Auguszta
4 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Ha példát akarnak statuálni, példát fognak statuálni

2009.10.29. 19:40 Módosítva: 2009.10.29. 19:40
A végéhez közeledik a Debreceni Ítélőtáblán a három évvel ezelőtti olaszliszkai lincselés büntetőperének másodfokú tárgyalása. A bíróság egyetlen védői bizonyítási indítványnak sem adott helyet, így nem húzódik tovább az ügy. A perbeszédek megkezdődtek, van némi esély arra, hogy pénteken határozat születik.

A keddi helyszíni tárgyalás feljegyzéseinek ismertetésével folytatódott csütörtökön a Debreceni Ítélőtáblán az olaszliszkai lincselés másodfokon zajló büntetőpere.

Egymás ellen fordultak az olaszliszkai lincselők

Szerdán az egy nappal korábbi, helyszíni tárgyalás feljegyzéseinek ismertetésével és megvitatásával folytatódott a Debreceni Ítélőtáblán az olaszliszkai emberölés büntetőpere. A várakozásokkal ellentétben a másod- és harmadrendű vádlottak mégsem hozakodtak elő a mindent feltáró meglepő vallomással. A szerdai tárgyalási napról itt olvashatnak.

Még a tárgyalás érdemi kezdete előtt Gyury József ügyvéd szót kért. Bejelentette, hogy megalázó módon bántak ma reggel védencével, a másodrendű vádlottal a debreceni büntetés-végrehajtási intézetben. Idősebb H. Dezső nem kívánt a reggeli sétán részt venni, mert készülni akart a mai tárgyalásra, erre a börtönőrök felemelt karjait egy mennyezeti vascsőhöz bilincselték, amikor szólt hogy ez fáj, még szorosabbra húzták, és egy óráig így tartották, majd fegyelmi lapot töltöttek ki az eset miatt. Az ügyvéd kérte ennek az esetnek kivizsgáltatását.

Nyolcadrendű vádlott ügyvédje is jelezte, hogy védencét megfenyegette a hetedrendű vádlott a börtönben.

A bíró ígéretet tett, hogy kivizsgáltatja ezeket az eseteket, majd megkezdte az ötödrendű vádlott, H. Dezsőné helyszíni vallomásának ismertetését. H. Dezsőnére azt vallották korában, hogy azt kiabálta a lincseléskor, hogy „öljétek meg a magyart”. Ezt a helyszíni tárgyaláson tagadta. Mint mondta, sokan kiabáltak, és egy női hang valóban kiabált olyat, hogy „meghalt a gyerek, öljétek meg”. A vádlott szerint sógornője, Sz.-né, a harmadrendű, negyedrendű vádlottak édesanyja volt az, aki kiabált.

A harmadrendű és negyedrendű vádlottak erre úgy reagáltak, hogy szerintük nem az ő édesanyjuk kiabált. A bíró szembesítette a vádlottakat, de mivel mindenki kitartott a maga igaza mellett, eredménytelen lett a szembesítés.

A negyedrendű vádlott bocsánatot kért

A negyedrendű vádlott meghallgatását drámai közjáték tette igazán érdekessé. Ügyvédje, utalva tegnapi beismerő vallomására, ami szerint egyszer ő is belerúgott a már földön lévő Szögi Lajosba, megkérdezte, hogy nem akar-e bocsánatot kérni. A negyedrendű vádlott erre kissé akadozva közölte, hogy nagyon-nagyon megbánta amit tett, nagyon szégyelli magát, és bocsánatot kér az elhunyt családtagjaitól és a bíróságtól, és tudja, hogy megkapja a méltó büntetését. Ügyvédje kérdésére elmondta, hogy most megkönnyebbült.

A hatodrendű vádlott sem a helyszínen, sem most nem kívánt külön vallomást tenni, de hozzáfűznivalója volt. Elmondta, hogy ő három nevet hallott az első-, másod- és hetedrendű vádlottaktól még Miskolcon, az ottani börtönben, olyanok neveit, akik még részt vettek Szögi Lajos megölésében. Ezeket leírta ügyvédjének, aki csatolta a bírósági iratok közé a papírt.

Az első- és másodrendű vádlottak szerint ők nem mondtak semmiféle neveket, az újabb szembesítés eredménytelen is lett. A hetedrendű vádlott szerint viszont úgy volt, ahogy társa mondta, így megvolt a tárgyalás egyetlen eredményes szembesítése.

Nincs több bizonyítás

A tárgyaláson az ebédszünet előtt még elhangzottak a további ügyvédi bizonyítási indítványok, a védők további tanúk meghallgatását kérték, volt indítvány elmeorvosi szakértői vélemény kiegészítésére is. Két vádlott fenntartotta, hogy szeretnék magukat műszeres hazugságvizsgálatnak alávetni.

A tárgyalás délutáni részét azzal kezdte Balla Lajos bíró, hogy közölte: az indítványokat egytől-egyik elutasította a bíróság. Ezzel a csütörtöki tárgyaláson megkezdődtek a perbeszédek.

Tóth István, fellebbviteli főügyész vádbeszédében elmondta, hogy mindenben fenntartja a súlyosbításért beterjesztett fellebbezést. A vádbeszéd egyik lényegi mozzanata volt, hogy külön kitért idősebb H. Dezső börtönben elfogott levelére. „Úgy gondolom, hogy idősebb H. Dezső manipulatív szándékai kiteljesedtek ebben az eljárásban.” Az ügyész álláspontja szerint az elfogott börtönlevél egy újabb forgatókönyv, a szerepek újraosztása, csak hogy magát mentse az életfogytiglanra ítélt vádlott.

Az ügyész a fellebbezésnek megfelelően kérte, hogy Sz. András harmadrendű, H. Dezsőné ötödrendű, F. György hatodrendű és J. Gusztáv hetedrendű vádlottakra határozatlan idejű szabadságvesztést szabjon ki a bíróság, és leghamarabb csak harminc év leülése után kerülhessenek szabadlábra.

„Fontos hogy emlékezzen a társadalom arra, amit Szögi Emese mondott: akik álltak, csak nézték, nézték mint egy filmet” - hangsúlyozta az ügyész.

Példát statuálni

A csütörtöki tárgyalási naphoz tartozik még öt vádlott ügyvédjének védőbeszéde. Az elsőrendű vádlott ügyvédje, Somoskőiné Sztán Emese rövid beszédében fenntartotta a fellebbezésében foglaltakat, és kérte védence esetében az elsőfokú ítélet enyhítését.

A másod- és ötödrendű vádlottak védője, Gyury József védőbeszédében elmondta, hogy a védelem nem lett könnyebb helyzetben az elsőfokú eljárás óta. Bizonyítási indítványai nem kaptak helyt, pedig az elsőfokú ítélet megalapozatlan és iratellenes, valamint a tényállás felderítetlen.

Az ügyvéd kitért a gázolás, az elsodrás körülményeire, a lincselés indítékára „Szögi Emese vagy igazat mond, vagy hazudik. Ha vallomását elfogadjuk, akkor arra ítéletet kell alapozni. De nem így történt.” Szögi Emese úgy vallott, hogy valaki nekiütődött az autónak. Ezt a bíróság gyakorlatilag végig figyelmen kívül hagyta. „Pedig Szögi Emese nem hazudott” - szögezte le az ügyvéd. Gyury Józef hangsúlyozta: szó sem volt arról, hogy negyven percig, szakaszosan bántalmazták volna Szögi Lajost. Ennek szerinte Szögi Emese vallomása is ellentmond: körbevették, gyorsan zajlott le az egész. Tehát az ügyvéd álláspontja szerint inkább megáll a hirtelen felindulásból elkövetett halált okozó testi sértés, ami enyhébb megítélés alá esik.

Gyury József történelmi párhuzammal fejezte be védőbeszédét. „Volt már példa lincselésre Magyarországon. 1956, Köztársaság tér. Sok ember kötelet kapott utána. Ha példát akarnak statuálni, példát fognak statuálni.”

Új eljárásra lenne szükség

A harmadrendű vádlott védője, Bernáthné Gönczi Ágnes többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy az elsőfokú bíróság nem adott lehetőséget védencének vallomástételre, noha a jog szerint erre az eljárás bármely szakaszában lehetősége van. Ha ez akkor megtörténhet, akkor nem ebben az eljárásban kellett volna megnyílniuk a vádlottaknak, akkor talán minden másként alakul, vélekedett az ügyvédnő.

Negyedrendű vádlott védője, Ormay Gábor szerint már csak a tegnapi beismerő vallomás miatt is az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére és új eljárásra lenne szükség. A negyedrendű vádlott ha késve is, de beismerésben volt, ez pedig teljes fordulat az ő vonatkozásában.

A többi vádlott védőinek perbeszédével pénteken tízkor folytatja a táblabíróság az ügy tárgyalását. Helmeczy László, a sértetti fél ügyvédje is pénteken mondja el perbeszédét, majd ezek után lehetőséget kapnak az ügyvédek a reflektálásra. Végezetül a vádlottak még egyszer szólhatnak az utolsó szó jogán. Ha mindez nem húzódik el nagyon, elképzelhető, hogy pénteken ítéletet hoz a bíróság, bár inkább az a valószínűbb, hogy november elején születik meg a határozat.