsefnek három tantárgyból nem sikerült vizsgát letennie az év végén, így nem kaphat sem oklevelet, sem abszolturiumot. Dr. Nemes András szerint jövőre nem iratkozhat be sehova, hiszen nincs ötödév. Ennek ellenére Kovács Etele dékánhelyettes engedélyezte, hogy letegye a vizsgákat, így megkaphatja az oklevelét. Egyelőre csupán jogászi csatározások várhatók, hogy hallgató-e Balogh Miklós vagy nem, döntés csak később várható. Információink szerint az Oktatási Minisztériumban már vizsgálják a hallgatói jogviszony létjogusultságát.

Trófeavadászat Az egyetem a büntetőjogi feljelentést is fontolóra vehetné.

A kar azonban fegyelmi eljárást indít Balogh Miklós ellen, és ezt annak ellenére megteheti, hogy ,,szünetel" a jogviszonya. Ugyanis a törvény kimondja, hogy ,,a hallgatói jogviszonyon alapuló egyes jogok és kötelezettségek azonban - a hallgatói jogviszony szünetelése alatt - az intézményi szabályzatban meghatározott módon megilletik a hallgatót ,,Ennek értelmében vonatkozik rá a fogadott eskü is, amelyben a leendő gólyák szívre tett kézzel fogadják, hogy nem rontják intézményük hírnevét. Nemes András ehhez hozzátette, hogy az egyetem fontolóra vehetné a büntetőjogi feljelentést is rágalmazás, és hitelrontás miatt. Az azonban biztos, hogy Balogh Miklóst augusztus 22-ére beidézték meghallgatásra.

Operált Orbán operál

- Az Orbán Viktor már megmondta, hogy a Sportkórház és a Testnevelési Kar összevonása megoldott ügy. Állítólag a mondat Tihanyi József szájából hangzott el, bár az érintett határozottan cáfolta. Az viszont tény, hogy kormányzati körök szorgalmazzák a Sportkórház és az egykori TE összevonását. Tihanyi szerint ez mindenképpen jó lenne, mert így egy olyan komplexum jöhetne létre, amely eredményesen segítené a hazai sportéletet. Orbán Viktor térdsérülését szintén a Sportkórházban műtötték, és Tihanyi szerint a miniszterelnök akkor szembesült azzal, hogy milyen rossz körülmények között dolgoznak az orvosok.

Valószínűleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy a négymilliárd forintos új épület felhúzása, valamint az eredeti épület felújítása közelebb került a megvalósításhoz. Az összevonásnak azonban vannak és voltak ellenzői is. Ilyen volt dr. Jákó Péter is, akit 1999. december 31-i határidővel felmentették a kórház főigazgatói tisztségéből. Helyette az a Berkes István került, aki annak a sebészeti osztálynak volt a vezetője, aki a miniszterelnök sérülését operálta - adta hírül egy akkori napilap.

Az atlétikapálya

A testnevelési dékánt többen vádolják azzal, hogy a TE Csörsz utcai atlétikai pályáját ,,saját szakállára adta el". (A pálya alatti rész adták el eddig az Országos Mentőállomásnak) Tihanyi szerint ez gusztustalan feltételezés, hiszen erről ,,több egyetemi tanácsi határozat is született". Informátoraink szerint az van a háttérben, hogy a Sportkórház és TE egyesülésével egy kézbe kerülnének a tulajdonjogok, így a Csörsz utcai pálya értékesítése mellett ezektől a piaci érték szerint óriási ingatlanoktól könnyűszerrel meg lehetne válni, amely csökkentené a volt SOTE tartozásait. (Információink szerint a Csörsz utcai atlétikai pálya egyik 4000 nm-es területére például 450 millió forintot ajánlott egy bezinkutat tervező vállalkozás)

Testnek a lélek

A jelenlegi Ideiglenes Intézményi Tanácsban (amelynek az egységesült egyetem szabályzatainak kidolgozása a feladata) az egykori Orvostudományi Egyetem rendelkezik a legtöbb szavazattal. A TE Egyetemi Tanácsához közeli információink szerint ezt többen sérelmezik, mert attól tartanak, hogy a TE el tűnik majd a nagy süllyesztőben. Tihanyi szerint ettől nem kell tartani, hiszen mindegyik félnek szüksége van egymásra.

Az orvostudományi karról azonban folyamatosan érkeznek olyan információk, amelyek azt nehezményezik, hogy a TE szellemi tőkéje messze alulmarad az orvosokétól. A számok őket igazolják. Nagydoktori címből a TE kettővel rendelkezik, a volt SOTE pedig közel százzal, és ez többek véleménye szerint alapja lehet egy későbbi összetűzésnek.

Az ombudsman

Aáry Tamás Lajos, az oktatási ombudsman kérdésünkre elmondta, hogy tavaly decemberben megkeresték őket a TE Hallgatói Önkormányzatától. Akkor azonban nem tudott érdemben lépni, mert ,,bizonyos döntéseknél sérülhetnek jogok és érdekek is", és éppen azért tagadta meg a vizsgálatot, mert Balogh Miklós és Karsai Péter nem merítette ki az összes jogorvoslatot.

Az ombudsman nem ment el arra a meghirdetett fórumra sem, amelyet a két hallgató kezdeményezett, és amelyre Deutsch Tamás és Pokorni Zoltán miniszter mellett Dr. Sótonyi Péter az Általános Orvostudományi Kar dékánja sem ment el. Aáry az Indexnek úgy indokolta a távolmaradását, hogy ,,egy ombudsmannak nem fórumokra kell járnia, hanem közvetíteni kell a felek között."

Ki veri le a lécet?

Közvetíteni Camp David után sokféleképpen lehet, mindenesetre a HÖOK hozzánk eljutatott levelében azt írja, hogy egyeztetni muszáj lenne, hiszen ,,a felsőoktatás jelenlegi helyzetében sem az oktatók, sem a hallgatók szempontjából nem vezet jóra a hallgatói és intézményi vezetők közti ellentét."

Az Alkotmánybíróság augusztus végén tárgyalja az ügyet, amely többek szerint csupán arról szól, hogy Balogh Miklós nem tudta megugrani a lécet, és most mindent megpróbál, hogy megfúrja a vezetést.

Ez úgy tűnik nehéz lesz, mivel Tihanyi 1972-ben a világ legjobb magasugrói közé tartozott.