Jelentés a fogdából: A vétkesség vélelme

Az előzetes letartóztatásban lévők 17 százaléka állítja, az ellene folyó büntetőeljárás valamely pontjánál bántalmazták, derült ki a Helsinki Bizottság ötszáz fős mintán elvégzett, kérdőíves felméréséből. A csütörtökön ismertetett eredmények szerint a bántalmazásra panaszkodók nagy többségét állításuk szerint az előállítás során érte atrocitás. Néhány őrizetes viszont arról számolt be, hogy kihallgatása alatt, a vallomás kicsikarása érdekében bántották.

Lélektan, jogorvoslat

A megkérdezettek fele lélektani nyomásgyakorlásra panaszkodott, mondta szerdán Kádár András Kristóf, a bizottság munkatársa, aki a felmérés alapján tanulmányt jelentetett meg, A vétkesség vélelme címmel. Egyes fogva tartottak arról számoltak be, hogy az eljárás során kedvemzények megvonásával fenyegették őket, nem kaptak enni, vagy nem engedték ki őket vécére.

A kutatás egyik legfőbb tapasztalata az ehhez hasonló esetek felderíthetetlensége. Az őrizetesek nagy része nem is próbál jogorvoslatot keresni: különösen a legiskolázottabb fogva tartottak nyilatkoztak úgy, hogy nincs értelme feljelentést tenniük.

A Helsinki Bizottság szerint megoldaná a helyzetet, ha kamerával rögzítenék az őrizetbe véltelt és a kihallgatást, ha az esetleges látleletet felvevő orvos független lenne a rendőrségtől, illetve ha a kirendelt védőügyvédek valóban ellátnák feladatukat.

Ez utóbbi szolgáltatással kapcsolatban ugyanis szintén lehangoló eredményeket hozott a kutatás. "Tisztelet a kivételnek, - mondta Kőszeg Ferenc, a Helsinki Bizottság elnöke - de a legtöbb kirendelt védő igen hanyagul látja el feladatát." A megkérdezett, kirendelt védővel rendelkező fogva tartottak egyharmada a felmérés időpontjáig nem látta a jogászt, és volt olyan válaszadó is, aki előzetes letartóztatásának egy éve alatt még nem is találkozott a számára kijelölt ügyvéddel.

Kísérlet, felemás eredménnyel

Ez utóbbi kapcsán számolt be Kőszeg Ferenc a 2004 szeptemberében indított kísérleti programjukról, a rászoruló őrizetesek számára kirendelt, azonnali cselekvésre képes, és a bizottság által fizetett ügyvédek hálózatáról. A holland állam által finanszírozott program részeként felállítottak egy 24 órás diszpécserszolgálatot, így az ügyeleti rendszerben dolgozó ügyvédeket a rendőrség együttműködésével azonnal értesíteni lehetett.

Az eddig eltelt öt hónap alatt 131 esetben látták el a Helsinki Bizottság által szervezett védők rászoruló őrizetesek védelmét. Az együttműködő rendőrkapitányságok közül egyesek segítették a program megvalósulását, mások kevésbé. A VIII. kerületi kapitányságról például igen kevés megkeresés érkezett, amit a rendőrök azzal indokoltak, hogy az őrizetesek nem akarták igénybe venni a szolgáltatást. Később kiderült, a legtöbb fogva tartottnak fogalma sem volt róla, miről van szó.

Kőszeg Ferenc elmondta, más kapitányságok úgy "trükközték ki" a bizottság védőügyvédjeit, hogy a nyomozás sürgősségére hivatkozva nem várták meg, amíg a szakember megérkezett, ez gyakori volt például a VI.-VII. kerületi rendőrségen. A Helsinki Bizottság felhívta a figyelmet, a rendőrség néhány szerve jogellenesen értelmezi a Btk. egyik rendelkezését: nem tekinti fogva tartásnak az előállítást, és az őrizeteseket védő kirendelése nélkül hallgatja ki.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!