Alkotmánybíróság elé kerül a türelmi zónák ügye

A szervezett bűnözésről szóló, 1999 júliusában elfogadott törvény kötelezte a nagyobb önkormányzatokat, hogy hat hónapon belül jelöljék ki a türelmi zónákat. Az Országgyűlés által 2000. szeptember 5-én elfogadott módosítás lényege az, hogy amennyiben az önkormányzat a hat hónap letelte után a közigazgatási hivatal vezetőjének 30 napos határidőt adó felszólításának ellenére sem tesz eleget e kötelezettségének, akkor a türelmi zónát öt évre a belügyminiszter jelölné ki.

Hatásköri zavar

Az államfő sajtóirodájának közleményéből kiderül: a köztársasági elnök álláspontja szerint a türelmi zónák kijelölése olyan önkormányzati ügy, amelyben a belügyminiszter döntése az önkormányzatot megillető hatáskör tényleges elvonásához vezethet.

Juharos Róbert (Fidesz), a módosítás előterjesztője szerint azzal, hogy a Belügyminisztérium jelöli ki a türelmi zónákat, nem vonnak el hatáskört az önkormányzatoktól, hiszen a türelmi zónák kijelölése nem alapjoga a helyhatóságoknak.

Avarkeszi Dezső szocialista parlamenti képviselő szavai szerint, ha a köztársasági elnök nem fordult volna az Alkotmánybírósághoz a maffiaellenes törvény módosítása kapcsán, azt az MSZP minden bizonnyal megtette volna, már beadványának tervezete is elkészült.

Konfrontálódó praktikum

Helyesnek és indokoltnak tartja Mádl Ferenc köztársasági elnök lépését a türelmi zónák kijelölésével kapcsolatban Turi-Kovács Béla, az FKGP frakcióvezető-helyettese.

Horváth Balázs (MDF) frakcióvezető-helyettes elmondta: pártjának is voltak alkotmányossági aggályai, de olyan kényszerítő erővel hat a türelmi zónák kijelölésének szükségessége, hogy ,,a praktikum konfrontálódott az önkormányzati jogokkal", és ezért úgy döntöttek, támogatják a törvényjavaslatot.

A Magyar Igazság és Élet Pártja figyelemelterelő álkérdésnek tartja azt az ügyet, amely miatt a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult, ennek megfelelően nem is kíván foglalkozni vele.

Az alkotmánybírósági törvény értelmében a köztársasági elnök által kért előzetes normakontroll az egyetlen eset, amikor a grémium köteles soron kívül tárgyalni a beadványt. A jogszabály időkeretet nem határoz meg.