Gyárfás
16 °C
29 °C

Gyurcsány helyzete rendkívül instabillá vált

2007.10.04. 00:04
Miért lehet jelentősége a Zuschlag-ügynek, és mi lehet a kifutása? Jó-e a Fidesz taktikája? Meddig maradhat kormányfő Gyurcsány Ferenc? A Fidesz felkészül a népszavazási kudarcra is. Török Gábor politikai elemző elemez.

"A kormányfő az utóbbi évben alapvetően meggyengült az MSZP-ben, vezetői pozícióját elsősorban a siker ígérete biztosította pártjában" - mondta Török Gábor politikai elemző, a Vision Consulting vezetője az Indexnek. Azért választották Gyurcsányt miniszterelnöknek, mert hitelesen ígérte, hogy legyőzi Orbán Viktort. Később, a konvergencia-program végigvitele is mint a siker garanciája jelent meg. A siker ígérete után pedig a kényszer és szükségszerűség biztosította Gyurcsány hatalmát: az a gondolat, hogy más nem képes levezényelni a reformokat. 2007 őszére mindkét legitimációs alap összeomlott. Gyurcsány mára nem a siker, hanem a sikertelenség garanciája. Az általános vélekedés szerint potenciális kihívói nagyobb eséllyel szállhatnának szembe a Fidesszel - vélekedik Török.

Vegyük a legaktuálisabb konfliktust, a kormányfő és az MSZP-frakció közti ellentétet, amit Gyurcsány Ferenc hétfőn bejelentett, hétpontos tisztasági csomagja váltott ki.

„Gyurcsány Ferenc hétpontos javaslata veszélyes, bár a kormányfő számára a siker reményét is felcsillantó manővert jelent” – mondta Török Gábor. Szerinte a kormányfő nehéz helyzetbe hozza pártját és az ellenzéket is a közvélemény számára népszerű, ám a képviselők érdekeit sértő, egyelőre radikálisnak látszó kezdeményezésekkel, például a főállású képviselőség visszaállításának felvetésével.

„Ha sikerrel jár, két legyet üthet egy csapásra: egyrészt kiszabadulva a Zuschlag-ügyből a közélet tisztasága élharcosának mutathatja magát, másrészt látványosan legyőzi és felsorakoztatja maga mögött a lázadozó szocialista frakciót. A kezdeményezés azonban nem veszélytelen Gyurcsányra nézve: azzal, hogy maga bolygatja meg a kényes egyensúlyt, akár a casus belli-t is felkínálhatja a pártjának.” Az előre menekülés nem egyszerű taktika. Emlékezhetünk rá, hogy Medgyessy Péter is milyen kemény lépéseket tervezett és bátor mondatokat mondott pár nappal azelőtt, hogy megvonták tőle a bizalmat - emlékeztetett Török. „Más kérdés, hogy Gyurcsány nagyobb taktikus, egy olyan téma kapcsán támad, amellyel a népszerűsége miatt nem egyszerű szembe helyezkedni. Éppen ezért ha lesz ellentámadás, amit egyelőre inkább a kevésbé valószínű forgatókönyvnek tartok, akkor az bizonyára más fronton indulhat majd.”

Már nem kell

Gyurcsány helyzetét elemezve Török azt mondta, a konvergencia-program elfogadásával, a 2008-as költségvetés beterjesztésével és az egészségügyi megállapodás tető alá hozásával nem maradt olyan dolog, amiért Gyurcsány nélkülözhetetlen lenne. „Gyurcsány hatalmát ezért már nem saját maga, hanem a pillanatnyi erőviszonyokban rejlő tehetetlenség biztosítja: ellenfeleinek megosztottsága, létező támogatói köre, s főképp az a tény, hogy a megszorítások éveiben senkinek nem érdeke Gyurcsány támadása.”

Ez a helyzet körülbelül 2009-ig status quo-t eredményezhetne az MSZP-ben. A Zuschlag-ügy legfontosabb következménye, hogy ezt a status quo-t kérdőjelezi meg. Török Gábor szerint miután az ügy Gyurcsány személyes terrénumán indult el, könnyen vezethet olyan spontán folyamatokhoz, amelyek felrobbantják a status quo-t, és lépéskényszerbe hozzák a potenciális kihívókat, Szilit, Kiss Pétert, Lendvai Ildikót, Szekeres Imrét.

Politikusok az érintettek

Török szerint a Zuschlag-ügy a rendszerváltás utáni időszak egyik legkomolyabb, potenciálisan legnagyobb horderejű politikai botránya lehet, ha nem is a közvetlen pártpolitikai következmények, hanem a politikai rendszer bizonyos elemeinek alapvető átalakítása szempontjából. A Zuschlag-ügynek ugyanis a korábbi, nagy horderejű botrányokkal szemben valamennyi szereplője politikus vagy magas rangú – volt – köztisztviselő. „Nem megbízottakat, ügyvédeket, üzlettársakat, partnereket, hanem közvetlenül politikusokat hallgatnak ki nap mint nap.”

De a Fidesz – véli Török Gábor - túl óvatos volt ebben az ügyben, szeptember végéig mindössze a miniszterelnöki vallomás nyilvánosságra hozatalát követelték. A Fidesz nem kötötte össze a Zuschlag-ügyet a „morális válsággal”, nem követelt például vizsgálóbizottságot és nem szólított fel lemondásra senkit a kérdésben.

A korrupt vezető képe

A Zuschlag-ügy jelentősége, hogy kormányfő személyéhez kapcsol egy olyan elemet, amellyel korábban nem kellett szembenéznie: a felelőtlen, potenciálisan korrupt vezető képét. „A Zuschlag-ügy jelentősége tehát az MSZP-n belüli hatalmi helyzet szempontjából az, hogy egy eleve gyenge, de a pillanatnyi érdekviszonyok által stabilizált kormányfőt egy új irányból támad, és olyan dinamikát indíthat el, amely spontán és kontrollálhatatlan módon eredményezheti a status quo felbomlását” – mondta a politikai elemző.

Török szerint Gyurcsány helyzete rendkívül instabillá vált pártjában, de az instabilitás nem azt jelenti, hogy küszöbön állna Gyurcsány bukása. „Gyurcsány bármikor megbukhatna; ha az MSZP meghatározó politikusai úgy döntenének, hogy kormányfőt váltanak, ezt különösebb kockázat nélkül megtehetnék.”

Három kapaszkodó

Gyurcsányt jelenleg három tényező tartja mégis a kormányfői székben. Az első a létező támogatói kör, a második a Gyurcsánnyal szembeni potenciális kihívók megosztottsága, a harmadik pedig az időzítés kérdése. A következő országgyűlési választásokig ugyanis még három év van, az EP-választások is csupán két év múlva lesznek. „Vagyis, Gyurcsány esetleges távozása esetén nem egy választási kampány, hanem viszonylag nehéz, nagy politikai teljesítményekre kevés alkalmat adó évek következnének, amikor – bármit is tesz egy új vezető – alapvetően a korábbi dinamikát ismételnék meg.”

Török Gábor úgy véli, ha a potenciális kihívók bármelyike biztos lehetne abban, hogy ő lehet Gyurcsány utódja, egy kudarcos EP-választást követő hatalomátvétel lenne érdeke, hiszen az ez utáni kilenc hónapban már konfliktusok nélkül lehetne a változásnak új arcot adva látszatkonszolidációt folytatni.

A politológus beszélt a két nagy párt hosszabb távú stratégiájáról is. Szerinte az őszödi beszéd jelentősége nem az, hogy hozzájárult a kormány népszerűségvesztéséhez, hanem az, hogy megakadályozhatja a „pozitív” szakasz beindulását. Az őszödi beszéd legfontosabb következménye, hogy olyan értelmezést hozott létre, amelyben a kormányoldal komoly hitelességi deficitbe került. Így, az eredeti tervekkel ellentétben, a növekedés, a gazdasági helyzet esetleges pozitív fordulata önmagában nem hozhat pozitív változást a kormányoldal megítélésében.

Aki változtat, az nyer

A felek azonban mintha rendszeresen elfeledkeznének erről a kettős logikáról. A Fidesz mintha maga is elhinné, hogy az őszödi beszéd miatt népszerűtlen a kormány. A kormányoldal pedig mintha azt gondolná, a gazdasági megszorítások hatásának elmúltával a javuló gazdasági adatok, netán a reformok automatikusan sikerre vezetnek majd. Ez a kölcsönösen téves helyzetfelismerés vezet oda, hogy a felek pozíciója állandó. Amelyik oldal előbb változtat stratégiáján, az lehet 2010-ben sikeresebb.

A politikai elemző szerint viszont az idő egyelőre a kormányoldalnak dolgozik. A megszorítások bejelentése nyomán érzett düh, illetve az őszödi beszéd keltette felháborodás egyre halványul – miközben egyre nyilvánvalóbb az is, hogy a Fidesz által kritizált intézkedések nagy része, elsősorban a vizitdíj, a valóságban nem jelent anyagi katasztrófát a családoknak.

A Fidesz azonban, nem reflektálva minderre, ma is a 2006 őszi stratégiáját folytatja, azzal a különbséggel, hogy már nem követeli a kormány azonnali távozását. Végső soron azonban ma is a „teljes visszacsinálás” programját képviseli. Török Gábor úgy véli, ez a program hosszú távon nem lehet sikeres; ha a kormány eljut 2010-ig, a Fidesz nem fog tudni nyerni egy ilyen programmal.

Tétcsökkentés

A politikai elemző a következő időszak egyik (másik) fő témájának a népszavazást tartja. A Fidesz a népszavazással folytathat tétnövelő stratégiát – amely a népszavazás megnyerését tűzi ki célul, viszont alacsony részvétel esetén komoly bukást jelent – és választhatja a tétcsökkentést is, amely megpróbálja előre kezelni azt a helyzetet, hogy a népszavazás esetleg sikertelen lesz.

"Bár véglegesen nem lehet kijelenteni, az eddigiek alapján úgy tűnik, a Fidesz a tétcsökkentő stratégia felé hajlik. Ennek legfontosabb jele Tarlós István kampányfőnöki kinevezése" - mondta Török Gábor. A pártok gyakorta hárítják vereségüket utólag a kampányra; bevett gyakorlat, hogy az első számú vezető megmentése érdekében a kampányokat teszik felelőssé. Így történt ez Szekeres Imrével 1998-ban, majd Deutsch Tamással és Rogán Antallal is.

Tarlós István kinevezése mintha előre azt sugallná, hogy a Fidesznek olyan bűnbakra lesz szüksége, akit különösebb probléma nélkül hibáztathat, adott esetben büntethet majd a kudarcért. Tarlós főpolgármester-jelöltsége is hasonló logikát követett: siker esetén a Fidesz jelöltje győzött, ám a kudarc a „független” jelöltté. Tarlós előtérbe tolása azt jelzi, a Fidesz komolyan számol a kudarc lehetőségével.