Húsz diák is megvesztegette a professzort?

„Nem zárjuk ki, hogy újabb gyanúsítottjai is lesznek az ügynek, de mostanra nagyjából sikerült meghatározni a kört” – közölte az Indexszel Márián Zoltán, a Hajdú Bihar Megyei ügyészségi nyomozóhivatal vezetője. A Debreceni Egyetemen történt vesztegetési ügyben ezért a nyomozást 2006 áprilisáig meghosszabbították.

A botrány tavaly decemberben robbant ki, amikor egy névtelen levélben feljelentették P. Gábor professzort. A levél szerint a Debreceni Egyetem természetvédelmi, állattani és vadgazdálkodási tanszékének tanára a levelező tagozaton pénzért és más ellenszolgáltatásokért cserébe engedett át vizsgákon diákokat, illetve fogadta el szakdolgozatukat.

"Gábor bátyám"

A 68 éves kora ellenére fiatalos P. Gábor, a biológiai tudomány kandidátusa évtizedek óta tanított a Debreceni Egyetemen. Több mint száz publikációja jelent meg, fő kutatási területe a tiszántúli élőhelyek nagyvadpopulációja. A szenvedélyes vadásznak hat évvel ezelőtt jelentős része volt a vadgazda mérnök szak alapításában. A képzés elindítását az indokolta, hogy a nagyobb vadászterületeken ma már felsőfokú végzettségű vadőrökre, vadászokra van szükség.

A levelezős képzésre évente ötven embert vettek fel. Közöttük sokan eleve profi vadászok, gyakorló vadőrök voltak, így a szakon negyvenes, sőt ötvenes éveiket taposó hallgatók is képezték magukat félévente 100 ezer forintért. Az Index által megkérdezett hallgatók szerint P. Gábor igazi szaktekintély volt, akit közvetlenségéről ismertek. A professzor titulus helyett nála gyakran a „Gábor bátyám” vagy a „Gábor bácsi” megszólítást használták.

A botrány kirobbanása után az egyetemi tanárt júniusban "fontosabb ügyekben intézkedő hivatalos személy által üzletszerűen elkövetett vesztegetés" gyanújával egy hónapra előzetes letartóztatásba helyezték. Időközben - az ügytől függetlenül - nyugdíjazták is, mivel elérte a korhatárt.

Vadelejtéssel kapcsolatos előnyök

Kezdetben öt hallgatót gyanúsítottak. Közülük egy korábban volt hallgatója az egyetemnek, ketten pedig éppen államvizsga előtt álltak. Az ő diplomamunkájukat az ügyészség lefoglalta. Információink szerint P. Gábor konzulensként segített a hallgatóknak a szakdolgozat kidolgozásában, tökéletesítésében, de fölmerült az a gyanú is, hogy esetleg ő írta meg a diplomamunkát.

Az ügyészség szerint a diákok nem kézpénzben fizettek a professzornak, hanem az általa létrehozott alapítványnak, a Kiemelten Közhasznú Környezet- és Természetvédelmi, Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Alapítvány a Tiszántúlért-nek utaltak át a pénzt (külön vizsgálat indult az alapítvány működése miatt is). Az átutalt összegek között szerepel több százezres tétel is, de volt olyan, aki részletekben összesen kétmillió forintot fizetett.

Az ügyészség szerint volt olyan is, aki természetben fizetett. Arra a kérdésre, hogy ez pontosan mit is jelentett, Márián Zoltán röviden úgy válaszolt: a gyanúsított „vadelejtéssel, vadászattal kapcsolatos előnyökhöz” is jutott. Ez lényegileg azt jelenti, hogy a professzor néhány diákja állítólag közbenjárt, hogy az oktatót más vadásztársaságok is meghívják vadászni.

A vesztegetési ügy részletei közül azonban számos homályos pont van és a bizonyítás sem tűnik egyértelműnek. A Népszabadság információi szerint a professzor alapítványának számláján bizonyos gyanú alá került hallgatók magánszemélyként meg sem jelennek, csak cégeik fizettek bizonyos összegeket a számlára.

Az ártatlanság vélelme

A professzor ezzel kapcsolatban korábban azzal védekezett: amikor kiderült, hogy valamelyik hallgatója áll az átutalt összeg mögött, visszautalták a pénzt. Kiderült az is, hogy a már vadőrként dolgozó levelezős hallgatók nem hívhatták meg a professzort más területre vadászni, erre ugyanis csak a vadásztársaság vagy annak vezetője jogosult.

Napvilágot láttak olyan információk is, amelyek szerint a rendőrség beépült a hallgatók közé és így csalta lépre az oktatót. Ezt hivatalosan nem kommentálták. Az Index kérdésére, hogy miként lehet a vesztegetést bizonyítani, az ügyészségi nyomozóhivatal vezetője annyit válaszolt: folyamatban lévő ügyben a bizonyítékokat nem kívánják nyilvánosságra hozni.

A Debreceni Egyetem az ügy újabb fejleményeit nem kommentálta. Mint Móré Mariann a DE szóvivője elmondta: „az egyetemet mint intézményt az eljárást nem érinti, az ügyészség hivatalosan nem is tájékoztatott minket, legfeljebb iratokat, szakdolgozatokat kért be. Tartjuk magunkat korábbi nyilatkozatunkhoz, amely szerint a nyomozás lezárultáig az ártatlanság vélelme mindenkit megillet.”

Szerettük volna megkérdezni P. Gábor ügyvédjét is, ám ő két napon át elérhetetlennek bizonyult, majd irodájában azt mondták: betegsége miatt nem tud nyilatkozni.