Villám, turbulencia, jegesedés, műszerhiba

2009.06.05. 20:06 Módosítva: 2009.06.06. 13:02
Az Air France 447-es járatának sorsára a gép darabjainak vagy fekete dobozának megtalálásáig csak másodlagos információkból következtethetünk. Azonban a légitársaság és a repülőgépgyár mai nyilatkozatai fényében kezd tisztulni a kép.

Mint arról már beszámoltunk, a hivatalos nyilatkozatok a sebességjelző hibájára utalnak. Ezeknek a műszereknek a meghibásodását az erős turbulencia és/vagy a jegesedés okozhatta. Ilyen körülmények a trópusi zivatarfelhőkben viszonylag könnyen kialakulhatnak.

Egy kialakult cumulonimbus
Egy kialakult cumulonimbus

Az olykor 12, de akár 16-18 kilométer magasra megnövő, tehát a légijáratok 10-11 km magas utazómagasságát gyakran elérő cumulonimbusokban a függőleges léglökések sebessége meghaladhatja a 100 km/órát.

Az ennyire erős impulzusok még egy 230 tonna felszállósúlyú utasszállítón is nagyon megviselik az utasokat. Ezen túlmenően egyes műszereket is meghibásíthatnak.

Fagyás egy repülő szárnyán
Fagyás egy repülő szárnyán

A zivatarcellában a heves feláramlás az óceán vizét nemritkán porszívóként szívja a magasba. A repülőgép utazómagasságában a sós víz ráfagy a műszerek szenzoraira. Érthető, ha a kiterjedt zivatarcellákat a pilóták igyekeznek elkerülni. Ehhez viszont megfelelően működő radar szükséges, amelyik pontosan jelzi, hogy hol vannak a leghevesebb vihargócok.

Mikor a radar érzékenysége – esetleg villámcsapás hatására – romlik, a radarképen a pilóta a cumulonimbusok helyén "jóindulatúnak" tűnő felhőket láthat, és tovább repülhet feléjük. Ilyen esetekről a profi pilótafórumokon több beszámoló is olvasható.

Ha a sebességjelző műszereket a turbulencia tényleg megzavarta, a gép műszerei egymásnak ellentmondó adatokat kezdtek közölni. Ezt megerősíteni látszanak az Air France szervizközpontjába küldött kódolt, automatikus rádióüzenetek is. Az egyik szerint a robotpilótát kikapcsolták, de a hibás sebesség- és magasságadatok a pilótákat is megzavarhatták.

Abban egyelőre még a szakmai fórumokban sincs egyetértés, hogy a légitársaságonként különböző kódok pontosan mit jelentenek, illetve hogy a szervizüzenetek mennyire megbízhatók. Azonban arról, hogy a műszerek jelzései teljes káoszra utalnak, nincs vita.

A robot- vagy a valódi pilóta a hibás jelzések hatására változtathatott a sebességen , így esetleg – további berendezések meghibásodása esetén – előfordulhatott, hogy a gép túlságosan lelassult. Ebben az esetben egy ponton a szárnyon megszűnt a felhajtóerő, a gép "átesett", és bukdácsolva zuhanni kezdett.

Mivel az utasszállítót nem ilyen irányú terhelésre tervezték, a függőleges vezérsík és a szárnyak letöredeznek, majd a repedések mentén a gép törzse is darabokra szakad. A másik esetben, ha az Airbus 330 túlságosan felgyorsult, a végeredmény ugyanez volt – a gép váza nem bírta a terhelést.

A France2 francia köztévé által közzétett, a gépnek tulajdonított hibalista alapján levont következtetések mindaddig, amíg az Air France és az Airbus nem erősíti meg azokat és nem közöl további részleteket, csak találgatásnak minősíthetők. Ugyanakkor sokat elárul, hogy a repülőgépgyár pénteken minden Airbus-pilótára vonatkozó figyelmeztetést adott ki a sebességmérő műszerek hibagyanúja esetére.