Jenő
-2 °C
6 °C

Kelet-európai tévéostromok 1989 óta

2006.09.19. 09:30
A kedd éjjeli tévéostrom a budapesti Szabadság téren nem meglepő, ha tudjuk, hogy 1989 óta szinte minden jelentősebb kelet-európai tömegmegmozdulás tévéadó vagy televíziós központ elleni támadással indult. Persze nem mindegyik volt eredményes, de súlyos áldozatokkal járt szinte valamennyi.

A tömegmegmozdulások, a modern kori forradalmak, illetve puccsok legfontosabb célpontjai közé tartoznak a tömegkommunikációs eszközök. A rádiók és a televíziók ostroma általában az aktivisták első dolga. Különösen akkor volt ez így, amikor még csak egy-egy központi rádió vagy tévéállomás volt az adott országban.

Budapest, 1956

1956. október 23-án a fegyveres harc a Magyar Rádió előtt kezdődött (tévé akkor még nem működött, bár kísérleti adások már zajlottak). Itt voltak az első halálos áldozatok is. Állítólag az ÁVH lövetett a tömegbe, de aztán a felkelők ostroma 24-én sikerrel járt: a Szabad Kossuth Rádió ezután a forradalom egyik szimbólumává vált.

Bukarest, 1989

Az 1989-es romániai forradalom (amelyet sokan csak puccsnak tartanak azóta is) szintén kulcsfontosságú mozzanata volt a tévé irányításának megszerzése december 22-én, hiszen akkor egész Romániában ez volt az egyetlen audiovizuális média. A bukaresti tévét egyébként a forradalmároknak - legalábbis Ion Iliescu Nemzeti Megmentési Frontjának - nemcsak megszerezniük kellett, hanem megtartaniuk is, a Ceausescu-féle biztonsági erőkkel szemben.

Így az intézmény központja hosszú ideig ostrom alatt állt, de a Nemzeti Megmentési Front emberei megvédték az épületet, és így folyamatosan befolyásolhatták vele a különböző városokban, többek között Temesváron és Bukarestben zajló eseményeket.

Vilnius, 1991

A Szovjetuniótól függetlenedni próbáló Litvánia már 1990-től egyre önállóbbá vált, különösen akkor, amikor a Sajudis nevű mozgalom megnyerte a választásokat a balti köztársaságban.

A litván függetlenséget azonban végül a nemzetközi tiltakozás "vívta ki", miután 1991-ben a szovjet katonák 13 fegyvertelen tüntetőt öltek meg Vilniusban. (Később ezt az akciót Gorbacsov szemére vetették kritikusai, hogy bezzeg a litvánok ellen keményen lépett fel, de a Szovjetunió szétesését mégsem tudta megakadályozni.)

A vilniusi tévétoronynál demonstráló függetlenségpártiak végül erkölcsi győzelmet arattak, a nemzetközi felháborodás nyomán ugyanis az ENSZ már 1991-ben felvette Litvániát tagjai közé.

Belgrád, 1991

1991 márciusában Belgrádban a rendőrség és a tüntetők összecsapásában meghalt egy diák és egy rendőr. A demonstráció során több mint kétszázan megsebesültek. A Szerb Megújhodási Mozgalom (SZMM) és a többi ellenzéki párt gyűlése ekkor lemondásra szólította fel az állami televízió igazgatóját és a tévé felelős szerkesztőit, és a TV Bastille-nak nevezett adó ellen tiltakoztak.

A rendőrség könnygázt és vízágyúkat vetett be. Vuk Draskovicot, a SZMM elnökét letartóztatták. A tüntetés másnapján a Terazijén több ezer egyetemi hallgató gyűlt össze, akik tévé vezetőinek és a belügyminiszternek a lemondását követelték.

Osztankino, 1993

Oroszországban, a Szovjetunió jogutódjában is történt halálos incidens tévétoronynál. 1993. október 3-án, a Borisz Jelcin elleni keményvonalas puccskísérlet idején az osztankinói tévéadóban és környékén 25 ember halt meg az összecsapásokban.

A Haszbulatov és Ruckoj által irányított felkelők végül elbuktak, a Mihail Gorbacsov nyomdokába lépett Jelcin továbbra is elnök maradhatott. A negyedszáz áldozat között több újságíró is volt. Egyikük infarktusban halt meg, amikor megostromolták a tévéközpont épületét Osztankinóban. Mások viszont a fegyveres harcokban estek el, amelyek a Jelcint támogató és a keményvonalas erők között zajlottak.

Megint Belgrád és Újvidék, 1999

A NATO bombázásai, amelyek a szerb fővárost, illetve a Vajdaság székhelyét érték, több halálos áldozatot is követeltek. A bombázások nem minősíthetők ostromnak, de súlyos anyagi károkat is okoztak az RTS, a Szerb Rádió és Televízió belgrádi központjában és az Újvidéki Televízió épületében.

Belgrádban, a központi tévében 16-an haltak meg egy NATO rakéta becsapódásakor 1999-ben. Ugyanebben az évben, szintén a NATO bombázásai két hullámban érték az Újvidéki Televíziót. Május 3-án kettő, 13-án pedig nyolc rakéta találta el a vajdasági médiaközpontot, ez utóbbi támadássorozat okozott több sérülést és anyagi kárt.

Harmadszor is Belgrád, 2000

2000. október 5-én, miután a Szerbiai Demokratikus Ellenzék által vezetett, az elnökválasztási csalás ellen tüntető többszázezer ember elfoglalta és felgyújtotta a Szerbiai Képviselőházat, a hatalom jelképének tartott (TV Bastille-nak becézett) belgrádi televízió ellen indult a tömeg.

A televizió bejáratát ostromlókra több lövést is leadtak a bentlévő rendőrök, illetve a biztonsági őrök. A tévéstúdió épületébe végül is benyomultak a tüntetők és foglalták el azt.

Elefántcsontpart, 2006

Elefántcsontparton - amely nem Kelet-Európában van, de érdekes dolgok történnek ott is - idén januárban több száz fiatal, az Ifjú Hazafiak aktivistái ostromolták meg az állami rádió és tévé épületét, amelyet egyébként nem védtek különösebb rendfenntartó erők.

A RadioTélévision Ivoirienne (RTI) épületét el is foglalták a fiatalok, később azonban elvonultak. Érdekesség, hogy az Ifjú Hazafiak az elefántcsontparti elnök támogatói, így tulajdonképpen Laurent Gbagbo elnök fanatikus hívei kerítették hatalmukba az elektronikus médiát az afrikai országban.

Az "önpuccs" tulajdonképpen a külföldi befolyás csökkentését volt hivatott elérni, elsősorban a franciákat akarta kiszorítani Gbagbo elnök.

Budapest, 2006

A budapesti Kossuth téren tüntető tömegből szeptember 18-án este egy radikális csoport kiválik, és támadást indít a Szabadág téren a televízió épülete ellen. A rendőrök vízágyúval, könnygázzal védekeznek, megpróbálják a tömeget is feloszlatni, de ez nem sikerül. A tömeg egy része 19-ére virradóra behatol az épületbe, amelyet hajnalban visszafoglalnak a rendőrök.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?