Luca, Ottilia
-4 °C
3 °C

Másfél napig rá se néztek M. Róbertre

2010.01.21. 09:25 Módosítva: 2010-01-21 12:08:48
M. Róbert – akit egyebek mellett az alvilágban Ragyás Tóniként ismert H. Antal meggyilkolására való felbujtással vádolnak – azért tudott megszökni, mert házi őrizetének elrendelt ellenőrzési fokozata nem volt elég szigorú, a rendőrök pedig még a bíró előírását sem tartották be. Nyomkövető karperecet ugyan tettek volna rá, de ilyen eszköze nincs a magyar rendőrségnek.

A M. Róbert házi őrizetét elrendelő bíró 2008-ban úgy döntött, hogy a rendőrök huszonnégy órás felügyelet helyett naponta háromszor ellenőrizzék, hogy az egyebek mellett bűnszervezet létrehozásával és emberöléssel vádolt férfi otthon van-e. Ilyen feltételek mellett a vádlottnak nem eshetett nehezére megszökni budapesti házából. Az őrizetbe vételről szóló bírósági határozat ügyészségi indítványra született.

A Fővárosi Főügyészség szóvivője, Skoda Gabriella azt mondta, hogy az indítvány nem tért ki a végrehajtás szabályaira: arról, hogy állandó őrzést vagy napi többszöri ellenőrzést rendel-e el, a bíró saját belátása alapján döntött.

Bokára szerelhető nyomkövető.
Bokára szerelhető nyomkövető.

A Fővárosi Bíróság sajtóirodája érdekes választ adott arra a kérésre, hogy 2008-ban az eljáró bíró mivel indokolta az enyhébb végrehajtási módot.  Eszerint nyilatkoztatták M.-et  és a többi vádlottat, hogy hozzájárulnak-e nyomkövető eszköz alkalmazásához.

Mivel a vádlottak ebbe beleegyeztek, a bíróság megkereste az illetékes
rendőrkapitányságokat, amelyek azonban úgy nyilatkoztak, hogy ennek nincsenek meg a technikai feltételei. Ezután a bíróság előírta, hogy a
házi őrizet szabályainak megtartását a rendőrség járőrei naponta legalább háromszor kötelesek ellenőrizni.

A bíró szerint a média csak pánikot kelt

Fazekas Tamás ügyvéd ezt az eljárást következetlennek tartja, szerinte a bíróság a nyomkövető eszköz felszerelésének kezdeményezésével azt jelezte, hogy szükségesnek tartja az állandó felügyeletet. Amikor ez a karperecek amúgy mindenki által tudott hiánya miatt meghiúsult, mégis egy enyhébb végrehajtási mód mellett döntött, holott olyan sűrű rendőri ellenőrzést rendelhetett volna el, amilyet csak akar.

A házi őrizetről 2008-ban döntő nyomozati bíró felfogására jellemző az a 2008-ban tett nyilatkozat, amelyben azt állította, hogy „indokolatlannak tűnik a pánikkeltés a média részéről, ami arra irányul, hogy veszedelmes bűnözők kerülnek szabadlábra”.

36 órán át rá se néztek

M. Róbertet a rendőrök a bíróság előírása ellenére nem őrizték elég szigorúan – jelentette be Vaskuti András bíró a Fővárosi Bíróság csütörtök reggeli tárgyalásán. A bíró rendelkezésére álló rendőri jelentés szerint a rendőrjárőr csak január 17-én este 19 óra után észlelte, hogy a vádlott eltűnt a házi őrizetből – mint kiderült, már 16-án reggel.

A rendőrség ezek szerint másfél napig nem ellenőrizte M. Róbertet. Vaskuti a tárgyaláson azt is elmondta, hogy a vádlott eltűnéséről csak 19-én kapta meg a tájékoztatást, mert azt nem névre szólóan küldte meg neki a rendőrség. Így csak 19-én bocsáthatta ki az elfogató parancsot a szökésben lévő Magyar Róbert ellen, aki egy 30 vádlottas büntetőügy elsőrendű vádlottja.

Tóth Gábor, budapesti rendőrfőkapitány sajtótájékoztatón jelentette be, hogy vizsgálatot indít az ügyben. A soron kívüli vizsgálat célja: kiderítsék, hogyan hajtották végre a rendőrök a bíróság által elrendelt napi háromszori ellenőrzést, és ha az elmaradt, mennyiben járult hozzá Magyar szökéséhez. Hozzátette: a rendőrség összesen 94 személy napi kétszeri-háromszori ellenőrzéssel járó házi őrizetét végzi Budapesten, ebből többen M. bűnbandájához tartoznak.

Amikor tíz éve Tasnádi Pétert M.-hoz hasonló bűncselekményekkel vádolták, egy idő után ő is házi őrizetbe került. Csakhogy Tasnádi állandó felügyeletet kapott, éjjel-nappal a budai villája előtt posztoló járőrkocsival. Ez azonban nagyon drága: már 2002-ben napi 115 ezer forintba került az adófizetőknek – erről az akkori belügyminiszter, Lamperth Mónika nyilatkozott.

Elfogatóparancs M. Róbert ellen

A Fővárosi Bíróság nemzetközi és európai elfogatóparancsot adott ki a szökésben lévő M. Róbert, a "fekete sereg" nevű bűnszervezet vezetője ellen. A Fővárosi Bíróság szerdán, internetes oldalán tudatta: az FB "a szükséges információk beszerzését követően azonnal intézkedett a szökésben lévő M. Róbert vádlottal szemben, először a belföldi elfogatóparancs, a mai napon pedig a nemzetközi és európai elfogatóparancs kibocsátása iránt".

"A bíróság sajnálatosnak tartja, hogy a rendőrség nem fordított kellő gondot a vádlottak őrzésére, annak ellenére, hogy tudomásuk volt arról, hogy az ügy ítélet közeli állapotban van" - olvasható az FB közleményében. Tudatták azt is, hogy előre láthatóan februárra halasztják a csütörtökre tervezett ügyészi perbeszédet.

Az előzetes három évét is meghaladta a nyomozás ideje

Az egyebek mellett gyilkossággal és bűnszervezet létrehozásával vádolt M. Róbert 2008 szeptemberében került ki a börtönből, miután lejárt az előzetesben maximálisan tölthető három év. A bíróság ezután házi őrizetet rendelt el, de huszonnégy órás felügyeletről nem rendelkezett.

A törvény szerint, ha sikerül az előzetesből elszökött vádlottat elfogni, a bíróság újra dönthet előzetes letartóztatásáról, annak ellenére, hogy egyszer már kitöltötte a maximálisan előzetesben tölthető három évet.

A bíróság 2007 márciusában kezdte tárgyalni az ügyet, azóta kilencvenöt tárgyalási napot tartottak, négyszer helyszíni tárgyalás volt. Eddig
körülbelül ötven szakértői vélemény született az ügyben, az elmeorvositól a fegyverszakértőig.

Magyar Róbert és társainak pere 2007-ben.
Magyar Róbert és társainak pere 2007-ben.

Az eljárás befejezését először 2008 szeptemberére, majd 2009 júliusára tervezték, ezek azonban mind meghiúsultak: vagy a vádlottak vagy a tanúk nem jelentek meg. A Fővárosi Bíróság a következő, csütörtöki tárgyalást megtartja, de az elsőrendű vádlott hiánya miatt a perbeszédet elhalasztják, várhatóan februárra.

A védekezés taktikázása is lassíthatja az eljárást

Hack Péter büntetőjogász azt mondta, hogy az ügyek elhúzódása (M. Róbert 2005 és 2008 között volt előzetes letartóztatásban,
Ragyás Tónit 2003-ban ölték meg) a büntetőeljárási rendszer általános
hibáiból fakad. Széles körű tapasztalatnak nevezte, hogy a lassúság egyik fő oka, hogy a szakértői vélemények lassan készülnek: az ítéletekben a bírók nagyban támaszkodnak a szakértői véleményekre, de kevés a szakértő, rosszul is fizetik őket, és nagy rajtuk a teher.

A büntetőjogász szerint az ügyek elhúzódásához vezet a védekezési
taktikázás is. A vádlottak védői gyakran új szakértő kirendelésének
indítványozásával, a vádlott egészségi állapotára való hivatkozással
húzzák az időt. Sokszor a tárgyalás előtti napon jelentik be, hogy a
vádlott új ügyvédet bízott meg, akinek fel kell készülnie, ezért a
tárgyalást el kell napolni. Az eljárás elhúzása nemcsak akkor érdeke a vádlottnak, ha előzetesben ül: kopik a tanúk emlékezete, és az idő
múlására tekintettel is könnyebb enyhébb ítéletet kapni.

„Ha egy mai, januári tárgyalást elnapolnak, a büntetőper bírója a
leterheltség miatt könnyen áprilisra, májusra tűzi ki a következő
tárgyalási napot, azaz alkalmanként három-négy hónapnyi
haladékhoz lehet jutni, és ilyenkor az eljárás tapodtat sem halad előre” –
vázolta a gyakorlatot Hack. A bíróságnak kevés eszköze van a
taktikai halogatás megakadályozására. A jogalkotónak már rég kezdeményeznie kellett volna egy kiterjedt vizsgálatot, hogy
kiderüljön, az ügymenet gyorsításához nem kell-e megváltoztatni az eljárási szabályokat.

Erősíti a házi őrizetet a jeladós karperec

A házi őrizetet a bíróság rendelheti el, ha a gyanúsítottról
feltételezhető, hogy szabadlábra helyezése esetén elszökik,
elrejtőzik, befolyásolja a tanúkat, manipulálja vagy eltünteti a
bizonyítékokat, illetve bűncselekményt követ el. Ilyenkor a
gyanúsított a lakást, házat csak a bíróság által engedélyezett célból
(pl. gyógykezelés), útvonalon és időben hagyhatja el. Az őrizetet a
nyomozati bíró alkalmanként három hónapig, összesen egy évig
rendelheti el. Ezután  kéthavonta  a megyei bíróság hosszabbíthatja meg a kényszerintézkedést. A törvény lehetővé teszi, hogy  a hozzájárulásával  nyomkövető eszközt rögzítsenek a gyanúsítottra. Ilyen jeladós láb- vagy karperece azonban a rendőrségnek nincs, Magyarországon még soha senkire sem szereltek ilyesmit.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!