Húszmillió forint kártérítésért készül beperelni a Budapesti Rendőr-főkapitányságot egy házaspár, mert szerintük részben a rendőrök hibája, hogy a férj megbénult. A 32 éves férjet 2007. június 26-án felesége volt élettársa, B. Attila nyakon lőtte a nyílt utcán, a XIV. kerületi Kerepesi úton.
A támadás előtti időszakban B. Attila többször fenyegetőzött, május 18-án egészen odáig ment, hogy egy éjszakán át fegyverrel sakkban tartotta a párt, és reggel túszként elvitte a nő tízéves kisgyereket azért, nehogy rendőrségi ügy legyen a dologból, mondta el az Indexnek a család ügyvédje, Réti Sándor. A pár másnap mégis feljelentést tett. A rendőrség büntetőeljárást indított személyi szabadság korlátozása miatt, bár a család szerint ennél több, életellenes fenyegetés is történt.
A pár május 24-én személyi védelmet kért, kérelmüket a BRFK-hoz és az ügyészséghez is benyújtották. Június 1-jén azonban elutasító levelet küldött nekik a rendőrség, amelyben azt írták, szerintük nem állnak fenn a személyi védelem elrendelésének feltételei, mondta el az ügyvéd. A rendőrség a tanúvédelemről szóló 1999-es kormányrendeletre hivatkozott, amely lényegében három feltételt szab a személyi védelem elrendelésére ilyen esetekben.
Az első kettő az, hogy erőszakos cselekmény fenyegessen, és legyen folyamatban büntetőeljárás. Ezt a kettőt Réti szerint a rendőrség sem vitatta. A harmadik feltétel, hogy a fenyegetés célja kifejezetten a büntetőeljárás akadályozása vagy meghiúsítása legyen, vagyis az, hogy az illető ne tudjon részt venni a büntetőeljárásban, például ne tanúskodjon. Az ügyvéd azt mondta: a rendőrség szerint ez a feltétel nem teljesült, szerintük nem ez volt a célja B. Attilának.
Réti Sándor szerint egyébként nem is a tanúvédelmi jogszabályt kellett volna ráhúzni erre az ügyre. “A rendőrség azért van, hogy megvédje az állampolgárokat” – mondta. B. Attilát a rendőrség a támadás után öt nappal, június 25-én fogta el. Az ügyvéd megjegyezte, miután meglőtték a férfit, de a támadót még nem fogták el, a rendőrség mégis azonnal elrendelte az asszony személyi védelmét.
A perindítással azért várt évekig a család, mert az ügyvéd szerint a kárigényük érvényesítéséhez be kellett fejeződnie a B. Attila ellen indított büntetőeljárásnak. A férfit tavaly ősszel ítélték el, jogerősen 18 év fegyházbüntetést kapott. B. Attila többször is ült korábban, 2010-ben a nő megerőszakolása miatt is elítélték. Az ügyvéd elmondta: nemcsak a rendőrséget, a támadót is beperelik kártérítésért.
A perek egyelőre még nem indultak meg, jelenleg a kereseteket készítik elő, illetve újabb felhívást küldenek a rendőrségnek peren kívüli megegyezésre. Az ügyvéd szerint korábban kétszer is próbáltak egyezkedni a rendőrséggel, de elutasították őket, még csak le sem ültek velük egyeztetni.
Megkerestük csütörtök délután az ügyre vonatkozó kérdéseinkkel a BRFK-t is, ahol írásos megkeresést kértek, és későbbre ígértek tájékoztatást.
A fenyegető zaklatás fogalmát nem ismeri a magyar jogrend, ezért hivatalos adatok nem is állnak rendelkezésre róla. Amerikai, brit és ausztrál kutatások szerint a nők 8-17 százaléka válik élete során valamikor ennek áldozatává, olvasható a családon belüli és nők elleni erőszakkal foglalkozó NANE és Patent Egyesület közös kiadványában. A külföldi kutatások arra jutottak, hogy az áldozatok többségét volt partnerük zaklatja, és az ő esetükben a fenyegető zaklatás megnyilvánulási formája 81 százalékban fizikai bántalmazás.
- Budapest, III. kerület Héthalom utca 14.
- Alapterület m2 Szobák db Vételár
- Budapest, IX. kerület Máriássy utca 81.
- Alapterület 59 m2 Szobák 2+1 db Vételár 57,99 M Ft
Rovataink a Facebookon