Nyilvánosak lesznek az állami szerződések

Újrafogalmazza az üzleti titok fogalmát, valamint szélesíti az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzési lehetőségeit és a vagyonnyilatkozatra kötelezettek körét az üvegzsebtörvényként ismertté vált, az Országgyűlés által hétfőn megalkotott jogszabály.

19 törvényt módosító az új jogszabály

A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról címet viselő törvény 19 jogszabály változtatását tartalmazza.

ÁSZ-vizsgálat mindenhol

A törvény szerint az ÁSZ az állami vagyon ellenőrzése céljából túlléphet az állami szervek körén, vizsgálhatja az államháztartásból finanszírozott beszerzéseket, a közvagyont érintő szerződéseket a megrendelővel kapcsolatban álló, a szerződés teljesítésében közreműködő valamennyi gazdálkodó szervezetnél.

A szabályozás célja, hogy összhang jöjjön létre az üzleti titokra való hivatkozás lehetősége és a közérdekű adatokhoz való hozzájutás szabadságának biztosítása között. A törvénymódosítás alapelve, hogy a költségvetési pénzek felhasználására, valamint a közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát az üzleti titok védelme nem korlátozhatja.

Közölni kell a közérdekű adatokat

A polgári törvénykönyvet illető rendelkezés szerint nem minősül üzleti titoknak az állami és helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, felhasználásával, elidegenítésével vagy megterhelésével kapcsolatos adat.

A közérdekű adatok megismerésével és nyilvánosságával összefüggésben nem lehet üzleti titokra hivatkozni, ha az adat az állami és a helyi önkormányzati költségvetés felhasználásával kapcsolatos. A koncessziós szerződésekkel kapcsolatban nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.

A szerződések nyilvánossága

A törvény rendelkezik arról, hogy az államháztartás pénzeszközeivel, vagyonával összefüggő szerződések listája fő szabályként ötmillió forinttól kerüljön közzétételre hivatalos lapban, illetve internetes honlapon. A törvény rendelkezik arról is, hogy a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselői és felügyelőbizottsági tagjai megválasztásukat követően és aztán kétévenként vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni, ha a cég jegyzett tőkéje eléri a 200 millió forintot. A jogszabály a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.