Alapvetően nem a családhoz kerültek dolgoztatása a csicskáztatók célja, hanem a rendszerint magányos emberek nyugdíjának, esetleg ingatlanának megszerzése, nevének felhasználása, mondta Nagy Béla, Medgyesegyháza polgármestere a Népszabadságnak.
A jelenség miatt szintén érintett Szarvason a kényszerrel fogva tartott emberekről érdeklődő újságírónak helyiek azt mondták, hogy sokszor nem lehet hozzáférni a pénzkiadó automákhoz, mert a csicskatartók akár egyszerre nyolc bankkártyával érkeznek oda. Ha nem bankkártyával, akkor pedig a postásoknak felmutatott meghatalmazások segítségével szerzik meg a kiszolgáltatott emberek nyugdíját vagy szociális ellátmányát.
A helyiek szerint a csicskáztatók többször másik településekről, szociális otthonokból, vagy szenvedélybetegeket ellátó intézményekből hozzák Szarvasra az áldozatokat, évente akár tizenöt embert.
Babák Mihály, Szarvas fideszes polgármester szerint a csicskáztatók magatartása a személyi szabadság korlátozása mellett munkajogi kérdéseket, illetve a jogalap nélküli gazdagodás gyanúját is fölveti. A polgármester elmondta, hogy többször tettek már feljelentést csicskáztatás gyanújával.
Nyáron razziákat tartott a rendőrség Szarvason, huszonhat feltételezett "rabszolgát" vittek be, azonban többségük tagadta, hogy kényszerből tartózkodna szállásadójánál, a többiek pedig visszavonták terhelő vallomásukat. Az esetek bizonyítása éppen ezért nagyon nehéz, és ezért fellépni sem egyszerű ellene.
Nagy Béla, Medgyesegyháza polgármestere szerint az önkormányzat csak akkor tehet feljelentést, ha biztos benne, hogy bizonyítani lehet a bűncselekményt. Ez pedig az áldozatok nélkül nagyon nehéz.