Klinikai pszichológus fogja megvizsgálni Zsanettet

Nyolc rendőrt hallgatott meg tanúként a Fővárosi Bíróság bírói tanácsa szerdán a pótmagánvádas Zsanett-perben a vád indítványára. Közülük hat a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (ma Készenléti Rendőrség) tagja volt a 21 hónappal ezelőtt történt események idején. Egyikük szakszolgálatis vezetőként arra kapott utasítást Dobozi Józseftől, a Rebisz vezetőjétől, hogy intézkedjen a május 3-áról 4-re virradó éjjel a VIII. kerületben szolgálatot teljesítő rendőrök számbavételéről. "Épp lakodalomban voltam, két tánc között, amikor a dandártábornok hívott. Akkor még nem tudtam, hogy miről van szó pontosan." Magyar György, a harmadrendű vádlott védőjének kérdésére a tanú határozottan állította, hogy tudomása szerint nem történt semmiféle törvénytelenség az ügy kivizsgálása közben.

A tárgyaláson meghallgatott további négy tanú a vádlottakkal egy csapatban volt szolgálatban a VIII. kerületben és a Keleti pályaudvar környékén azon az éjjelen. Mivel nem együtt voltak, így érdemben nem is tudtak mondani semmit a vádlottak mozgásáról. Tuza Péter, a pótmagánvád képviselője is inkább arról kérdezgette őket, hogy milyen módon tartották a kapcsolatot egymással, milyen belső protokollok voltak akkoriban a Rebisznél a rádió- és mobiltelefonok használatára, be lehetne-e azonosítani utólag a rádióforgalmazásról rendelkezésre álló felvételekből, hogy ki melyik telefont használta.

A XIII. kerületi rendőrkapitányság egyik nyomozója is tanúvallomást tett. Ő volt az egyik 24 órás készenléti szolgálatban lévő nyomozó, aki 2007. május 4-én kora délelőtt jegyzőkönyvet vett fel az E. Zsanettel történtekről, gyakorlatilag ő volt az első rendőr, ki értesült az állítólagos nemi erőszakról. A tanú elmondta: az ügyeletes tiszt szólt neki, hogy feljelentést akarnak tenni nemi erőszak miatt, menjen ki a sértettel a helyszínre. A nyomozó szerint E. Zsanett zaklatottnak tűnt, tekintetéből látszott, hogy valami rendkívüli dolog történt vele. Ennek ellenére "összefüggően, élményszerűen és következetesen" el tudta mondani, hogy mi történt vele.

Magyar György több kérdést is feltett arra vonatkozólag, nem történt-e valamiféle szakmai hiba, nem a nyomozó ügyészségnek kellett-e volna eleve a kezdetektől vizsgálni a bejelentést, lévén rendőrökről volt szó, mint elkövetőkről. A tanú szerint helyesen járt el, mivel E. Zsanett a kapitányságon csak annyit mondott, hogy szerinte rendőrök voltak, rendőregyenruhában voltak. "Első hallásra hihetetlennek is tűnt, hogy öt rendőr megerőszakoljon valakit, először arra gondoltunk, hogy biztos álrendőrök voltak." A tanú számára a helyszínen derült ki, hogy egyértelműen rendőrökről van szó, amikor kimentek a Múzeum körútra, akkor mondta el részletesebben E. Zsanett, hogy igazi rendőrautóból szálltak ki, igazi rendőrök.

Magyar György kérdésére a tanú elmondta, hogy E. Zsanett neki nem beszélt semmit arról, hogy a rendőrök hazavitték volna és ott pénzt adott volna nekik. A feljelentés számára a Múzeum körúton végződött, Zsanett úgy mondta el neki, hogy miután visszavitték autójához, azzal váltak el tőle a rendőrök, hogy "Jó utat kívánunk!" Ez az általa ismert első verziója a történetnek, erősítette meg a tanú. A bíró ezután szembesítette Zsanettet a nyomozóval, Zsanett pedig elismerte, hogy feljelentésében nem szerepelt még a vesztegetés. Zsanett ezt azzal magyarázta, félt, hogy végül őt vonják felelősségre a vesztegetés miatt és meg is lett fenyegetve.

Soltészné Nagy Katalin ügyvéd ezután a tanút faggatva arra próbált kilyukadni, hogy a Zsanettet elsőként meghallgató XIII. kerületi nyomozók megsajnálták, szánták Zsanettet, ezért követték el azt a szakmai hibát, hogy nem az ügyészségnek adták oda kapásból az ügyet. A tanú azonban ragaszkodott hozzá, hogy csak a munkájukra koncentráltak, és ráadásul amikor kiderült, hogy valóban rendőrök lehetnek érintettek az ügyben, át is adták a nyomozást az ügyészségnek.

Zsanett magába volt roskadva

Tanúként hallgatta meg a bíróság a XIII. kerületi rendőrkapitányság egy másik munkatársát is, aki egy másik ügy miatt rendőri vizsgálóként már korábbról ismerte E. Zsanettet és édesanyját. A rendőrnő elmondta, hogy többször is találkozott velük, így feltehetőleg azért fordultak elsőként hozzá, mert volt egyfajta bizalmasabb viszony közöttük. Zsanették már vártak rá, amikor reggel nyolc körül megérkezett a kapitányságra. "Zsanett a váróban ült, magába volt roskadva, zilált volt, össze volt görnyedve. Mellette egy fiatalember ült, támogatólag átkarolta." Zsanett és édesanyja, illetve az őket elkísérő barát (a Hooligans basszusgitárosa) először őt kereste meg a kapitányságon, hogy tanácsot kérjenek tőle, mit tegyenek, kihez forduljanak, hol tegyék meg a feljelentést, mikor vetessenek fel látleletet.

A rendőrnő "határozott, karakán, egyenes jellemként" ismerte meg Zsanettet, de azon a reggelen "teljesen másnak tűnt", olyannak, aki valóban nemi erőszak áldozata lett. Mivel neki más dolga volt, a beszélgetésük legfeljebb egy negyedóráig tartott, részletesen nem mondták el neki és ő nem is faggatózott mi történt, csak annyit mondott Zsanett, hogy rendőrök voltak az erőszaktevők. Ezután ő az ügyeletes tiszthez irányította őket (a századosnő már tett vallomást a perben).

Új pszichológus szakvélemény készül

A tanúmeghallgatások után Nyilas Levente bíró bejelentette, hogy mivel a perben szereplő két igazságügyi pszichológus szakértői vélemény szöges ellentétben áll egymással elrendelte, hogy egy harmadik szakértői vélemény is készüljön el az ellentmondások feloldására. A bíróság ezért felkért egy klinikai szakpszichológust, hogy vizsgálja meg E. Zsanettet. Ez fontos fordulat lehet az ügyben, ennek az új vizsgálatnak az eredménye feltehetőleg nagyban befolyásolja majd az egész pótmagánvádas eljárás kimenetét.

Mint ismeretes Görög Éva pszichológiai vizsgálata és szakvéleménye nem sokkal az állítólagos csoportos erőszak után készült ügyészségi kirendelésre. A Görög-féle szakvélemény szerint E. Zsanett nem mindig mond igazat, az esetről adott beszámolója nehézkes, hiányos, összefüggéstelen "nem értékelhető abszolút élményszerűnek". Ezzel szemben Bagdy Emőke pszichológus professzor szerint Zsanett igenis igazat mond, amikor azt állítja, hogy szexuális erőszak áldozata lett, a lány elbeszélése hiteles, bár Zsanett próbálja elrejteni lelki sérüléseit, egyértelmű, hogy poszttraumás szindrómában szenved.

A bíró annak ellenére szeretné ütköztetni a két szakvéleményt a harmadik tükrében, hogy Bagdy Emőke szakvéleménye csak okirati bizonyítékként vehető figyelembe. (Bagdy Emőke ugyanis lemondott igazságügyi szakértői címéről és visszaadta igazolványát, amikor a nyomozó hatóság figyelmen kívül hagyta az ő szakvéleményét és végül nem emelt vádat a gyanúsított rendőrök ellen nemi erőszak miatt - így szakértőként már nem hallgathatta meg a bíróság.)

A tárgyalás végén Tuza Péter indítványt tett arra, hogy a bíróság szerezze be a nyomozó ügyészségtől azokat a hangfelvételeket, amik a gyanúsítotti kihallgatásokról készültek. Zsanett ügyvédje hangsúlyozta, hogy tudvalevő, hogy léteznek, léteztek ilyen felvételek, csak azt nem tudni, hogy hol vannak, ez pedig arra utal, hogy súlyos eljárásbeli szabálysértések történtek a nyomozás során.

A tárgyalás pénteken folytatódik, amikoris a bíróság többek között meghallgatja azt az orvost aki látleletet vett E. Zsanett sérüléseiről.