Pandora, Gabriella
-3 °C
3 °C

Gyurcsány helyzete rendkívül instabillá vált

2007.10.04. 00:04
Miért lehet jelentősége a Zuschlag-ügynek, és mi lehet a kifutása? Jó-e a Fidesz taktikája? Meddig maradhat kormányfő Gyurcsány Ferenc? A Fidesz felkészül a népszavazási kudarcra is. Török Gábor politikai elemző elemez.

"A kormányfő az utóbbi évben alapvetően meggyengült az MSZP-ben, vezetői pozícióját elsősorban a siker ígérete biztosította pártjában" - mondta Török Gábor politikai elemző, a Vision Consulting vezetője az Indexnek. Azért választották Gyurcsányt miniszterelnöknek, mert hitelesen ígérte, hogy legyőzi Orbán Viktort. Később, a konvergencia-program végigvitele is mint a siker garanciája jelent meg. A siker ígérete után pedig a kényszer és szükségszerűség biztosította Gyurcsány hatalmát: az a gondolat, hogy más nem képes levezényelni a reformokat. 2007 őszére mindkét legitimációs alap összeomlott. Gyurcsány mára nem a siker, hanem a sikertelenség garanciája. Az általános vélekedés szerint potenciális kihívói nagyobb eséllyel szállhatnának szembe a Fidesszel - vélekedik Török.

Vegyük a legaktuálisabb konfliktust, a kormányfő és az MSZP-frakció közti ellentétet, amit Gyurcsány Ferenc hétfőn bejelentett, hétpontos tisztasági csomagja váltott ki.

„Gyurcsány Ferenc hétpontos javaslata veszélyes, bár a kormányfő számára a siker reményét is felcsillantó manővert jelent” – mondta Török Gábor. Szerinte a kormányfő nehéz helyzetbe hozza pártját és az ellenzéket is a közvélemény számára népszerű, ám a képviselők érdekeit sértő, egyelőre radikálisnak látszó kezdeményezésekkel, például a főállású képviselőség visszaállításának felvetésével.

„Ha sikerrel jár, két legyet üthet egy csapásra: egyrészt kiszabadulva a Zuschlag-ügyből a közélet tisztasága élharcosának mutathatja magát, másrészt látványosan legyőzi és felsorakoztatja maga mögött a lázadozó szocialista frakciót. A kezdeményezés azonban nem veszélytelen Gyurcsányra nézve: azzal, hogy maga bolygatja meg a kényes egyensúlyt, akár a casus belli-t is felkínálhatja a pártjának.” Az előre menekülés nem egyszerű taktika. Emlékezhetünk rá, hogy Medgyessy Péter is milyen kemény lépéseket tervezett és bátor mondatokat mondott pár nappal azelőtt, hogy megvonták tőle a bizalmat - emlékeztetett Török. „Más kérdés, hogy Gyurcsány nagyobb taktikus, egy olyan téma kapcsán támad, amellyel a népszerűsége miatt nem egyszerű szembe helyezkedni. Éppen ezért ha lesz ellentámadás, amit egyelőre inkább a kevésbé valószínű forgatókönyvnek tartok, akkor az bizonyára más fronton indulhat majd.”

Már nem kell

Gyurcsány helyzetét elemezve Török azt mondta, a konvergencia-program elfogadásával, a 2008-as költségvetés beterjesztésével és az egészségügyi megállapodás tető alá hozásával nem maradt olyan dolog, amiért Gyurcsány nélkülözhetetlen lenne. „Gyurcsány hatalmát ezért már nem saját maga, hanem a pillanatnyi erőviszonyokban rejlő tehetetlenség biztosítja: ellenfeleinek megosztottsága, létező támogatói köre, s főképp az a tény, hogy a megszorítások éveiben senkinek nem érdeke Gyurcsány támadása.”

Ez a helyzet körülbelül 2009-ig status quo-t eredményezhetne az MSZP-ben. A Zuschlag-ügy legfontosabb következménye, hogy ezt a status quo-t kérdőjelezi meg. Török Gábor szerint miután az ügy Gyurcsány személyes terrénumán indult el, könnyen vezethet olyan spontán folyamatokhoz, amelyek felrobbantják a status quo-t, és lépéskényszerbe hozzák a potenciális kihívókat, Szilit, Kiss Pétert, Lendvai Ildikót, Szekeres Imrét.

Politikusok az érintettek

Török szerint a Zuschlag-ügy a rendszerváltás utáni időszak egyik legkomolyabb, potenciálisan legnagyobb horderejű politikai botránya lehet, ha nem is a közvetlen pártpolitikai következmények, hanem a politikai rendszer bizonyos elemeinek alapvető átalakítása szempontjából. A Zuschlag-ügynek ugyanis a korábbi, nagy horderejű botrányokkal szemben valamennyi szereplője politikus vagy magas rangú – volt – köztisztviselő. „Nem megbízottakat, ügyvédeket, üzlettársakat, partnereket, hanem közvetlenül politikusokat hallgatnak ki nap mint nap.”

De a Fidesz – véli Török Gábor - túl óvatos volt ebben az ügyben, szeptember végéig mindössze a miniszterelnöki vallomás nyilvánosságra hozatalát követelték. A Fidesz nem kötötte össze a Zuschlag-ügyet a „morális válsággal”, nem követelt például vizsgálóbizottságot és nem szólított fel lemondásra senkit a kérdésben.

A korrupt vezető képe

A Zuschlag-ügy jelentősége, hogy kormányfő személyéhez kapcsol egy olyan elemet, amellyel korábban nem kellett szembenéznie: a felelőtlen, potenciálisan korrupt vezető képét. „A Zuschlag-ügy jelentősége tehát az MSZP-n belüli hatalmi helyzet szempontjából az, hogy egy eleve gyenge, de a pillanatnyi érdekviszonyok által stabilizált kormányfőt egy új irányból támad, és olyan dinamikát indíthat el, amely spontán és kontrollálhatatlan módon eredményezheti a status quo felbomlását” – mondta a politikai elemző.

Török szerint Gyurcsány helyzete rendkívül instabillá vált pártjában, de az instabilitás nem azt jelenti, hogy küszöbön állna Gyurcsány bukása. „Gyurcsány bármikor megbukhatna; ha az MSZP meghatározó politikusai úgy döntenének, hogy kormányfőt váltanak, ezt különösebb kockázat nélkül megtehetnék.”

Három kapaszkodó

Gyurcsányt jelenleg három tényező tartja mégis a kormányfői székben. Az első a létező támogatói kör, a második a Gyurcsánnyal szembeni potenciális kihívók megosztottsága, a harmadik pedig az időzítés kérdése. A következő országgyűlési választásokig ugyanis még három év van, az EP-választások is csupán két év múlva lesznek. „Vagyis, Gyurcsány esetleges távozása esetén nem egy választási kampány, hanem viszonylag nehéz, nagy politikai teljesítményekre kevés alkalmat adó évek következnének, amikor – bármit is tesz egy új vezető – alapvetően a korábbi dinamikát ismételnék meg.”

Török Gábor úgy véli, ha a potenciális kihívók bármelyike biztos lehetne abban, hogy ő lehet Gyurcsány utódja, egy kudarcos EP-választást követő hatalomátvétel lenne érdeke, hiszen az ez utáni kilenc hónapban már konfliktusok nélkül lehetne a változásnak új arcot adva látszatkonszolidációt folytatni.

A politológus beszélt a két nagy párt hosszabb távú stratégiájáról is. Szerinte az őszödi beszéd jelentősége nem az, hogy hozzájárult a kormány népszerűségvesztéséhez, hanem az, hogy megakadályozhatja a „pozitív” szakasz beindulását. Az őszödi beszéd legfontosabb következménye, hogy olyan értelmezést hozott létre, amelyben a kormányoldal komoly hitelességi deficitbe került. Így, az eredeti tervekkel ellentétben, a növekedés, a gazdasági helyzet esetleges pozitív fordulata önmagában nem hozhat pozitív változást a kormányoldal megítélésében.

Aki változtat, az nyer

A felek azonban mintha rendszeresen elfeledkeznének erről a kettős logikáról. A Fidesz mintha maga is elhinné, hogy az őszödi beszéd miatt népszerűtlen a kormány. A kormányoldal pedig mintha azt gondolná, a gazdasági megszorítások hatásának elmúltával a javuló gazdasági adatok, netán a reformok automatikusan sikerre vezetnek majd. Ez a kölcsönösen téves helyzetfelismerés vezet oda, hogy a felek pozíciója állandó. Amelyik oldal előbb változtat stratégiáján, az lehet 2010-ben sikeresebb.

A politikai elemző szerint viszont az idő egyelőre a kormányoldalnak dolgozik. A megszorítások bejelentése nyomán érzett düh, illetve az őszödi beszéd keltette felháborodás egyre halványul – miközben egyre nyilvánvalóbb az is, hogy a Fidesz által kritizált intézkedések nagy része, elsősorban a vizitdíj, a valóságban nem jelent anyagi katasztrófát a családoknak.

A Fidesz azonban, nem reflektálva minderre, ma is a 2006 őszi stratégiáját folytatja, azzal a különbséggel, hogy már nem követeli a kormány azonnali távozását. Végső soron azonban ma is a „teljes visszacsinálás” programját képviseli. Török Gábor úgy véli, ez a program hosszú távon nem lehet sikeres; ha a kormány eljut 2010-ig, a Fidesz nem fog tudni nyerni egy ilyen programmal.

Tétcsökkentés

A politikai elemző a következő időszak egyik (másik) fő témájának a népszavazást tartja. A Fidesz a népszavazással folytathat tétnövelő stratégiát – amely a népszavazás megnyerését tűzi ki célul, viszont alacsony részvétel esetén komoly bukást jelent – és választhatja a tétcsökkentést is, amely megpróbálja előre kezelni azt a helyzetet, hogy a népszavazás esetleg sikertelen lesz.

"Bár véglegesen nem lehet kijelenteni, az eddigiek alapján úgy tűnik, a Fidesz a tétcsökkentő stratégia felé hajlik. Ennek legfontosabb jele Tarlós István kampányfőnöki kinevezése" - mondta Török Gábor. A pártok gyakorta hárítják vereségüket utólag a kampányra; bevett gyakorlat, hogy az első számú vezető megmentése érdekében a kampányokat teszik felelőssé. Így történt ez Szekeres Imrével 1998-ban, majd Deutsch Tamással és Rogán Antallal is.

Tarlós István kinevezése mintha előre azt sugallná, hogy a Fidesznek olyan bűnbakra lesz szüksége, akit különösebb probléma nélkül hibáztathat, adott esetben büntethet majd a kudarcért. Tarlós főpolgármester-jelöltsége is hasonló logikát követett: siker esetén a Fidesz jelöltje győzött, ám a kudarc a „független” jelöltté. Tarlós előtérbe tolása azt jelzi, a Fidesz komolyan számol a kudarc lehetőségével.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?