Budapesten látszik igazán, mit vesztett az ellenzék a koordináció hiányával

Budapest 18 egyéni választókerületéből szinte mindegyikben szoros versenyre lehetett számítani az előrejelzések alapján. A fővárosban hagyományosan az országos átlagnál magasabb a baloldali, liberális érzelmű szavazók aránya, így itt a Fidesz még akkor sem mehetett volna neki nyugodtan április 8-nak, ha egyébként országos szinten teljesen magabiztos.

2014-ben, amikor egyébként lazán megnyerték a választást, az ellenzék Budapesten behúzott 8 egyéni választókerületet. Ahol pedig a fővárosban a Fidesz-KDNP jelöltje lett a befutó, ott is 50 százalék alatt teljesített, és csak az ellenzék megosztottsága miatt nyert.

A 2018-as választáson ennek fényében a kormánypártoknak volt miért izgulniuk a fővárosban. A négy évvel ezelőtti helyzethez képest annyival is göröngyösebbé vált számukra a pálya, hogy az akkori rosszízű, sok választót elrettentő összefogás helyett több fontos körzetben visszaléptettek egymás javára az ellenzéki pártok. Nézzük, mire volt ez elég a Fidesznek és mire az ellenzéknek, melyik kerületekben voltak a legnagyobb csaták, és hogy alakultak az eredmények.

Elöljáróban: látványos, hogy mekkorát bukott az ellenzék a teljes koordináció kihagyásával, sok helyen ezen múlt, hogy nem tudták elcsaklizni a Fidesz-KDNP elől a mandátumot. Van néhány szoros körzet is, ahol valószínűleg nem lehet biztosat mondani, amíg fel nem dolgozzák a levélszavazatokat. 

Budapest 1. oevk

2018-ban az I. kerületből, V. kerületből, és VIII. illetve XI. kerület egy részéből álló belvárosi választókerület az egyik legizgalmasabb terület. 2014-ben még Rogán Antal indult itt egyéniben a kormánypártok részéről, és simán nyert a megosztott ellenzékkel szemben, az összefogás színeiben induló DK-s Kerék-Bárczy Szabolcs 13 százalékkal maradt le mögötte, míg Schiffer András az LMP és Hegedűs Lóránt a Jobbik színeiben összesen behúztak 20 százalékot. Ez azt mutatta, hogy egy gyengébb fideszes jelölt, és egy kevésbé széttagolt ellenzék esetén bukhatják választókerületet a kormánypártok.

2018-ra mindkét tényező összejött, a KDNP-s Hollik István azért nem egy kategória az - akkor még népszerűbb - Rogánnal, a baloldali ellenzék pedig hosszas, Juhász Péter visszalépésével elindult huzavona után megállapodott, hogy csak az LMP-s Csárdi Antal maradjon talpon. Illetve rajta kívül még a jobbikos Losonczy Pál is indul, de ettől még nyerhető maradt a körzet, a Közös Ország Mozgalom és egyéb közvéleménykutatások, valamint adatait használó taktikaiszavazas.hu abszolút többséget jósolt Csárdinak. 

48 százalék fölött végzett, ellenfele pedig csak valamivel 42 fölött kapott. Az ellenzékből parlamentbe jutásra esélyes pártok közül egyedül talpon maradó jobbikos 6, az MKKP jelöltje 3 százalékot tudhat magáénak. 

Budapest 2. oevk

A XI. kerület egyik felét magába foglaló választókerületet elég magabiztosan, 44,8 százalékkal nyerte a Fidesz színeiben induló Simicskó István, ő indult egyéniben most is. A 2014-es helyzethez annyiban is hasonlít a mostani, hogy itt nem volt széleskörű megállapodás a visszalépésekről a baloldali ellenzékben, az DK-n kívül az LMP és a Momentum is indul, megspékelve a Jobbikkal, ami sehol nem lépett vissza.

Ebben a felállásban az esélyes továbbra is Simicskó volt az előzetes értékelés alapján, bár nagyarányú átszavazással - potenciálisan a DK-s Gy. Németh Erzsébet irányába - nyerhető maradhatott volna az ellenzéknek a körzet, hiszen 2014-ben az szocialista Józsa István és az LMP-s Csárdi Antal együtt többet szerzett volna Simicskónál. A nagyarányú átszavazáshoz persze az kellene, hogy ne legyen megosztó a legesélyesebb jelölt, ezt Gy. Németh nem feltétlen tudja teljesíteni, az előrejelzések ezért kb. 5 százalékos arányú Simicskó-győzelmet saccoltak. 

Végül rendkívül szoros lett a végeredmény az előrejelzésekhez képest,

A Fidesz jelöltje kicsivel 42 százalék fölött, a DK-é 40 százalék fölött fejezte be a versenyt. Az LMP 6, a Jobbik 5 százalék fölött kapott. 

Budapest 3. oevk

A főváros egyik legnagyobb fideszes fellegvára a hegyvidéki 3-as oevk, itt a rendszerváltás óta a balliberális oldal még soha nem szerzett egyéni mandátumot. Visszalépések sem voltak, így aztán teljesen valószínűtlen forgatókönyvnek tűnt, hogy bárki lenyomja a Fidesz jelöltjét, Gulyás Gergelyt. Ellene egyébként az a DK-s Bauer Tamás állt ki legesélyesebbként, akit már 2014-ben is elindult itt az összefogás színeiben, valamint Hajdu Mária az LMP-től, Kádár Barnabás a Momentumtól, és a Kétfarkú Kutyapárt legerősebb jelöltje, a párt arca, Kovács Gergely.

Bauer 2014-ben 35 százalékot szerzett, ezzel több mint 11 százalékkal lemaradt a győztes Fónagy János mögött, akit még akkor sem ért volna utol, ha hozzáadjuk az Hajdu Mária (LMP) szavazatait. Arra is lehetett számítani, hogy az MKKP itt nagyobb valószínűséggel szipkázhat el az esélyes jelölttől ellenzéki érzelmű protestszavazatokat, mégiscsak a pártelnök indult személyesen. Ennek megfelelően a taktikaiszavazas.hu is masszív, mintegy 9 százalékos vereséget jósolt a DK-s veteránnak.  

ami mindenképp meglepő 2014-hez képest. Hajdu Mária mjadnem 7 százalékot szerzett az LMP-nak, ami így töredékszavazatként hasznosul, de ha visszalépett volna, esélyesen meglett volna a kerület az ellenzéknek, először a rendszerváltás óta. 

Budapest 4. oevk

A II. és a III. kerület egy részét magába foglaló 4. választókerület azok közé tartozik, ahol az előzetes feltételezések szerint lett volna keresnivalója az ellenzéknek, ha sikerül megegyezni a visszalépésekről. A Fidesz jelöltje Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, aki bár népszerű, a kerületet 2014-ben elbukhatta volna a körzetet, ha az összefogás és az LMP megállapodik, Szelényi Zsuzsanna és az LMP-s Dárdai Zsuzsanna szavazatai összesítve túlszárnyalták volna az övét.

A megegyezés azonban nem sikerült, ráadásul a különböző taktikai szavazásra buzdító oldalak sokáig egymásnak ellentmondó javaslatokat közöltek arra vonatkozóan, ki a népszerűbb: Ungár Péter (LMP), vagy Niedermüller Péter (DK). Ezzel tovább nehezedett azok dolga, akik az esélyesebbnek akarták adni az egyéni szavazatukat. Így az esélyes magasan Varga Mihály maradt a kerületben, mintegy 5 százalékos előnt jósoltak neki. 

Az eredmények azt igazolják itt is, hogy az ellenzéki koordináció esélyesen lenyomta volna a Fideszt.

tehát az esélytelenebb visszalépése még akkor is ellenzéki győzelmet eredményezett volna, ha az LMP-seknek csak a fele hajlandó átszavazni. A Jobbik 6, a Momentum 2 százalék fölött kapott egy kicsivel, rájuk nem is lett volna szükség ehhez a forgatókönyvhöz. 

Budapest 5. oevk

Az 5. oevk a teljes VI. és VII. kerületekből áll, ezt már 2014-ben is megnyerte az ellenzék, igaz, nagyon szoros volt a verseny. Az összefogás jelöltje, Oláh Lajos, 0,6 százalékkal verte meg Rónaszékiné Keresztes Mónikát, aki helyett ezúttal Bajkai István, az kampányhajrás ételosztások királya és egyben kerületi alpolgármester indul a Fidesz részéről.

2018-ban az ellenzéki oldalon nem volt az Együtt és a Momentum is visszalépett, állva maradt viszont az LMP jelöltje is a DK-s Oláh mellett. A 2014-es eredmények figyelembevételével azonban még így is az ellenzéket tartották esélyesebbnek az elemzők, a taktikaiszavazas.hu például 8 százalékos előnyt becsült neki. 

ezzel az övé a kerület ismét, Bajkai csak 9 százalékkal lemaradva követi. A Jobbik és az LMP jelöltje 7 illetve 6 százalékot szereztek, ezek töredékszavazat formájában hasznosulhatnak a pártlistákon. 

Budapest 6. oevk

Ez is egy olyan válaszókerület, ahol éles versenyre, és esetleges ellenzéki mandátumszerzésre lehetett számítani. A VIII. és a IX. kerület részeiből álló oevk-ban a DK-s Ara-Kovács Attila esélyesként indult a jelenlegi polgármester, a fideszes Kocsis Máté ellen annak ellenére, hogy nem voltak visszalépések.

2014-ben az összefogás jelöltje, Pál Tibor csupán 1,5 százalékkal maradt le Vas Imre mögött, hiába indult el az LMP-s Jakabfy Tamás és a Jobbik egyik húzóneve, Dúró Dóra is. Ők egyébként ketten együtt több mint 20 százalékot kaptak, tehát ha a velük szimpatizáló taktikai szavazók akár egy kis része átszavaz a legesélyesebbnek tartott Ara-Kovácsra, akkor már nyerhet - állt az előzetes spekulációkban. Igaz, ott van még a képben az Együtt egyik legismertebb arca, Baranyi Krisztina, aki szintén itt indult egyéniben. Mindent egybevéve a taktikaiszavazas.hu 2 százalékos, orrhossznyi előnyt jósolt Ara-Kovácsnak a végén. 

Dúró 12 százalék fölött kapott, az LMP-s jelölt pedig csak 5 fölött. Ez azt jelenti, hogy a Jobbikot kihagyva a buliból nem valószínű, hogy nyerhetett volna a DK jelöltje, az ő 32 százaléka összeadava az LMP-vel és a Momentum jelöltjének kicsivel 2 százalék fölötti eredményével, illetve Baranyi Kriszta (Együtt) 3 százaléknyi szavazatával is épphogy csak meghaladja Kocsis Máté 40 százalékát. Márpedig az átaszavazásnál nem lehet arra számítani, hogy a szimpatizánsok száz százaléka részt vesz benne. 

Budapest 7. oevk

A XIII. kerület az egyetlen olyan, ahol mindenki biztosra vette az ellenzéki győzelmet, a szocialisták kirobbanthatatlanok a városnak erről a részéről mind a helyhatósági, mind az országgyűlési választásokon évtizedek óta. Hiszékeny Dezső ritka jó eredménnyel, a fővárosban különösen durvának számító abszolút többséggel hozta a körzetet 2014-ben, és hasonló számokat tippelt mindenki mostanra is.

A Fidesz-KDNP ezúttal Harrach Tamást indította csatába ezen az esélytelen terepen, akitől valószínűleg csak töredékszavazatokra számítanak. Az MSZP javára nem lépett vissza senki, az LMP és a Momentum is indul a Jobbik mellett, de senki sem számított rá, hogy ez veszélyeztetheti a szoci fellegvárat.

Harrach még a 30 százalékot sem érte el a körzetben. Budapesthez képest az LMP szégyenletesen alulteljesített, 4 százalék körüli szavazatot kapott, a Jobbik pedig 6 százalék körül. 

Budapest 8. oevk

A 8. számú, zuglói választókerület esélyesének szintén az ellenzéket, ezen belül is az MSZP tartották. Négy évvel ezelőtt Tóth Csaba nyert 3 százalékkal túlszárnyalva a fideszes Papcsák Ferencet annak ellenére, hogy a jobbikos Kovács Béla (KGBéla) és az LMP-s Barta János is jól szerepelt.

Tóth Csaba ezúttal is indult, és bár nem lépett vissza senki az ellenzéki oldalról, komoly esélye volt, hogy megverje a kormánypárti Jelen Tamást, a taktikaiszavazás 7 százalékkal több szavazatot jósolt neki, mint ellenfelének közel 20 százaléknyi LMP-Jobbik mellett is. 

míg Jelen Tamás 35 körül megállt. A fővárosban különös módon a Jobbik beelőzte az LMP-t, 7 százalékot kapott Szávay István, 4-et a zöldpárti Barta János. 

Budapest 9. oevk

A X. és XIX. kerület részeiből összerakott 9. oevk-t hajszállal, de vitte az ellenzék 2014-ben. Burány Sándor, az összefogás MSZP-s jelöltje 38,8 százalékot szerzett, mögötte a fideszes György István 37,5 százalékkal fejezte be a versenyt.

A felállás ezúttal is ugyanaz, György vs. Burány, és az előrejelzések most is Burányt tartották inkább esélyesnek a visszalépések elmaradása ellenére. Az LMP részéről egyéniben elindult a szocialistáktól igazolt, aránylag jó ismertségű Demeter Márta, de a taktikai szavazós oldalak úgy tippelték, ez nem befolyásolja majd a végeredményt: Demeter 10 százalék alatt kap a taktikaiszavazas.hu szerint, a jobbikos Tubák István pedig 10 százalék körül, ami mellett simán nyerhet Burány.  

Ez a körzet végül annyira szoros lett, hogy nem is tudunk végleges eredményt mondani vasárnap este, pár száz szavazat a különbség, valószínűleg a levélszavazatok fogják eldönteni a madátum sorsát.

tehát azért ő az esélyesebb kettejük közül. Tubák István a Jobbik pesti erdményeihez képest kiugróan, majdnem 10 százalékon áll, Demeter Márta 6,5-et hozott, a Momentumos Tölcsér Borbála 2 százalékot. 

Budapest 10. oevk:

Óbudán nagy sikert aratott a baloldal, Szabó Tímea (MSZP-Párbeszéd) 48 százalékot meghaladó eredménynel győzött, 10 százalék feletti előnnyel verve a fideszes Menczer Erzsébetet. Ami különösen szép eredmény ahhoz képest, hogy 2014-ben a baloldali összefogás jelöltje, Kiss Lajos csak szűk 2,5 százalékkal verte Menczernét.

Így komoly esélye volt, hogy az ellenzék ismét verje Óbudán a Fideszt, és ez meg is történt, ráadásul meglepő magabiztossággal.A kormánypártnak viszont nem jött be, hogy továbbra is Menczer Erzsébetben bízott, aki valamit javított az eredményén – 35,85%-ról valamivel 36% fölé, de ez nem sok mindenre volt elég.

A Jobbik által ismét indított Zsiga-Kárpáti Dánielt indította, ő 3%-ot rontott, éppenhogy 10% feletti eredményt ért el.

Budapest 11. oevk:

Az Újpestet és Káposztásmegyert magába foglaló 11. oevk-ben Varjú László, a DK MSZP által is támogatott jelöltje, korábbi MSZP-s államtitkár pályázott legnagyobb eséllyel a volt MSZP-s Horváth Imre helyére. Horváth a 2014-ben győztes Kiss Péter (MSZP) halála miatti időközi választást nyerve lett a körzet képviselője.

Az újpesti oevk-ban tehát továbbra is erős a baloldal, nyilván ezért is indított a Fidesz-KDNP egy kevésbé ismert arcot Varjú László ellen. Nem úgy a Jobbik, aki Hegedűs Lórántnéval szállt harca a szavazatokért, aki országgyűlési képviselősége mellett leginkább talán arról ismert, hogy 2016-ban Vona Gábor akarata ellenére majdnem elindult a Jobbik alelnöki posztjáért, de aztán mégsem. 

Budapest 12. oevk:

Rákospalota a 2014-es választás egyik legkörömrágósabb kerülete volt, ahol alig fél százalékkal győzött a kormánypárti László Tamás (37,57%) a baloldali összefogás jelöltje, Móricz Eszter (37,19%) előtt. László azzal szerzett magának ismertséget, hogy még polgármesterként saját fideszes alpolgármesterét vádolta korrupcióval (az eset Bitvai-ügyként vált ismertté).

Hajdu László, XV. kerületi polgármester, a Demokratikus Koalíció jelöltjeként a szavazatok nagyjából 42 százalékát megszerezve, megközelítőleg 4,5%-kal verte László Tamást.

Budapest 13. oevk:

A teljes XVI. és a XIV. kerület egy részét magába foglaló budapesti választókörzetben a Fidesz-KDNP jelöltje számított esélyesnek, legalábbis amíg nem keveredett pár hónappal a választások előtt egy igen kellemetlen ügybe. A fideszes Szatmáry Kristóf ugyanakkor bízhatott a múltban, 2014-ben ebben a körzetben fájdalmas vereséget mért az Összefogás egyik vezető arcára, a baloldal 2018-as miniszterelnök-jelöltjére, Karácsony Gergelyre.

Az ellenzék tehát hiába bízott benne, hogy 2018 januárjában kiderült, a kereskedelempolitikáért felelő miniszteri biztos családi érdekeltségéhez tartozó zöldségesnél nem igazán szokás nyugtát adni.

Budapest 14. oevk:

A XVII. kerület, azaz Rákosborzasztó (hivatalos nevén Rákosmente) hagyományosan inkább fideszes választókörzetnek számít, 2014-ben Dunai Mónika magabiztosan, bő 10 százalékkal verte az Összefogás jelöltjét.

A 2014 óta a Fidesz képviselőcsoportjának szóvivői tisztét is betöltő országgyűlési képviselő – akit a kampányhajrában annyira elkapott a hév, hogy a választóknak azt ígérte, ha kell, a testével védi meg Rákosmentét a migránsoktól – a szavazatok mintegy 41%-ot szerezve, 4 százalékkal győzte le a 2014-ben elvert, MSZP-PM színekben induló Lukoczki Károlyt. Előzetesen akár a jobbikos Szilágyi György második helyét is elképzelhetőnek tartották ehhez képest alig 13%-ot kapott.

Budapest 15. oevk:

A Pestszentlőrincet és Pesterzsébetet magába foglaló körzetben a baloldal egyik legismertebb politikusa, Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke visszavágásra készült, és ez össze is jött neki, méghozzá a vártnál nagyobb különbséggel. Volt miért törlesztenie az MSZP-PM jelöltjének, 2014-ben ugyanis drámaian szoros csatában, 37,49 %-ot szerezve, 0,11 százalékkal maradt alul a Fidesz_KDNP színeiben induló Kucsák László ellenében (37,60%).

A jobbikos Makai Tibor valamivel több, mint 10%-ra volt képes.

Budapest 16. oevk:

Pesterzsébet, azaz Budapest XX. kerülete Hiller “haver” István vadászterülete, és ez 2018-ban sem változott. Az MSZP volt elnöke, volt oktatási minisztere, illetve az Országgyűlés jelenlegi alelnöke és az MSZP választmány elnöke 2014-ben, ha szűken is, de 2 százalékkal verte a Fidesz-KDNP színeiben induló Földesi Gyulát.

Előzetesen sokan azt gondolták, hogy az MSZP-s esélyét ezúttal gyengíti, hogy az LMP-s Ferenczi Istvánnal és a Momentumos Teveli Dalmával is meg kellett küzdenie, de ők végül nem sok vizet zavartak. És persze itt is indult jobbikos jelölt, Bencsik János, akinek eredményét előzetesen 15 százalék körülire tippelték, végül 12 százalék körüli szavazat jutott neki.

Budapest 17. oevk:

A főváros, de talán egész Magyarország egyik legjobban várt szavazókörzete volt Budapest XXI. kerülete, azaz Csepel-Soroksár. Ebből már mindenki tudja, hogy miért: itt indult egyéniben a kormány egyik legmarkánsabb kommunikátora, a rezsibiztos, birkózóelnök és Fidesz-alelnök Németh Szilárd.

Ugyanis ismét kikapott az Együtt jelöltjétől, Szabó Szabolcstól. Ráadásul 2014-ben az Együtt politikusa alig 1 százalékkal bizonyult erősebbnek nála (36,37% vs. 35,50%), idén viszont majdnem 4-gyel (41%-37%).

Még úgy is, hogy a jobbikos Bereczki Miklós 16 százalék körüli kormánykritikus szavazatot kapott.

Budapest 18. oevk:

Budafok-Tétény kiemelt figyelmet érdemlő választókerület volt nemcsak Budapesten, de országosan is. Itt szállt ugyanis harcba az MSZP elnöke az egyéni mandátumért.

Utóbbi még április 9-én hajnalban sem dőlt el, Molnár alig 1 százalék feletti előnnyel, nagyjából 41,4%-40% arányban vezetett, ezt az eredményt a külképviseleteken leadott szavazatok elvileg még megfordíthatják, bár ez nem tűnik valószínűnek.

Molnár jó szereplése meglepetés, előzetesen a fideszes Németh Zsolt számított esélyesebbnek, a kormány külpolitikai nagyágyúja, frakcióvezető-helyettese, országgyűlési- és európai parlamenti képviselőjének a várakozások szerint még akkor is vernie kellett volna az MSZP történetének talán leggyengébb elnökét, ha senki más nem indul ellenzéki oldalon, ehhez képest Hillernek az LMP, a Momentum és persze a Jobbik jelöltjével is meg kellett küzdenie.