A Cseppkő utca titkai

Befejeződött a Cseppkő utcai gyermekotthon fenntartói vizsgálata február végén, tudtuk meg a fenntartó Fővárosi Önkormányzat illetékesétől, Csókay László ifjúságvédelmi alosztályvezetőtől. Ahogy az Index arról korábban beszámolt, a külsős szakértők által végzett ellenőrzést az után rendelték el januárban, hogy a gyermekotthonban néhány hónap leforgása alatt két gyerek meghalt, és kipattant egy gyerekveszélyeztetései ügy is. Kiderült, hogy egy nevelő rendszeresen hazavitt magához két kislányt engedély nélkül, sőt egy ágyban is aludt velük.

„Lazábban fogják fel”

A fenntartói vizsgálat azzal a megállapítással zárult, hogy az elmúlt időszakban – még az új igazgató, Herczeg Krisztián októberi érkezése előtt - az intézmény vezetése nem megfelelően látta el feladatmeghatározási, irányítási, ellenőrzési feladatait. Különösen az ellenőrzés működött gyengén, a vezetők kevés időt töltöttek a gyerekek között, nem tudták, mi folyik az egyes csoportokban, ismertette a külsős vizsgálat eredményeit Csókay. Ha a kollégák érzik, hogy nincs ellenőrzés, maguk is lazábban fogják fel a feladataikat, tette hozzá.

Az ellenőrzés hiányának legkirívóbb példája annak a nevelőnek az ügye, aki hónapokon át hordta magához haza a két kislányt anélkül, hogy valaki megállította volna. Legutóbbi cikkünk megjelenése után névtelen levelet kaptunk a gyermekotthon egyik dolgozójától. A Cseppkő utca belső ügyeit jól ismerő forrás részletesen, az érintett munkatársakat név szerint említve írt arról, tudomása szerint hogyan történhetett meg ez. A levélben szó volt a két őszi tragédiáról és a gyermekotthon belső problémáiról is.

Megpróbáltuk felvenni a kapcsolatot mindenkivel, akinek a neve felbukkant a névtelen levélben, mert szerettük volna megkérdezni az érintetteket – összesen körülbelül húsz embert - a róluk szóló állításokról. Kevés kivétellel elértük őket telefonon vagy levélben, de szinte mindenki válasz nélkül hagyta vagy elutasította megkeresésünket. Végül találtunk olyanokat, akik nyilatkoztak, de nevük elhallgatását kérték. Igent mondott megkeresésünkre az intézmény igazgatója, Herczeg Krisztián is, aki az írott és online lapok közül eddig egyedül az Indexnek nyilatkozott.

Előléptették, vitte a kislányokat

A kislányokat hazahordó nevelő ügyének megértéséhez fontos ismerni a gyermekotthon belső struktúráját. Az intézményben összesen százhúsz, három és tizennyolc év közötti gyerek él három különálló, negyvenfős otthonban. Mindegyik otthonban négy tízfős csoport van. A három nagy otthon élén otthonvezetők állnak, akik egyben a hozzájuk tartozó gyerekek gyámjai is. A tízfős csoportokban összesen öten dolgoznak. Élükön a csoportvezető nevelő áll, mellette dolgozik még egy nevelő és három gyermekfelügyelő.

A férfi 2006. május 8-tól dolgozott az intézményben, sokáig egyszerű nevelő volt abban a csoportban, ahol a két testvér, a most hét-és nyolcéves kislány élt, tudtuk meg az igazgatótól. 2009 őszén az akkori vezetés magasabb beosztást ajánlott neki. Csoportvezető nevelői posztot kapott, de egy másik otthon másik csoportjában. A férfi azzal a feltétellel ment bele a váltásba, hogy magával viheti a kislányokat. Kérését teljesítették, a gyerekek vele mentek az új csoportba, gyámjuk azonban továbbra is a régi otthon vezetője maradt, aki így távolabb került tőlük, nem látott annyira rá mindennapi életükre. A névtelen levél szerint nemcsak a gyám, hanem régi pszichológusuk és családgondozójuk is szem elől tévesztette őket.

A csoportváltás óta mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy a férfi erősen kötődik a két kislányhoz. Forrásaink szerint ezt a nevelő fel is vállalta, és azzal magyarázta kollégáinak, hogy három fia van, mindig is vágyott lánygyerekre. Senki sem tudja, pontosan mikor kezdte engedély nélkül hazavinni magával éjszakára a kislányokat, és mikortól töltötte néha ő bent az éjszakát a gyermekotthonban, egy ágyban a kislányokkal.

Szem elől tévesztette a gyerekeket a gyám

„Az előző csoportban még kevesebb alkalma lehetett arra, hogy a kötődése megnyilvánuljon” – mondta egyik neve elhallgatását kérő forrásunk, aki szerint több körülmény összejátszása kellett ahhoz, hogy ez bekövetkezzen. Először is az, hogy a kislányok gyámja másik otthonban volt. A fenntartói vizsgálat Csókay szerint meg is állapította, hogy a gyám komoly szakmai hibát vétett, mert a váltás után nem figyelt eléggé a kislányokra, nem velük beszélt közvetlenül, hanem pont az érintett nevelőt kérdezte róluk.

A második tényező az volt, hogy a lányok kapcsolata meglazult a szüleikkel, akiknek tavaly nyáron lakásproblémáik akadtak, és nem tudták hová hazavinni magukkal hétvégére a gyerekeiket, folytatta a felsorolást egyik névtelen forrásunk.

A harmadik gond szerinte az lehetett, hogy sokan nem gondolták tovább, mit jelenthet, ha látják a férfit a lányokat kézen fogva kisétálni az épületből. Információink szerint akadtak olyanok is, akik szemtanúi voltak az intézményen belül az egy ágyban alvásnak, de nem kérdőjelezték meg a nevelő magyarázatát, mikor arra hivatkozott: a kislány félne egyedül. A névtelen levél említ egy konkrét esetet is: állítólag egy augusztusi nyaralás során két szemtanú is látta az együtt alvást, de az valaki megtiltotta nekik, hogy kiszivárogjon a dolog. Állítólag az volt az érv, hogy ezen a nevelőn kívül más nem tud rendet tartani abban a csoportban. Az intézeti gyerekek forrásaink szerint nagyon szerették a férfit, mert engedékeny volt, és sokat játszott velük.

Hiányos, hamisított napló

Több forrástól is úgy tudjuk: nem egyszer előfordult, hogy a nevelő egyik közvetlen kollégája ment kocsival a kislányokért hétfő reggel a férfi lakásához. Állítólag soha nem vitte el mindkét kislányt egyszerre, legtöbbször a kisebbik testvér volt nála. A lányok viselkedése nem változott olyan mértékben, hogy az különösebben feltűnt volna Bár a kisebbiken érződött, hogy tudatában van annak, hogy ő a nevelő kedvence, és úgy érezte, emiatt bármit megtehet, például szemtelenkedhet a felnőttekkel vagy irányíthatja társait.

A probléma része volt, hogy az otthonvezető nem ellenőrzött alaposan. A fenntartói vizsgálat során kiderült, hogy a csoportnaplót nem vezették rendesen, az nemcsak hiányos volt, hanem hamis információkat is tartalmazott, a kislányok eltávozását nem tüntették fel benne, tudtuk meg Csókay Lászlótól.

A botrányt végül egy új nevelő robbantotta ki, tőle és egy pszichológustól kapott jelzést az otthonvezető és a gyerekek gyámja, aki ezután bejelentést tett a II. kerületi kapitányságon. Az igazgató szerint mindez egy nap alatt, tavaly december 16-án zajlott le. A rendőrség azóta ismeretlen tettes ellen nyomoz kiskorú veszélyeztetésének gyanúja miatt. Vizsgálták azt is, molesztálták-e a gyerekeket, de szemérem elleni erőszakra utaló körülmény a rendőrség legutóbbi közlése szerint eddig nem merült fel.

Még indulhatnak fegyelmik

Az igazgató azt mondta: már december 16-án összehívott az ügyben egy megbeszélést, de a nevelő közben hazament, így másnap jelölt ki vizsgálóbiztost a fegyelmi eljárás megindítására, és a vizsgálóbiztos december 17-én a fegyelmi felfüggesztésére tett javaslatot a büntetőeljárás jogerős befejezéséig. (A közalkalmazotti törvény szerint „a vizsgálóbiztos javaslatára a fegyelmi eljárás megindítója a fegyelmi eljárást felfüggeszti, ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, legfeljebb annak jogerős befejezéséig, feltéve, hogy enélkül a tényállás nem tisztázható”.)

A nevelő december 21-én végül maga kérte, hogy közös megegyezéssel távozhasson. Az igazgató azt mondta: azért egyezett bele, mert szerinte ez volt az egyetlen gyorsan járható út. Az Indexnek küldött névtelen levélben az áll, hogy a férfi távozása után legalább még egyszer visszaszökött a kislányokhoz, és velük töltötte az éjszakát a gyermekotthonban. Ezt más forrás nem erősítette meg. Az igazgató kizártnak tartja, szerinte a férfi ezt nem tudta volna észrevétlenül végrehajtani.

Herczeg Krisztián szerint azért is maradhatott sokáig titokban a vezetők előtt a nevelő ügye, mert a férfi felettese volt a lehetséges szemtanúknak. A fenntartó illetékese leszögezte: hibáztak mindazok a munkatársak, akik észlelték a kislányokkal történteket, de nem szóltak. Javasolni fogjuk, hogy az intézmény igazgatója indítson fegyelmi eljárás azok ellen, akik még ott dolgoznak, közölte Csókay László.

Mulasztások sora Dominik halála mögött

Egyelőre felfüggesztve áll a fegyelmi eljárás azokkal a dolgozókkal szemben, akik mulasztásukkal felelősek lehetnek a Dominik nevű hároméves kisfiú tragédiájáért. Ez volt az az eset, amellyel a gyermekotthon tavaly ősszel bekerült a köztudatba. A gyerekre november 19-én ráborult egy polc az intézetben. Súlyos sérüléseket szenvedett, kómába került, végül november 24-én lekapcsolták a lélegeztetőgépről a kórházban. A baleset miatt nyomozást indított a rendőrség, az igazgató pedig belső vizsgálatot folytatott le. Kiderült, hogy a baleset idején a gyerek mellett nem volt felnőtt, a nyári felújítás-festés után pedig nem rögzítették a bútorokat a falhoz. Egyik forrásunk szerint a nyári felújítás után azért maradhatott el a bútorok rögzítése, mert akkoriban még idősebb gyerekek használták a lakóteret, amely számukra így is biztonságos volt.

A még tartó rendőrségi nyomozás idejére felfüggesztették a fegyelmi eljárást, mely összesen nyolc dolgozót érintett, tudtuk meg az igazgatótól. Köztük vannak gondnokok és karbantartók, a baleset idején az adott csoportban szolgálatot teljesítő nevelő, az otthonvezető-gyám és a csoportban dolgozó valamennyi kolléga, akiknek közük lehetett a lakótér kialakításához, illetve jelenteniük kellett volna, ha veszélyforrást észlelnek.

Többször borulhatott a kisfiút gyilkoló szekrény

Néhányan közülük már nem dolgoznak a gyermekotthonban. Nincs már ott például az a nevelő, aki a balesetkor a csoporttal volt helyettesítőként, és egyébként huszonöt éve dolgozott az intézményben. Információink szerint nagyon megviselte a tragédia, állítólag ott volt a kisfiúval a kórházban, és az utolsó pillatanig reménykedett abban, hogy felépül. Úgy tudjuk, eleve decemberig szólt csak a szerződése, és a baleset után már nem ment vissza az otthonba.

Több forrásunk szerint Dominik tragédiája előtt is többször felborult már a szekrény, állítólag egyszer az egyik nevelőre is ráesett. A szobában – úgy tudni - felpúposodott a parketta is. “Sokszor elég volt rálépni a parkettára a szekrény előtt, hogy billegni kezdjen” – mondta egyikük. Az igazgató szerint a rendőrség által felkért igazságügyi szakértők tudják majd eldönteni, hogy a parketta tényleg felpúposodott-e. Korábbi borulásokról Herczeg Krisztián nem tud, irattal tudja bizonyítani, hogy az ő munkakezdése, október 1. és a tragédia közötti időben semmiféle bejelentés nem érkezett a bútor vagy a parketta instabilitásáról.

Az igazgató, aki a nyilvánosság előtt is őszinte részvétéről szeretné biztosítani Dominikus születit, azt mondta: a baleset óta nagyon sok veszélyforrást megszüntettek, és most is folyamatban vannak ilyen munkálatok. Kirögzítették a bútorokat, rendbe tették a járdákat, a lépcsőket, a gyerekek zuhanyzójában kapaszkodókat és lámpaburákat cserélnek ki, biztonságosabbá teszik a tornatermet, átalakítják a focipályát.

Tehetetlenek voltak a szipuzásba belehalt fiúval

A másik őszi tragédia, a 14 éves Robi halála miatt nem volt belső vizsgálat, nem vontak felelősségre senkit. A kisfiú holttestére november 30-án a Millenáris Parkban találtak rá, feltehetően öngyújtó töltőgáz belélegzésétől halt meg. Robi 12 évesen került Budapestre nevelőszülőktől, tavaly nyáron meghalt az édesanyja is. A halála előtti időszakban rendszeresen előfordult, hogy megszökött, iskola után nem ment vissza a gyermekotthonba. Egy ilyen alkalommal október végén balesetet is szenvedett, a Mechwart térnél elgázolta egy autó.

Az igazgató szerint feltételezhető, hogy halála előtt is használt öngyújtó-töltőgázt. “A nevelője próbált mindent megtenni ez ellen, a szakellátás összes szereplője kapcsolatban volt a gyerekkel” – mondta Herczeg. A rendőrség kizárta az idegenkezűséget, de azt forrásaink valószínűnek tartják, hogy nem egyedül szipuzott Robi, halálakor lehettek vele más gyerekek, akik megijedtek, és nem hívtak segítséget. Az igazgató szerint azóta elsősegély-tanfolyamot tartottak a gyermekotthonban élő összes gyereknek és dolgozónak, és drogprevenciós foglalkozást is szerveztek.

Az igazgató büszke ezekre a foglalkozásokra és a többi újításra, amit bevezetett. Szerinte sikerült otthonosabbá tenni a gyerekek környezetét, amelyről a fenntartói vizsgálat azt állapította meg, hogy az előző vezetés idején nem volt a szakmailag elvárható szinten. Kiépítették az internethálózatot, élénkebbé vált a szabadidős tevékenység. Tajcsibemutatón, atlétika-, ének- és rajzversenyen, asztalitenisz-bajnokságon vettünk részt, házi focibajnokságot rendeztünk, zenés angoltanítás kezdődött, együttműködünk az amerikaifoci-csapattal és a Szabó Ervin Könyvtárral, sorolta. „Minden gyereknek van legalább egy olyan oldala, amiben sikeres lehet” – mondta az igazgató. Tehetséggondozás céljából indítanak egy olyan hagyományteremtőnek szánt kezdeményezést, hogy a sikereket elért gyerekek jutalomtáborba mehessenek. Az igazgató szerint többet pályáznak, növelték a lobbi tevékenységet, a korábbinál több támogatás érkezik az otthonnak, egy kertészmérnök például ingyen vállalta az udvar és a kert megszépítését.

Csapatostul távoztak a dolgozók

A fenntartó illetékese, Csókay László elismerősen nyilatkozott Herczeg munkájáról. Azt mondta: az új igazgató „elég sok lépést megtett”, a feltárt problémák pedig az érkezése előtti időkre datálódnak. Az intézményen belül azonban érték és érik ma is kritikák az igazgatót. Tény az, hogy októberi érkezése óta szembeszökően sok dolgozó távozott az intézményből vagy áll jelenleg felmondás hatálya alatt. Herczeg Krisztián szerint 130-as összlétszám mellett eddig 26 dolgozó munkaviszonya szűnt meg, valamennyien közös megegyezéssel távoztak. Már nem dolgozik a gyermekotthonban az a két ember sem, akik Herczeg Krisztiánnal együtt, az ő riválisaként pályáztak az igazgatói posztra.

Egyik forrásunk, aki a távozott 26 dolgozó közé tartozik, azt mondta, hogy az intézményben hiányzik a kellő szakmai iránymutatás, a feladatok nincsenek jól leosztva, rossz az információáramlás, az igazgató a régiek helyett külső emberekben bízik. Az Indexnek küldött névtelen levél sokkal komolyabb vádakat is megfogalmazott, a levél szerint az igazgató lelki terror alatt tartja a dolgozókat, jutalom felajánlásával, vagy ha úgy nem megy, fenyegetéssel veszi rá a távozásra azokat, akik „mertek beszélni a problémákról”. Az intézményben terjed olyan bizonyíthatatlan pletyka, hogy állítólag lehallgatja a dolgozókat. Herczeg Krisztián állítása szerint senkit sem fenyegetett, zsarolt, tartott lelki terrorban vagy hallgatott le, és az elmozdítások kizárólag szakmai alapon történtek. Azt mondta: ő mindenkihez nyitottan közeledett, de „számtalan ember harapta meg a kezét”. Biztosra veszi, hogy azért állhattak többen ellenségesen hozzá, mert szakmai és gazdasági hiányosságokat tárt fel a múltból, amelynek következményeként jónéhány kollega távozott az intézményből.

A múltról egyik forrásunk azt mondta: a Cseppkő utcában a dolgok „egy kialakult mederben folytak, betartva a jogszabályi előírásokat”. Szerinte erről árulkodik az is, hogy az 1964-ben alapított gyermekotthon az utolsó megmaradt ilyen nagy létszámú intézmény a fővárosban, ezt nem szüntették meg, mint a többit. A Mi romlott el?-kérdésre azt válaszolta: 2007-ben volt egy szerkezeti átalakítás, létrejött a három különálló otthon, és az akkori otthonvezetők nem voltak felkészülve rá, hogy olyan feladatokat lássanak el, mint amilyeneket korábban az igazgató.

Tervet vár az önkormányzat, az ombudsman még dolgozik

Az önkormányzatot is felelősnek tartja a kialakult helyzetért a névtelen levélíró, aki megerősítette, hogy problémák régebben is voltak. Szerinte ezekről bejelentések is érkeztek az önkormányzathoz, ahonnan válaszul azt adták a szeptemberi tanévnyitó nevelőtestületi értekezleten, hogy ne küldözgessenek több bejelentést, mert ki sem nyitják már, ami innen jön. A januárban elrendelt fenntartói vizsgálatot ismertető Csókay viszont egyebek mellett épp azt rótta fel a gyermekotthon korábbi vezetésének, hogy sok mindent elhallgattak előlük. „Utólag derült ki, hogy olyan rendkívüli események – például gyerekek közti agresszió - történtek, amelyekről a fenntartót kötelező lett volna tájékoztatni, de ez nem történt meg” – mondta Csókay.

A Fővárosi Önkormányzat megbízásából végzett fenntartói vizsgálat eredményeként elkészült egy részletes szakmai anyag, amelyet átadnak a gyermekotthon vezetésének. Irányokat adunk, de az intézkedési tervet a gyermekotthonnak kell kialakítania, erre két-három hétnek elegendőnek kell lennie, mondta Csókay László. A fenntartó javasolja például, hogy vizsgálják felül az ellenőrzés rendszerét, javítsanak az új dolgozók kiválasztásán és munkára felkészítésén. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a pszichológusok munkaideje jobban igazodjon a gyerekek időbeosztásához, ne délelőtt, iskolaidőben rendeljenek, tette hozzá Csókay. Hogy a fenntartónak jobb rálátása legyen az intézmény működésére, átmenetileg a vezetőség heti ülésein részt vesz a fenntartó képviselője is, egy éven belül pedig visszatérnek az önkormányzat által felkért ellenőrök is, hogy megnézzék, sikerült-e„új alapokra helyezni a napi munkát”.

Információnk szerint hamarosan elkészülnek az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, Szabó Máté ombudsman jelentései is a gyermekotthonról. Jelenleg két ilyen vizsgálat is  folyik. Az egyik egy újsághír alapján hivatalból indult, a másik az intézmény működésének általános szakmai utóvizsgálata, egy korábbi jelentés után, a gyerekekkel szembeni bánásmód témájában.