A büntetőper időszakában Várhegyi Attila már az Orbán-kormány politikai államtitkára volt. Ellene a vád különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, továbbá vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés és magánokirat-hamisítás volt. Ez alapján akár 12 éves szabadságvesztés is kiszabható.
Az ügyészség szerint Várhegyi Attila szolnoki polgármesterként 1994-ben vesztegetést követett el azzal, hogy az önkormányzati választási kampányhoz helyi cégektol fiktív számlák révén a Mahir Szolnok Kft.-n keresztül összesen mintegy 1,3 millió forintot szerzett magának, illetve a Fidesz szolnoki alapszervezetének. A másik vádpont szerint Várhegyi Attila polgármesterként 1995-ben mintegy 190 millió forintos vagyoni hátrányt okozott a szolnoki önkormáynzatnak a városközpontban lévo telkek eladásával.
A Budakörnyéki Bíróság másfél éves tárgyalás-sorozatot követoen 2001 novemberében hirdette ki elsőfokú ítéletét. Ebben a telek-ügylet kapcsán hanyag kezelés vétsége, azaz a váddal ellentétben nem szándékos, hanem gondatlan cselekmény miatt mondta ki Várhegyi Attila bunösségét és 300 ezer forintos pénzbüntetéssel sújtotta. Ugyanakkor felmentette a vesztegetés vádja alól. Felmentette a bíróság az ügy további kilenc vádlottját is.
Az elsofokú bíróság szerint a hanyag kezelés kapcsán vagyoni kár az az összeg, amit az önkormányzatnak kell majd fizetnie az ingatlanügylet miatt indult kártérítési perekben. Cégek polgári peres úton több száz millió forintot követlenek a várostól. Várhegyi Attila az elsőfokú ítélet kihirdetését követoen lemondott politikai államtitkári posztjáról. A tavaly novemberben kihirdetett elsőfokú ítélet nem jogerős, miután a hanyag kezelés ügyében Várhegyi Attila felmentésért, az ügyészség viszont súlyosításért fellebbezett. A vesztegetés vádja később jogerősre emelkedhetett, így a Pest Megyei Bíróságnak már csupán a hanyag kezelés kérdésében kell döntenie.