Speciálisan március 15-re hozott rendeletet a kormány

2007.03.10. 08:59
Az Alkotmánybírósághoz fordul két jogvédő szervezet, mert a kormány a március 15-i ünnepségek előtt sebtiben meghozott és kihirdetett rendelettel akar a rendőröknek segíteni. A minisztérium a passzívoktól fél.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány és a Társaság a Szabadságjogokért álláspontja szerint a kormány által ezen a héten kihirdetett „Jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség” elnevezésű 32/2007. kormányrendelet, "komoly alkotmányossági aggályokat vet fel". Két érvük, hogy „jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség” elnevezésű új szabálysértés igen nehezen, vagy egyáltalán nem határolható el a rendzavarás már hatályban lévő szabálysértésétől, és a felkészülésre csekély időt hagy.

Bene: Egészen más rendőrséget látnak
Ha rendzavarás történik március 15-én, az emberek "határozottan fellépő, de egészen más rendőrséget fognak látni, mint korábban" - mondta Bene László országos rendőrfőkapitány a közszolgálati televízió Nap-kelte című műsorában szombaton.
Bene László reményét fejezte ki, hogy nem lesznek az őszihez hasonló események a nemzeti ünnepen. Tanultak az őszi budapesti zavargásokból, így az elmúlt hónapokban nagy hangsúlyt helyeztek a rendőrök mentális felkészítésére. Az országos rendőrfőkapitány ezzel kapcsolatosan elmondta azt is: ha valaki elveszíti önkontrollját, kivonhatják az esetleges oszlatósorból.

Dénes Balázs, a Tasz elnöke az Indexnek azt mondta, hogy az új szabálysértés valójában nem új tényállás, hanem a rendzavarás jelenleg is létező fogalmának egy speciális esete. Ez azt jelenti, hogy a szabálysértés megalkotására a kormánynak nem, csak az országgyűlésnek lett volna hatásköre – hiszen kormányrendeletben csak a szabálysértési törvényben nem létező tényállások megállapításra van mód.

Öt nap

Az is felháborító a jogvédők szerint, hogy általában a rendeletekre adott 30 napos határidőt most miért rövidítették le öt napra. A kormányrendeletet 2007. március 6-án március 11-én hatályba lépéssel hirdették ki. "A Jogalkotási törvény szerint azonban a jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre". Ez az elv a jogvédők szerint a legfontosabb területen, a büntető- és a szabálysértési jog területén, kiemelten fontos. "Ezt még az a kormányzati szándék sem írhatja felül, hogy március 15-én már az új szabálysértés miatt lehessen eljárni azokkal szemben, akik nem tesznek eleget például egy gyülekezést feloszlató rendőrségi felhívásnak" - írják közleményükben.

Civil jogvédő marasztalja el a kormányt
Az Alkotmánybíróság több határozatában [pl. 9/1992 (I. 30.) AB határozat] is kimondta: a jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság, amely magába foglalja azt a követelményt is, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek mindenki számára, olvasható a Magyar Helsinki Bizottság közleményében. Ennek a jogalkotási törvényben is rögzített alapelvnek az új szabálysértés „sürgősségi” hatálybeléptetése nem felel meg, állapítja meg a szervezet. A jogvédők szerint a kormány esetleges napi érdekeknek rendeli alá az alapvető alkotmányossági követelményeket, felhívják, ne tegye, és tartsa tiszteletben. Az új szabálysértési alakzat elfogadásának és hatálybaléptetésének rendkívüli gyorsasága azért is sajnálatos, mert a kérdés érzékenysége miatt azt a szükségesség és arányosság kérdéseit körüljáró alapos szakmai vitának kellett volna megelőznie

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Indexnek megküldött közleménye úgy fogalmaz, a "rendzavarás szabálysértésére vonatkozó rendelkezései nem egyértelműek, ezért lehetővé tesznek olyan értelmezést is, amely szerint a jogszerűen eljáró hivatalos személy felhívásával, intézkedésével szembeni, kizárólag passzív ellenállásban megnyilvánuló engedetlenség – függetlenül az eset összes körülményétől – nem valósít meg semmilyen szabálysértést".

A rendkívül szűkre szabott intervallum a tárca sajtóosztályának közleménye szerint azért nem aggályos, mert rendeletük azok közé a jogszabályok közé tartozik, amelyek alkalmazása külön felkészülést nem igényel. Úgy gondolják - egy állásfoglalás alapján (1055/B/1990.) - nem alkotmánysértő, mert a hivatkozott határozat a jogalkotóra bízza, a "jogszabály alkalmazására való felkészüléshez mennyi időt" biztosít.