Tavaszi sajtóhadjáratba kezdett Orbán
További Belföld cikkek
Nagy interjúhadjáratba kezdett Orbán Viktor az elmúlt napokban, számos televízióban, rádióban beszélt arról, hogy álláspontja szerint demokrácia nélküli többpártrendszer van Magyarországon. Az Echo Tv-nek adott szerdai interjújában viszont ezen túllépett, és előre hozott választásokat javasolt.
Ősszel mást mondott
"Az ország ma nem szakértői kormányt akar, az ország helyre akarja állítani a demokráciát, és sikeres kormányt akar. (...) ide eljutni szerintem nem lát más módot, mint az előrehozott választást" - mondta a Fidesz-elnök a Széles Gábor üzletember által indított csatorna műsorában. Orbán az őszi zavargások idején többször is a pártoktól független szakértői kormány létrehozását szorgalmazta, és akkor hangsúlyozottan ellenezte az előre hozott választások felvetését. Később 72 órás ultimátumot adott Gyurcsányéknak a lemondásra. A kormánytöbbség azonban nem vette figyelembe az ultimátumot, és megerősítette Gyurcsányt a posztján.
Török Gábor szerint Orbán bejelentése most sem több egy nyomásgyakorló akciónál, aminek a kimenetele, a sikeressége erősen kétséges. "Nem állítom azt, hogy az előre hozott választás ördögtől való gondolat. Ez egy ismert, elfogadott eszköz minden demokráciában, ahol valamilyen oknál fogva felbomlik a parlamenti többség, ahol a kormány már nem rendelkezik stabil többséggel a parlamentben. A kulcsszó azonban itt a parlament" mondta az Indexnek a politológus. Egy parlamentáris demokráciában a választások időpontja nem attól függ, hogy éppen hogyan állnak a pártok a közvélemény-kutatásokban: azok jelentősége közjogi értelemben a nullával egyenlő. Török szerint furcsa is lenne, ha a kormányzás feltétele lenne az, hogy a kormánypártok folyamatosan jobban álljanak az ellenzéknél: ebben az esetben az eddigi összes koalíció egyike sem húzta volna ki a négy évet.
A parlament kezében a döntés
Kizárólag az számít tehát, hogy a parlamenti képviselők többsége a kormány mögött áll-e vagy sem. Török elmondta, hogy más parlamentáris rendszerektől eltérően ráadásul Magyarországon 1989-ben olyan alkotmányos konstrukció jött létre, amelyben a kormányfőnek nincs, az államfőnek pedig csak rendkívüli mértékben korlátozott a parlament-feloszlatási joga. Azaz: amíg a parlamentben legalább a képviselők fele nem támogatja az előre hozott választások ötletét, addig bármit mondhatnak a politikusok, bármit írhatnak a publicisták, bármit mutathatnak a közvélemény-kutatások, a demokrácia szabályainak megfelelően 2010-ig várnunk kell arra, hogy új parlamentet válasszunk.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne értelme, hatása az előre hozott választásról szóló beszédeknek. Orbán és a gondolat hívei nyomást gyakorolhatnak a képviselőkre a téma napirenden tartásával, és - gondolhatják - esetleg elbizonytalaníthatnak egy-két kormánypárti honatyát. "Megítélésem szerint ugyan ennek esélye minimális, értelemszerűen sokkal kisebb annál a szintén nem túl valószínű forgatókönyvnél is, hogy esetleg a koalíció valamikor majd menet közben miniszterelnököt cserél. Ettől azonban még a követelés legitim és demokratikus. Mindenkinek joga van a politikai vágyairól beszélni, ez teljesen legitim, a világ minden demokráciájában elfogadott beszédmód. Más kérdés, hogy politikailag árt-e vagy használ-e inkább a Fidesznek, ha hónapokon keresztül nem mond mást, csak azt, hogy a kormány pedig mondjon le." - vélekedett Török Gábor.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
