További Belföld cikkek
A strasbourgi bírák rámutattak, hogy a felperesek Magyarországon semmiféle jogi fórumon nem éltek panasszal az őket a származásuk miatt ért zaklatások miatt, s a házuk lerombolása miatt a magyarországi igazságszolgáltatáshoz beadott panaszuk még - fellebbezés utáni szakaszban - folyamatban van.
2000 júliusában 46 roma - 12 férfi, 10 nő és 24 gyermek - érkezett Strasbourgba, és politikai menedékjogot kért Franciaországban az őket szülőfalujukban, a Budapesttől mintegy 80 kilométerre fekvő Zámolyban ért zaklatások miatt.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt kijelentették: fajgyűlölő indíttatású üldözések és támadások áldozatai voltak. Azt állították továbbá, hogy gyermekeiket - azok származása miatt - a magyar illetékesek fogyatékosoknak fenntartott oktatási intézményekbe iskolázták be. Franciaország a csoport 15 tagjának menekültstátust adott.
A zámolyi romák a magyar államtól kártérítést is reméltek. Tavaly, a kereset benyújtásakor hangsúlyozták, többéves hányattatásukért 130 millió forint kártérítést követelnek. Krasznai József, a Fejér Megyei Cigányok Független Szervezetének elnöke, aki egyébként a zámolyi romák utazását szervezte, a beadvány benyújtásakor elmondta, hogy üldöztetésüket különböző dokumentumokkal, többek között újságcikkekkel és tévéfelvételekkel is alá tudják támasztani.
Nem tartalmában kifogásolta, formai okok miatt minősítette nem elfogadhatónak a zámolyiak panaszát az Emberi Jogok Európai Bírósága, így nincs akadálya annak, hogy a jogorvoslati lehetőségek kimerítése után ismét benyújtsák a panaszt a testülethez - értékelte a szerdán nyilvánosságra került döntést Christine Mengus, a zámolyiak ügyvédje.
A Strasbourgba települt magyar romák támogatására alakult szolidaritási bizottság jogásznője jelezte, hogy zámolyiak lakóházainak felgyújtásával kapcsolatban indított eljárást az elsőfokú döntés után folytatni kívánják másodfokon, illetve egészen a Legfelsőbb Bíróságig. Ha ez az negatív eredménnyel zárul, ismét fordulhatnak az Európa Tanács emberi jogi bíróságához.
|