Zsuzsanna
-2 °C
13 °C

Csak a Tubesen ne!

2009.01.28. 22:48
Felperesi beavatkozóként szállt ringbe a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa a tubesi NATO-lokátort elutasító civilek által a Honvédelmi Minisztérium ellen indított perben. A civilek a NATO-radar építési engedélyét támadták meg a bíróságon. A zöld ombudsman hivatala által lefolytatott vizsgálat szerint a Natura 2000 uniós természetvédelmi területeket is érintő építkezéshez nem készült környezeti hatásvizsgálat, a radar tervei nem felelnek meg a vízbázis védelmével kapcsolatos jogszabályoknak, a lokátor sugárzásának egészségügyi hatásairól pedig ellentmondásos adatok láttak napvilágot.

Környezetvédő és civil szervezetek tiltakozása miatt évek óta húzódik a harmadik magyarországi NATO-lokátor megépítésének ügye. A három nagyteljesítményű radar telepítését Magyarország NATO-csatlakozása tette szükségessé, és mert az ezredfordulóra a korábban használt szovjet technika műszakilag amortizálódott. A helyszíneket számítógépes szimulációval választották ki, és két helyen - Bánkút és Békéscsaba közelében - már működnek az új légvédelmi radarok.

Amennyiben a harmadik is megépül, az ország lefedettsége 98 százalékossá válik, és a rendszer kis magasságokban is lehetővé teszi a határok átrepülésének NATO-kompatibilis ellenőrzését. Ha egyáltalán találnak a déli lokátornak egy minden érintett számára elfogadható helyet, mert az egyelőre nem nagyon látszik.

Fülöp Sándor

"Az ügyfél szemén keresztül nehéz megítélni egy beadvány megalapozottságát, terepszemle nélkül nem szabad környezetvédelmi ügyet csinálni" - mondja a jövő nemzedékek tavaly megválasztott országgyűlési biztosa, miközben Pécs felé tartunk a szakadó januári esőben. Fülöp Sándor a Tubesen, és egy másik Pécs-közeli hegycsúcson is körül akar nézni, mert a radartelepítést teljes mértékben elutasító civilekkel ellentétben az ombudsmani hivatal a lehetséges alternatív helyszínek kérdését is vizsgálta. Nem volt könnyű dolguk, a honvédelem és a környezetvédelem szempontjai ebben az ügyben talán nem is állhatnának távolabb egymástól.

A déli NATO-lokátor ügye ráadásul több mint egyszerű környezetvédelmi kérdés: az új radar eredetileg a Zengőre került volna, ám a tervet ellenző civil szervezetek - a Civilek a Zengőért Mozgalom, a Védegylet és a Greenpeace - kitartó, szívós, Sólyom László köztársasági elnök támogatását is bíró ellenállása miatt a kormány 2005-ben hirtelen úgy döntött, hogy a Pécshez jóval közelebb lévő Tubesen építik meg a radart. A magyarországi környezetvédő mozgalmak a Zengőn a legnagyobb sikerüket érték el a bős-nagymarosi vízierőmű építésének meghiúsítása óta, de kisvártatva az új helyszín ellen is tiltakozáshullám indult.

Civil szervezetek és a pécsi önkormányzat bíróságon támadták meg a radartorony tubesi építési engedélyét, a megyei közgyűlés pedig 2007-ben úgy módosította a város építési szabályozási tervét, hogy az kimondja: Pécs közigazgatási határain belül radar nem épülhet.

Az ügyben azóta patthelyzet alakult ki: a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla tavaly februárban felfüggesztette az építési engedély végrehajtását, tehát a radarépítés addig nem kezdődhet meg, amíg az építési engedély ügyében bírósági döntés nem születik. Ezt a döntést akarja megkönnyíteni a zöld ombudsman által lefolytatott szakértői vizsgálat, amelynek eredményét előkészítő irat formájában a bíróságnak, a felperes civileknek és az alperes honvédelmi tárcának is megküldték.

Nem készült hatástanulmány

A vizsgálat legfontosabb megállapítása az, hogy a Honvédelmi Minisztérium nem folytatott le környezetvédelmi hatásvizsgálatot (bár azóta ők is összeállítottak egy szakértői anyagot, az nem minősül hatásvizsgálatnak), noha a tervezett építkezés a Natura 2000 hálózatba tartozó uniós természetvédelmi területeket is érint. A radartoronynak kijelölt honvédelmi terület és a hozzá vezető út ugyanis Natura 2000-es erdőkkel van körülvéve, ráadásul a védett tettyei karsztvízrendszert ellátó terület közepén, a város vízgyűjtő területének számító hidrogeológiai védőövezetben fekszik.

A radarállomás megépítéséhez föld alatti robbantásokkal összesen 6500 köbméter sziklát kell megmozgatni. A lokátor zavartalan működéséhez nagy teljesítményű áramfejlesztőre, ahhoz pedig a helyszínen tárolt 20 köbméter gázolajra van szükség. Vass Béla mérnök, a Tettye forrásra épített vízmű egyik tervezője szerint a Tubes csúcsának környékén a karszt teljesen fedetlen, tehát az esetleg elfolyó olajat azonnal elnyeli és leszállítja a vízszintig, ami tönkretenné a vízbázist. Ez a lehetőség egy katonai radar esetében különösen aggasztó, mivel háború esetén először az ilyen lokátorokat szokták sebészi pontossággal kilőni.

Az ombudsman vizsgálta a radarsugárzás egészségügyi hatásainak kérdését is, és arra a következtetésre jutott, hogy az ilyen típusú, nem ionizáló sugárzással kapcsolatos szakértői álláspontok nem egységesek. Bár a radarokkal, mobiltelefonokkal és mikrohullámú sütőkkel kapcsolatos tapasztaltok nem támasztják egyértelműen alá az egészségkárosító hatások veszélyét, ezeket teljesen kizárni sem lehet, ezért az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a honvédelemnek kellene kétséget kizáró módon bizonyítania a sugárzás ártalmatlan voltát. Ez még senkinek nem sikerült a világon.

A radar által kibocsátott sugárzás különösen érzékeny téma Pécsen, ahol még jól emlékeznek az évtizedekig titkolt uránbányára, és ahol számos, az uránbányához köthető rákos megbetegedésről beszélnek. Kóbor József biofizikus, a Civilek a Mecsekért Mozgalom szakértője úgy véli, hogy bár a radarsugárzás nem ionizáló sugárzás, nagy népességszám mellett kis rizikótényező alapján is van valószínűsége a megbetegedésnek. A német hadsereg ellen például évek óta perek zajlanak rákban, fehérvérűségben és limfómákban megbetegedett egykori radaros katonák és hozzátartozóik részéről.

Alternatív helyszín

A gyakorlatilag Pécs határában álló Tubes kijelölése azért is furcsa, mert a miniszterelnök felkérésére Láng István akadémikus vezetésével 2004-ben bizottság jött létre, amely a lokátorállomás telepítési lehetőségeit vizsgálta. A Zengő alternatíváiként a mecseki Hármas-hegyet, a villányi Tenkes-hegyet, a Jakab-hegyet és a Tubest jelölték meg, ám az utolsó kettőt "földrajzi, demográfiai és környezetvédelmi okokból" eleve kizárták. A vitát jól ismerő forrásaink szerint később inkább politikai, mintsem szakmai alku köttetett, Pécs városa a döntéstől nem teljesen függetlenül kaphatta vissza a Zsolnay porcelánmanufaktúrát az államtól.

A tubesi radartelepítés fő támogatója az akkori erőskezű pécsi polgármester, Toller László volt, aki látványosan ignorálta a város tiltakozását, noha a civilek több tízezer aláírást gyűjtöttek, és közmeghallgatást, majd helyi népszavazást kényszerítettek ki az ügyben. A politikai adok-kapok az eredménytelen népszavazás (a választópolgárok 32,5 százaléka jelent meg, 94 százalékuk a radar ellen szavazott) után is folytatódott: az országgyűlés elnöke, Szili Katalin annak a meggyőződésének adott hangot, hogy "nem illő százhatvanezer ember nyakába rakni egy radart", Sólyom László köztársasági elnök pedig 2007-ben azt mondta, hogy tud egy harmadik - a Zengőn és a Tubesen kívüli - helyszínről is, amely tökéletesen megfelelne a lokátor telepítésére.

Azt viszont az államfő azóta sem árulta el, konkrétan milyen helyszínre gondolt. Vicze Csillának, a felperes Civilek a Mecsekért Mozgalom (CMM) szóvivőjének sincs javaslata alternatív helyszínre, ők csupán azt szeretnék elérni, hogy a Tubesen ne épülhessen meg a lokátor, és erkölcsi megfontolásokból sem akarják mások nyakába varrni a problémát. A CMM azt is kifogásolja, hogy az Országos Területrendezési Terv tavaly nyári módosításának eredményeképpen Pécs város egész közigazgatási területe kiemelt fontosságú honvédelmi terület lett, emiatt az Alkotmánybírósághoz fordultak.

A zöld ombudsman szakvéleménye szerint a Pécstől nagyjából 20 kilométerre álló Hármas-hegy tekinthető alternatív megoldásnak. "A közművesítettség és a természetvédelmi érintettség tekintetében messze meghaladja a Tubes paramétereit, míg a lefedettség és egyéb katonai-műszaki szempontok alapján csak alig marad el tőle" - áll Fülöp Sándor beadványában. A Hármas-hegy mellett szól az is, hogy már ma is működik ott egy meteorológiai radar, és a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak is van ott egy tornya. Rajtaütésszerű terepszemlénken egy teremtett lelket sem találtunk ott, a műszaki berendezéseket térfigyelő kamera vigyázta a januári ködben.

Az országgyűlési biztos beadványa, és az azt alátámasztó tanulmányok csak véleménynek számítanak a perben, amit a bíróság nem köteles figyelembe venni. A Honvédelmi Minisztérium viszont nem kezdi meg az építkezést a Tubesen, amíg az ügyben jogerős ítélet nem születik. A Tubes elvetése esetén - Fülöp Sándor szakvéleményéből - a Hármas-hegy látszik a következő "kompromisszumos" helyszínnek.

A cikket itt lehet kommentálni

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!