Zelma, Rajmund
6 °C
11 °C

Tavaszi sajtóhadjáratba kezdett Orbán

2007.03.02. 06:15
Tavaszi sajtókampányának egyik újabb állomásán, az Echo Tv-ben Orbán Viktor megint előhozakodott az előre hozott választással. A Fidesz elnöke már a tavaly ősszel is próbálta rábeszélni a kormányoldalt a Gyurcsány-kabinet menesztésére, de akkor még nem akart előre hozott választást. Török Gábor politológus szerint gyakorlati eredmény nem várható a javaslattól, viszont a Fidesz-elnök fenntarthatja a nyomást.

Nagy interjúhadjáratba kezdett Orbán Viktor az elmúlt napokban, számos televízióban, rádióban beszélt arról, hogy álláspontja szerint demokrácia nélküli többpártrendszer van Magyarországon. Az Echo Tv-nek adott szerdai interjújában viszont ezen túllépett, és előre hozott választásokat javasolt.

Ősszel mást mondott

"Az ország ma nem szakértői kormányt akar, az ország helyre akarja állítani a demokráciát, és sikeres kormányt akar. (...) ide eljutni szerintem nem lát más módot, mint az előrehozott választást" - mondta a Fidesz-elnök a Széles Gábor üzletember által indított csatorna műsorában. Orbán az őszi zavargások idején többször is a pártoktól független szakértői kormány létrehozását szorgalmazta, és akkor hangsúlyozottan ellenezte az előre hozott választások felvetését. Később 72 órás ultimátumot adott Gyurcsányéknak a lemondásra. A kormánytöbbség azonban nem vette figyelembe az ultimátumot, és megerősítette Gyurcsányt a posztján.

Török Gábor szerint Orbán bejelentése most sem több egy nyomásgyakorló akciónál, aminek a kimenetele, a sikeressége erősen kétséges. "Nem állítom azt, hogy az előre hozott választás ördögtől való gondolat. Ez egy ismert, elfogadott eszköz minden demokráciában, ahol valamilyen oknál fogva felbomlik a parlamenti többség, ahol a kormány már nem rendelkezik stabil többséggel a parlamentben. A kulcsszó azonban itt a parlament" mondta az Indexnek a politológus. Egy parlamentáris demokráciában a választások időpontja nem attól függ, hogy éppen hogyan állnak a pártok a közvélemény-kutatásokban: azok jelentősége közjogi értelemben a nullával egyenlő. Török szerint furcsa is lenne, ha a kormányzás feltétele lenne az, hogy a kormánypártok folyamatosan jobban álljanak az ellenzéknél: ebben az esetben az eddigi összes koalíció egyike sem húzta volna ki a négy évet.

A parlament kezében a döntés

Kizárólag az számít tehát, hogy a parlamenti képviselők többsége a kormány mögött áll-e vagy sem. Török elmondta, hogy más parlamentáris rendszerektől eltérően ráadásul Magyarországon 1989-ben olyan alkotmányos konstrukció jött létre, amelyben a kormányfőnek nincs, az államfőnek pedig csak rendkívüli mértékben korlátozott a parlament-feloszlatási joga. Azaz: amíg a parlamentben legalább a képviselők fele nem támogatja az előre hozott választások ötletét, addig bármit mondhatnak a politikusok, bármit írhatnak a publicisták, bármit mutathatnak a közvélemény-kutatások, a demokrácia szabályainak megfelelően 2010-ig várnunk kell arra, hogy új parlamentet válasszunk.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne értelme, hatása az előre hozott választásról szóló beszédeknek. Orbán és a gondolat hívei nyomást gyakorolhatnak a képviselőkre a téma napirenden tartásával, és - gondolhatják - esetleg elbizonytalaníthatnak egy-két kormánypárti honatyát. "Megítélésem szerint ugyan ennek esélye minimális, értelemszerűen sokkal kisebb annál a szintén nem túl valószínű forgatókönyvnél is, hogy esetleg a koalíció valamikor majd menet közben miniszterelnököt cserél. Ettől azonban még a követelés legitim és demokratikus. Mindenkinek joga van a politikai vágyairól beszélni, ez teljesen legitim, a világ minden demokráciájában elfogadott beszédmód. Más kérdés, hogy politikailag árt-e vagy használ-e inkább a Fidesznek, ha hónapokon keresztül nem mond mást, csak azt, hogy a kormány pedig mondjon le." - vélekedett Török Gábor.