no

Nem találták Cs. István lábnyomát Tiszalökön

2009.12.09. 09:22 Módosítva: 2009.12.09. 14:49
Elkészültek a romagyilkosság-sorozat szakvéleményei. Cs. István ügyvédje állítja: a dokumentumok egyértelműen bizonyítják, hogy védence nem járt sem Tiszalökön, sem a gyilkosságsorozat más helyszínén. Az elsőrendű gyanúsított ujjlenyomatát viszont megtalálták egy ismeretlen eredetű zacskón.

Kétséget kizáróan bizonyítja az elkészült nyom- és fegyverszakértői vélemény, hogy Cs. István, a romagyilkosság gyanúsítottja nem járt sem Tiszalökön, sem az emberölés-sorozat más helyszínén - mondta a Magyar Nemzetnek Barcsi István védő. Állítása szerint a fegyverszakértői vizsgálat semmilyen megállapítást nem közölt védence, a Koszovót megjárt katonával összefüggésben, tehát nem köthető a gyilkosságsorozatban használt fegyverekhez. A Tiszalökön rögzített lábnyomok sem egyeznek a férfiével - tette hozzá.

Cs. Istvánt a rendőrség azzal gyanúsítja, hogy az emberölés-sorozat tiszalöki helyszínének közelébe vitte a feltételezett elkövetőket 2009. április 22-én. Tiszalökön a munkába induló Kóka Jenőt lőtték le.

A Nemzeti Nyomozó Iroda szerint a beszerzett bizonyítékok és a gyanúsított vallomása alapján megalapozott a gyanú, hogy Cs. István a tiszalöki emberölésben bűnsegédként vett részt. Közölték azt is, hogy Cs. Istvánnal szemben a megváltoztatják a gyanúsítást. A büntető törvénykönyv szerint a bűncselekményben részesekre a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.

Az elsőrendű gyanúsított, K. Árpád védője a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy védence ujjnyomát egy ismeretlen eredetű zacskón megtalálták ugyan, de hogy ez hogy került a hatóság birtokába, arról nincs információja. A védő hozzátette: ha az összes szakértői véleményt megismerik, megfontolják a vallomástétel lehetőségét.

A romák ellen elkövetett sorozatgyilkosság miatt augusztusban négy embert tartóztattak le. A négy gyanúsított közül a testvérpárt, K. Árpádot és Istvánt gyanúsítják azzal, hogy valamennyi támadásban részt vettek, P. Zsolt és Cs. István esetében csak egy-egy támadás kapcsán merült fel a gyanú.

Tavaly július óta nyolc támadást követtek el romák ellen. Galgagyörkön 2008. júliusában három, romák lakta családi házra lőttek rá. A lövedékek az ablakon keresztül a házak belsejében a falba fúródtak. Személyi sérülés nem történt. Piricsén 2008. augusztusában molotov-koktélokat dobtak két, romák lakta házra. Az egyik lángoló épületből kimenekülő középkorú roma nőt lábon lőtték. 2008. novemberében Nagycsécsen Molotov-koktélt dobtak és rálőttek két, egymással szemben lévő családi házra. A támadásban egy 43 éves roma férfi és egy 40 éves roma nő életét vesztette. 2008. decemberében Alsószolca romatelepén nappal lőttek rá egy, az udvarán fát vágó 19 éves roma férfira, aki életveszélyes sérüléseket szenvedett, a golyó feleségét is súrolta. 2009. februárjában Tatárszentgyörgyön a cigánysor végén Molotov-koktélt dobtak egy házra, majd tüzet nyitottak a lángokból kimenekülő négyfős családra. A támadásban Csorba Róbert és ötéves fia életét vesztette. Két hónappal később Tiszalökön este lőtték agyon a házából kilépő, munkába igyekvő Kóka Jenőt. Az utolsó támadást több mint három hónappal később követték el a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kislétán. Ismét a cigánysoron támadtak egy ház ablakán belőve agyonlőttek egy 43 éves roma asszonyt, 13 éves lányát pedig súlyosan megsebesítették.