Vilma
3 °C
11 °C

Az orosz haditengerészek vízbe ölhették a kalózokat

2010.05.12. 12:05
Hőstörténetnek indult, botrány lett belőle: a kalózok által elfoglalt tankhajót megmentő orosz katonák az első hírek szerint a part közelében elengedték a kalózokat. A gumicsónakba ültetett kalózok azonban nem érték el a partot: valószínűleg a tengerbe vesztek, miután navigációs eszközeik nélkül, a parttól 300 mérföldre engedték el őket.

"Amíg a nemzetközi közösség nem talál megoldást a törvényes eljárásra, addig azt kell tennünk, amit elődeink tettek, ha kalózokkal találkoztak" – ezt Dmitrij Medvegyev orosz elnök mondta a Moszkovszkij Unyiverszityet  orosz tankhajó május 5-i megrohamozásának napján.

A Moszkovszkij Komszomolec szerdai száma azt írja, végre kiderült, hogyan értette Dmitrij Medvegyev államfő, amit mondott: a tíz elfogott, majd szabadon engedett kalózt az óceán közepén egy csónakba ültették és "elengedték".

A tényt, hogy a kalózok nem értek partot, a védelmi minisztérium egy magas rangú forrása közölte kedden. A Kommerszant című lap ugyanakkor úgy tudja, hogy az orosz hatóságok még nem zárták le a nyomozást, ami arra utal, hogy a kalózok még akár életben is lehetnek.

A tankhajót elfoglalása után már másnap beérte a Marsal Saposnyikov orosz romboló, amelynek láttán a kalózoknak az a csoportja, amely eleve nem ment át a tankhajó fedélzetére, nyomban elhajózott, sorsukra hagyva a hajón lévő társaikat. A szabadító akció során a haditengerészek lelőttek egy kalózt, aki tüzet akart nyitni az egyik közeledő csónakra, a többiek pedig megadták magukat.

A kalózokat Oroszországba akarták vinni, de mivel szomáliai területi vizeken fogták el őket, a nemzetközi jog szerint át kellett volna adni őket a szomáliai hatóságoknak. Mivel az országban anarchikus állapotok uralkodnak, ez a gyakorlatban a szabadon engedésüket jelentette volna.

Az orosz hatóságok közölték, hogy az elfogott kalózokat szabadon engedték: elkobozták navigációs eszközeik javát és fegyvereiket, beültették őket egyik csónakjukba, és otthagyták őket az incidens helyszínén, 300 mérföldre a legközelebbi parttól. A kalózok járművének rádiójelei egy órával később elhallgattak.

Mihail Vojtenko, a Morszkoj Buletin tengerészeti honlap főszerkesztője a szerint a kalózokat át kellett volna adni valamely közeli ország hatóságainak, vagy legrosszabb esetben a parttól látótávolságban elengedni, demonstrálandó, hogy Oroszország fellép a kalózkodás ellen, de ezt civilizált módszerekkel teszi. Csakis az összecsapások kiéleződéséhez vezethet ugyanis, ami történt - mondta Vojtenko.

Ivan Kapitanyec flottatengernagy, egyebek közt a Balti és az Északi Flotta volt főparancsnoka ezzel szemben úgy vélte: mivel a kalózkodás ügye nem mai keletű, de máig nincs sem jogszabály, sem nemzetközi testület, amely a problémával foglalkozna, ezért a tengerészek "az egyetlen lehetséges megoldást" választották.

A Kommerszant felidézi, hogy a fegyveres erők propagandistái már pénteken felvetették a méltó megtorlás fogalmát, amikor az orosz igazságszolgáltatás kilátástalannak minősítette a büntetőeljárás lefolytatását, s ezért a hadihajó személyzete kénytelen volt megválni a foglyoktól. A védelmi tárca akkor közölte, hogy a kalózokat navigációs és kommunikációs berendezések nélkül szélnek engedték egy gumicsónakon, s hogy rádiójeleik egy óra múltán elhallgattak.

A kalózokra kimondott és a tenger által végrehajtott legsúlyosabb büntetésre tett célzást azóta senki nem erősítette meg, de nem is cáfolta – írta a lap. A cikk a nyomozó hatóság szóvivőjét idézve rámutatott: a katonák semmilyen hivatalos tájékoztatást nem adtak a kalózok állítólagos haláláról, ezért a büntető eljárás megszüntetésének nincs jogi alapja.