A részegség fokozatai
Először a hangulat emelkedik, az arc kipirul, a szívműködés felgyorsul, a gondolkodás és a beszéd élénkebbé válik. A "spicces" ember jókedvű, elmésen tréfálkozik, jól érzi magát. Sajnos ez a kezdeti szakasz igen rövid. Annak a szerencsésnek, aki itt meg tud állni, másnap semmi baja sem lesz.
Az ivászat folytatódik, a részeggé váló ember egyre hangosabb lesz, egyre magabiztosabbnak érzi magát. Jellemétől függően kötözködővé válik, vagy bambán mosolyogva tűri, hogy vele élcelődjenek a többiek. A rutintalan ivó ebben a stádiumban már szédül, járása bizonytalanná válik, beszéde akadozó lesz. A közös éneklésbe még bekapcsolódik, de az alkalmi kórus már nem sok hasznát veszi. Aki még itt sem tud megálljt parancsolni magának az ivászatban, az sajnos "csontrészeg" stádiumba, nem egyszer a heveny alkoholmérgezés állapotába kerülhet.
A nagyivók is lelassulnak, mozgásuk dülöngélővé válik, beszédüket alig érteni, artikulátlanul kurjongatnak, majd mély álomba merülnek. Ez az állapot már veszélyeket rejt: a magára hagyott részeg félrenyelheti hányadékát és megfulladhat. Ha hidegben alszik el, testhőmérséklete annyira lecsökkenhet, hogy a kihűlés állapota is bekövetkezhet.
Macskajaj
Külön kérdés a másnaposság. A szerencsésebbek és az előző este mértéktartóbbak megússzák múló fejfájással, a nagyivók azonban nagyon betegek ilyenkor. A heves, lüktető fejfájás, a hányinger, a gyomorégés, a remegés, a gyengeség, a fény- és hangiszony súlyos betegség benyomását keltheti. Ilyenkor valamilyen gyógyszert keresgél a másnapos ember, többen esküsznek a hordóskáposzta jótékony hatására, mások a korhelylevest dicsérik. Pedig mindenki tudja, hogy a másnaposságot csak az idő szünteti meg, a következő nap reggele.