Homályos elképzelések az uniós ajánlatról

A Magyar Gallup Intézet február 8-10-én telefonos közvélemény-kutatást végzett az Európai Unió Bizottsága által a csatlakozni kívánó országoknak tett javaslattal , és annak fogadtatásával kapcsolatban. Arról, hogy az Európai Unió javaslatot dolgozott ki az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országok tervezett mezőgazdasági támogatásairól, a felnőtt magyar állampolgárok 70 százaléka hallott február második hetében. A magyar felnőttek 22 százaléka nem hallott erről és 8 százalék pedig nem válaszolt a kérdésre.

Rossz vagy jó az EU ajánlata?

Arra a kérdésre, hogy az Európai Unió jobb, ugyanolyan, vagy rosszabb feltételeket ajánlott-e Magyarországnak, mint a többi csatlakozni akaró országnak, a magyarok több mint egyharmada (36%) nem tudott válaszolni. A kérdésre válaszolók 48 százaléka szerint Magyarország rosszabb ajánlatot kapott az Európai Uniótól, mint a többi csatlakozni vágyó ország. Azok, akik – a tényekkel összhangban – úgy tudták, hogy Magyarország ugyanolyan ajánlatot kapott az EU-tól, mint az összes többi csatlakozásra váró ország, a magyar felnőttek mindössze 40 százalékát alkották, és voltak olyanok is, 12 százaléknyian, akik úgy tudták, hogy Magyarország jobb ajánlatot kapott az EU-tól, mint a többiek.

Összességében a magyar felnőtt lakosság mindössze 18 százaléka volt tisztában azzal, hogy Magyarország ugyanolyan feltételeket kapott az Európai Unió javaslatában a mezőgazdasági támogatásokra vonatkozóan, mint a többi csatlakozni kívánó ország.

Pártállástól függő vélemények

Az MSZP szavazóinak 39%-a úgy "tudta" hogy az EU ajánlata rosszabb Magyarország számára, mint a többi csatlakozni kívánó ország számára. Az MSZP szavazói közül mindössze 28 százaléknyian voltak azok, akik a tényekkel megegyezően úgy tudták, hogy az EU ajánlata azonos feltételeket tartalmaz Magyarország számára, mint a többi csatlakozni kívánó országnak. A Fidesz-MDF szavazók egynegyede, és a pártpreferenciával nem rendelkező bizonytalanok 29 százaléka is úgy tudta, hogy Magyarország kedvezőtlenebb feltételeket kapott az EU ajánlatában, mint amilyeneket a többi csatlakozni vágyó ország kapott.

A legnagyobb ellenzéki párt szavazóinak 28%-a, a Fidesz-MDF lista szavazóinak 30%-a, a pártpreferenciával nem rendelkező bizonytalanoknak már 45%-a pedig nem tudott erre a kérdésre választ adni, azaz nem tudta, hogy a Magyarországnak adott EU-ajánlat jobb, ugyanolyan, vagy rosszabb-e, mint amilyet a többiek kaptak.

A kormány felelőssége

Az emberek 21 százaléka véli úgy, hogy a magyar kormány az EU-csatlakozás terén hibázott, jobb külpolitikával kedvezőbb feltételeket is elérhetett volna a mezőgazdasági támogatások dolgában. A magyarok 45 százaléka azonban ezzel nem ért egyet és úgy véli, hogy a magyar kormány nem hibáztatható az EU ajánlatáért, 34% pedig nem tudott állást foglalni ebben a kérdésben.

Az MSZP szavazóinak már egyharmada (33%) úgy gondolta, hogy a kormány hibáztatható az EU ajánlata miatt. A Fidesz-MDF lista szavazóinak természetesen erről más volt a véleményük: csak 7% gondolta, hogy a kormány t felelősség terheli a Magyarországnak kedvezőtlen ajánlat miatt, 70%-uk szerint viszont a kormány nem hibáztatható az EU ajánlatáért.

A pártpreferenciával nem rendelkező bizonytalanok 21%-a gondolta úgy, hogy a kormányt felelősség terheli az EU ajánlatáért, 33%-uk ellenben úgy gondolta, hogy a kormány ezért nem tehető felelőssé. Akik úgy hiszik, hogy az EU-tól kapott ajánlat rosszabb, mint amit a többi csatlakozni kívánó ország kapott az Európai Uniótól, azoknak 41 százaléka gondolja úgy, hogy ezért a kedvezőtlen ajánlatért a kormány a felelős. Azok körében viszont, akik tisztában voltak vele, hogy Magyarország mindenben azonos ajánlatot kapott, mint a többi csatlakozásara váró állam, a kormányt hibáztató vélemények aránya csak 19 százalékos.