Nagy volt a motyó, lebukott a mohó mohalopó
További Bulvár cikkek
Öt zsáknyi mohát szedett le egy boldogkőújfalui nő az erdőben, a természetkárosító asszonyt a település határában érték tetten a rendőrök, közölte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője szerdán. A nő ellen lopás gyanúja miatt folytatnak eljárást, tette hozzá Dobi Tamás.
Az eljárás adatai szerint a gyanúsított az engedély nélküli mohagyűjtéssel több mint 100 000 forintos kárt okozott a terület tulajdonosának.
Mohát csak az egyéni szükséglet mértékében
Az erdőtörvény szerint a mohák gyűjtése erdei haszonvételnek minősül, ami állami erdőterületeken, csak az egyéni szükségleteket meg nem haladó mértékben (azaz kereskedelmi mennyiségben nem), magánerdőkben pedig az erdőgazdálkodó írásos engedélyével végezhető. Amennyiben a gyűjtési terület természetvédelmi oltalom alatt áll, ezen felül a természetvédelmi hatóság engedélyét is be kell szerezni.
Mint azt a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség munkatársától megtudtuk, a legnagyobb kárt az okozza, ha a mohát védett vagy fokozottan védett területen szedik, mert akkor még a környezet is sérül. Az elmúlt években többször is előfordult, hogy a felügyelőséghez tartozó egyik erdőben illegális mohagyűjtőt fogtak. A tolvajok ellen a rendőrség eljárást indított, a felügyelőség pedig többszázezres bírságot szabott ki.
Az egyik legnagyobb mohafogás 2007-ben, Sárospatak mellett történt, ahol 25 zsáknyi, összesen 87 kiló feketemohát foglaltak le a rendőrök. A moha értékét negyedmillió forintban határozták meg. A szaksajtó szerint a moha faji összetételétől, mennyiségétől és a gyűjtés helyétől függően, a legsúlyosabb esetben, akár természetkárosítás bűncselekményének is minősülhet. Az engedély nélküli gyűjtés vagy árusítás, amely 5 évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.
De mire kell a sok moha?
A moha leggyakoribb felhasználási területe a virágkötészet, néhány deka növényből ezer forintos mohakoszorúkat tudnak gyártani, főleg kegyeleti, megemlékezési célokra. Felhasználják még virágcsokrok, bonszájok készítéséhez. A virágkötőknek, dísznövény kertészeteknek tudni kell igazolniuk a felhasznált moha eredetét. Nem vehetnek át olyan alapanyagot, ami nem rendelkezik ezekkel dokumentumokkal.
Gombás Attila, a Magyar Virágkötők, Virágkereskedők Szakmai Egyesületének elnöke elmondta, hogy a mohát legálisan úgy lehet gyűjteni, ha engedélyt kérnek rá, emellett persze vállalkozói engedéllyel is kellene rendelkeznie a gyűjtőnek. Gombás bízik benne, hogy a moha többsége legálisan kerül forgalomba, a kiskereskedők azonban nem találkoznak a mohagyűjtőkkel, mert a nagybani piacról szerzik az árut, ahol a nagykereskedő számlával legalizálja azt.
Gombás szerint Mindenszentek napján, és Karácsony előtt lendül fel a mohakereslet az országban. A koszorúalapok fele mohával készül. Vicckategóriának tartja, hogy néha importmohára szorulnak, annak ellenére, hogy az erdők tele vannak mohával. Az import párnás moha kilója egyébként 2500 forint körül van.
Lombos és májmohák
A mohák törzse (Bryophyta) két élesen elkülönülő osztályra tagolódik, a lombos mohákéra (Bryopsida) és a májmohákéra (Marchantiopsida) jelenleg több mint 500 faja ismert, amelyek Magyarországon előfordulnak. A fajok egymástól nehezen elkülöníthetőek faji szinten. Gyűjtésre alkalmas mennyiség szinte kizárólag erdős területeken található. A védett növényfajok listáján jelenleg 78 mohafaj szerepel. A virágkötészeti célra hasznosított mohafajok nem a védett mohák közül kerülnek ki, azonban ezt teljesen kizárni nem lehet.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
