Egy szavazókör titkai

2002.04.07. 15:17
A szavazókör vidám hely. Ünnepi is. Két órán át teszteltünk egy szavazókört, megfigyeltük kicsi titkait.
A főváros egyik általános iskolájában berendezett hat szavazókörbe 9 órakor már dől a nép. Ez a napszak a középkorú választók dömpingjét hozza. Ki-ki szépruhájában, tisztán, mosolygósan, de kimérten; könnyű pátosz az arcokon.

Ébresztő!

A választási izgalomtól repeső szívet nyugtalan álmából furcsa zaj riasztja: hajnali két órakor a Nyugati téren egy ötfős galeri ordítja tele a kampánycsendet: Kád-dár Ján-nos a leg-na-gyobb ci-gány, a leg-na-gyobb ci-gány, a leg-na-gyobb ci-gány - zeng a téglafalak között. Így indul a későn fekvő biztos pártválasztók fanfárjának első strófája. Ajkukról ki se fogy a nóta: a második versszakban az egykori MSZMP főtitkárának neve helyett az SZDSZ elnökéé szerepel.

A szavazókörben kilencig összesen 32 választó szavazott, de tíztől már tömött sorokban várnak a később érkezők. A szavazóbizottság elnöke "igazoltat": természetesen megfigyelőként bármeddig maradhat - közli.

Pokémonék és a kör

Család érkezi. - Sokáig tart, anyu? - Nem csillagom, pár perc. A két gyerek leül egy asztalhoz, rögtönöznek: kiterítik Pokémon-kártya lapjaikat. Választanak a figurák közül. A lapokon színes zsebszörnyek acsarkodnak egymásra. Az asztalt majd' letépi az allegória. Ki tudja mi szerint osztja csoportokba a gyermekszív a figurákat? A kislány dobhatja be végül apuka lezárt borítékját. Örül, nagyon. Fuxos vállalkozó apuka jő, kisfiúval. Fuxos sorolja a szabályokat, okít: pártok listája, szavazólap, urna, figyeljé', fiam.

Vas világ a rend

Pártnevet még véletlenül sem hallani. József Attila figyeli mélán az arcokat: egy szálló porszem el nem hibbant, vas világ a rend, ugye, ilyen ez: nappal hold kél benn, ha kinn van az éj - egy nap süt idebent.

Kokárda minden huszadik mellkason. A kokárdás-fajta a legkimértebb, szinte komoran tekint szét, mintha félne valamitől. Jelkép amúgy nincs, nem is lehet. A dömpingvégi bámészkodás eredményeként a figyelmes tag a falon felfedezhet néhány gyermeki alkotást. Textilkép, rajta egy fekete meggy, egy banán, meg két narancs. Átellenben egy nagybajszú paraszt pödri akvarell-bajszát, néz szúrós szemekkel közben.

Selyemix

Egy erősen sminkelt idős hölgy nem megy be a szavazófülkébe a lapokkal. Inkább felhúzza fehér selyemkesztyűjét, úgy ixel a pihenőasztalnál. Két első választó-korú punk arc jön. Pulóverükön Panx not dead! Felirat. - Szabad-e fotózni, közelről? - Persze, nyugodtan - enged el egy végletesen szelíd mosolyt. Sokan nem mennek be a fülkébe, inkább asztalhoz ülnek. Mintha egy totózóban lennénk: kedélyes ixelgetés.

Ebédidőben nagy a pangás. A nagyonizmos kapuőr/informátor közli, nem hatalmazták fel arra, hogy válaszoljon olyan provokatív újságírói kérdésekre: vajon történt-e valamilyen rendbontás. Csak arra hivatott, hogy a bajban megmutassa, meg hogy idős néniknek különbséget demonstráljon a választókörzet és a szavazókör fogalmai között.

Mindenki nagyon rendes

A cigiszünet különös élménnyel ajándékozza meg a riportert. Bepillantást nyer a választási bizottság magánéletébe, miközben együtt szív két taggal. Csak úgy zúdulnak a bizalmas infók. Nagyon jó az arány eddig, négy éve sokkal gyérebb volt a forgalom, ciklusok vannak, mindenki nagyon rendes, semmi rendbontás nem történt, milyen aktívak a nyugdíjasok.

Az első pártnév az iskola előtt, az ajtóban üti meg a fület: Távozóban anyuka sóhajt első választó lányának: remélem, csezdmeg, megnyeri a Fidesz...