Árkot ástak a Zengőn

2004.03.22. 14:03
Tovább tart a patthelyzet a Zengőre tervezett radar megépítése ügyében. A hétvégén ugyan árkot ástak a hegy lábánál, ez azonban nem természetvédelmi területen történt, és - meg nem erősített hírek szerint -egy alvállalkozó éppen a bizonytalan helyzet miatt végezte el a munkát, hogy mielőbb számlázhasson. Egy katonai szakértő szerint, az elmúlt héten felröppent hírekkel ellentétben, csak a Zengőre épített radar alkalmas a déli határszakasz védelmére.
Az egyik napilap szerint hétfőn ismét őrjárat indul a Zengőre, mert a honvédség "lőgyakorlatra hivatkozva" lezárja a térséget. A hír valószerűségét a korábbi, radarépítés elleni tiltakozásokon részt vett hosszúhetényi alpolgármester tagadta.

Molnár Ferenc az Indexnek elmondta: a hegy lábánál lévő lőtéren a katonák körülbelül háromhavonta gyakorlatoznak egy héten keresztül. A terület lezárásában semmi rendkívüli nincs, és semmilyen összefüggésben nincs a radarállomás tervezett építésével. Állításait a Honvédelmi Minisztérium (HM) is megerősítette.

Kommunikációs csapda

A 682 méter magas csúcs - egyelőre radarállomás nélkül
Más a helyzet a hegy lábánál hétvégén ásott árkokkal, amelyek összefüggésben vannak a beruházással. Ide fektetnék az állomás áramellátásához szükséges nagyfeszültségű vezetékeket. Az Index információi szerint a munkát nem a generálkivitelező, hanem a HM rendelte meg - igaz, ennek lassan másfél éve. Az áramszolgáltató szakemberei azért most ásták ki az árkot, mert úgy látják: bizonytalanná vált a beruházás megvalósítása, ezért teljesítik a megbízást, mielőtt más helyszínt jelölnének ki és elesnének egy biztos bevételtől. Az árkot nem természetvédelmi területen ásták.

Értesülésünket sem a HM, sem a generálkivitelező BayerCenter nem kommentálta. A konkrét munkálatokról egyébként is nehéz információhoz jutni. A HM elzárkózik attól, hogy az építkezéssel kapcsolatos felvilágosítást adjon, mondván, ebben a generálkivitelező az illetékes. Bayer József, a BayerCenter tulajdonosa a minisztérium kommunikációs főigazgatóságához irányítja az ügyben érdeklődő újságírókat.

Nagyobb biztonsággal

"Szakhatóság a bizottság?" - kérdez vissza Bocskai István, a HM kommunikációs főigazgató-helyettese, amikor szóba kerül: az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága és Lenkovics Barnabás országgyűlési biztos ellenzi a kijelölt helyszínt. Bocskai szerint az al-Kaida madridi merénylete után "elemi érdek" a megbízható légtérvédelem. A paksi atomerőmű ugyanis éppen ebben a térségben van, a tervezett radarral pedig a polgári gépek mozgását is nagyobb biztonsággal lehetne megfigyelni.

Az elmúlt hetekben felmerült: a radart más helyszínen is fel lehetne építeni. Erről az Index megkérdezett egy, az ügy politikai vonatkozásai miatt neve elhallgatását kérő katonai szakértőt, aki elmondta, hogy az ország biztonságát 2006-tól a tervek szerint három felderítő radar és egy polgári radar garantálja. Ezeknek úgy kell elhelyezkedniük, hogyha az országot egy kelet-nyugati és egy észak-déli vonallal négy közel egyenlő részre osztjuk, mindenhová jusson egy állomás. Északnyugatra esik a kőrishegyi polgári radar, északkeletre a bánkúti, délkeletre a békéscsabai, délnyugatra a zengői állomás. Bánkúton és Békéscsabán a rendszerváltás előtt is volt lokátor, ezért nem vált ki tiltakozást a korszerűtlen berendezések újra cserélése.

Kilengési követelmények

A helyiek és a környezetvédők februárban testükkel védték a fákat
A szakértő szerint a délnyugati részt csak a Mecsekből lehet figyelni, ezért képtelenség például, hogy a Dunántúl legmagasabb pontjáról, Pilisszentkeresztről figyeljék a délnyugati határszakaszt. (Itt a Varsói Szerződés idején működött lokátor, csakhogy akkor huszonhárom állomás biztosította az ország légterének figyelését.) A Mecsekben azért alkalmas kizárólag a Zengő a radar megépítésére, mert - ismételte meg a szakértő a HM korábbi érveit - a Hármas-hegyre vagy a Jakab-hegyre olyan magas tornyot kellene építeni, amit a "kilengési követelmények" miatt nem lehet teljesíteni.

A radarállomásokat különben a határszélre szokták építeni, hogy valamennyire "belássanak" a szomszéd légterébe.

Jelenleg is őrjáratoznak

A radarállomás megépülése ellen tiltakozók, akik február közepén megakadályozták, hogy a tervezett radarállomás területén fákat vágjanak ki, jelenleg is őrjáratot tartanak. Délelőtt hosszúhetényiek, délután pécsváradiak járják a hegyet és figyelik az esetleges gyanús mozgásokat. Ha megjelennének a fakivágók - a munkát hivatalosan októbernél előbb nem lehet elkezdeni -, akkor fél órán belül száz embert tudnának mozgósítani.