Számít a gyilkos asszony sűrű testfelépítése

A 39 éves Ágoston Józsefné azzal mérgesítette fel éppen hazatérő férjét, hogy nem főzött neki ebédet. A férfi emiatt úgy begurult, hogy jó párszor megütötte asszonyát, majd hátat fordított neki, és ez lett a veszte. A fonyódi asszony ugyanis felkapta az első keze ügyébe eső téglát, és hatalmas csapást mért a férfi fejére, aki koponyaalapi törést és agyzúzódást szenvedett, majd egy hónapnyi kórházi tartózkodás után belehalt sérüléseibe. A bántalmazottból bántalmazóvá lett asszony meglehetősen komoly büntetést, első fokon kilenc évet kapott a Somogy Megyei Bíróság tárgyalásán. Az ügyész még ezt az ítéletet is gyengének minősítette, súlyosbításért fellebbezett.

Elvileg enyhítő

A Somogy Megyei Ügyészségen a konkrét esetről a jogerős ítélet meghozataláig nem beszélhetnek, de Fekete Róbert, ügyészségi szóvivő általánosságban annyit azért elmondott: minden esetben enyhítő körülménynek számít, ha a sértett (jelen esetben a férj) bizonyíthatóan bántalmazó is volt egyben. Ugyanakkor, mondta Fekete Róbert, ha valakit kilenc évre ítélnek, akkor feltehetően nem számít jogos védelemnek a tett, amit elkövetett. A cselekmény elkövetési módja tehát nem állt arányban a jog szerint a korábbi bántalmazással.

A Somogy Megyei Bíróság a téglás ügyet ismerő egyik munkatársa az Indexnek azt mondta, ebben az esetben az is sokat számított, hogy a pár mindkét tagja alkoholista volt, és rendszeresen járt a verekedéseik miatt házukhoz a rendőrség, illetve a nő fizikai felépítése megfeleltethető volt a férfi fizikai felépítésének. „Nem egy szokásos családon belüli erőszak eset volt ez” – fogalmazott forrásunk, bár azt nem fejtette ki, pontosan mit ért szokásosnak, a magyar jogban ugyanis nincs törvény, ami családon belüli erőszakot mint sajátos bűncselekményt említene. Nálunk az erőszakos bűncselekmény eredménye szerint foglalkoznak a családon belüli erőszakkal, ami súlyos testi sértésnek, vagy a fenti esetben emberölésnek számít.

Nincs olyan, hogy családon belüli erőszak

Ahogy Galajda Ágnes bíró korábban az Indexnek elmondta, fájóan hiányzik a törvénykezésből a családon belüli erőszak. E hiány következtében ugyanis elsikkadhat a cselekmény sajátossága: az, hogy az elkövető és az áldozat együtt él, sérül a bizalom, az erőszak ismétlődik, eszkalálódik, vagy hogy egyáltalán nem könnyű kilépni a szituációból. Az áldozattá válásnak, majd utána az együttélésnek mások a körülményei, és ez nagyban speciálissá teszi a családon belüli erőszak cselekményeit, mondta Galajda Ágnes.

A csúnyán elfajuló családon belüli erőszak esetek között igen gyakori ez a fajta bűncselekmény, amikor bántalmazottból bántalmazóvá válik az egyik családtag. A kalocsai börtönben raboskodó nők között igen nagy számban megtalálhatóak azok, akik durván, végzetesen adták vissza, amit – sok esetben évekig - kaptak. A bántalmazottból bántalmazóvá váló elkövetők esetei sokfélék, ennek megfelelően a rájuk kiszabott büntetések is azok. A Magyar Távirati Iroda számolt be arról az esetről, amikor a Szegedi Ítélőtábla 2007-ben az emberölésért járó legalsó büntetési tétellel, jogerősen öt év börtönnel sújtott egy nőt, aki ollóval szúrta halálra rátámadó élettársát.

A férfi részegen ment haza, dühöngeni kezdett, betörte az ablakokat, a nőt bántalmazta. A nő gyerekeivel együtt kiment a házból, de a férfi utánuk eredt, az utcán feltépett egy műanyag szemeteskukát, és azt a nő felé dobta. Később még egy szemetest szerzett, és üldözőbe vette a nőt. Szembe fordultak egymással, a férfi a szemetest a feje fölé emelte. Ekkor vette elő a nő a táskájából az ollót és szúrta halálra támadóját. A bíróság végül arra jutott, hogy a nő ugyan jogos védelmi helyzetben volt, de túllépte a jogos védekezés kereteit, mert egy maximum súlyos testi sértés következményével járó támadást élet kioltásával hárított el.

170 centi 75 kiló = 190 centi 90 kiló

Sokszor még az sem kell a bántalmazottból bántalmazóvá váló nő elítéléséhez, hogy öljön. 2009-ben írtunk arról a nőről, aki nyolc évet kapott, miután pisztollyal megsebesítette húsz évvel fiatalabb élettársát. A férfi életben maradt. Korábban évekig, rendszeresen és súlyosan bántalmazta a nőt, annak rákos édesanyját és terhes lányát is.

Ebben az esetben a család szerint a sértett erőszakosságát, valamint azt, hogy a nő a családját védte, kevéssé vette figyelembe a bíróság. A bírósági iratok ismeretében tény, hogy a kecskeméti bíróság elsőfokú ítéletének indoklása ugyan még nyomatékos enyhítő körülményként fogta fel a lelki és fizikai bántalmazást, a másodfokú, jogerős ítélet nyolcoldalas indoklásában már egy szó sem esett róla. Az asszony testfelépítése azonban ebben az esetben is hangsúlyosan szerepelt: "A bűncselekmény elkövetésekor a vádlott 170 centi és 75 kg, a sértett 190 centi és 90 kiló volt, így megállapítható, hogy a vádlott és a sértett fizikuma nem tért el lényegesen egymástól" - fogalmazott az ítélet indoklása.

Sűrű testfelépítésű

A fonyódi téglás eset még nem jogerős, de az ügyet ismerő bírósági munkatárs elmondta: a párnál gyakoriak voltak a verekedések, „aki előbb lerészegedett, az verte meg a másikat” - fogalmazott. A bíróság azt is figyelembe és jegyzőkönyvbe vette, hogy a nő „sűrű testfelépítésű”, vagyis a jog szerint fizikailag méltó ellenfele a férjének.

A férfi aznap az orvosszakértők szerint négyszer ütötte meg az asszonyt, a feleség viszont a neki háttal álló férjére sújtott le a téglával, amivel túllépte a jogos védelmi helyzetet. Ráadásul ezen kívül a férfi ágyban fekvő, a veszekedésbe beleszóló apósát is megütötte a téglával, és bár az idős embert csak súrolta a tégla, és csak könnyű, horzsolásos sérülést szerzett, a vád mégsem pusztán emberölésért, hanem még súlyos testi sértés kísérletéért is szólt, amely cselekmények közös büntetési tétele 5-18 év.

Szemet szemért?

A családon belüli verekedések, gyilkosságok a magyar jog szerint nem tekinthetőek speciális erőszaktípusnak, jogilag nem különbözteti őket semmi a kocsmai verekedésektől, gyilkosságoktól. Kérdés, hogy az új alkotmány és a Fidesz által kezdeményezett majdani Büntetőtörvényköny-módosítás változtat-e ezen a helyzeten, a Fidesz ugyanis a jogos önvédelem kiterjesztését tervezi.

A kormánypárt szerint ugyanis a magyar jog nem védi eléggé a megtámadottakat, ezért az új alkotmányba belevennék az önvédelem jogát, és utána a Btk.-t is módosítanák.

A hatályos Btk. szerint ma az nem büntethető, akinek cselekménye saját személyét közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. Legutóbb a Bajnai-kormány tágított a jogos önvédelem lehetőségein: már nem köteles kitérni a támadás elől a megtámadott. Az akkori törvényjavaslat-indoklás szerint ennek elsősorban a családon belüli erőszak megítélésének változása volt az indoka. A korábbi ítélkezési gyakorlat ugyanis az volt, hogy a megtámadott visszatámadás helyett köteles kitérni a felmenő, a testvér, a házas-és élettárs támadása elől, ha ez lehetséges és veszélymentes. Szintén a Bajnai-kormány vitte keresztül azt a változtatást, hogy a megtámadott akkor sem bűnös, ha az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi.

A Fidesz egyelőre nem árult el részleteket arról, hogy a Btk. mely szabályait és hogyan változtatnák meg. Példaként csak a betörők elleni fellépést említették, a családon belüli erőszak kezeléséről nem esett szó.