Dömötör
-1 °C
14 °C

Ha Kaiser Ede nem volt Móron, akkor hol volt?

2011.05.13. 18:04
Bár Kaiser Edét felmentették a móri mészárlás vádja alól, az ügyészség kitart amellett, hogy a rablás idejére Kaisernek alibit igazoló volt barátnő és annak családja hamisan tanúzott annak idején, hogy védje a férfit. Az sem jelentett gondot, hogy Gy. Anita és szülei ellen a vád alapja a Kaisert bűnösnek kimondó korábbi ítélet volt. Miután Kasiert felmentették, átírták a vádiratot. Pénteken a tanúk bíróság elé álltak.

Csaknem napra pontosan kilenc évvel a móri mészárlás és négy hónappal Kaiser Ede jogerős felmentése után érdemben is megkezdődött Kaiser egykori barátnője, Gy. Anita és társai, azaz édesanyja és édesapja, valamint a Kaiser Edét már-már fiaként kezelő varrónő, W. Szeréna büntetőpere. Az ügyészség mind a négyüket hamis tanúzással vádolja, mert alibit tanúsítottak Kaisernak a móri mészárlás időpontjára.

Kaiser most már az ügyészség szerint is Csepelen volt

A per stílszerű folytatása a magyar igazságszolgáltatás legnagyobb fiaskójának. Kaisert első perében még tényleges életfogytiglani börtönre ítélte a bíróság, az ügyészség ez alapján az ítélet alapján emelt eredetileg vádat a Gy. család és W. Szeréna ellen - ha Kaiser bűnös, a neki alibit igazoló tanúk nyilván hazudnak. Azóta persze tudjuk, hogy semmi sem úgy történt, ahogy azt eredetileg a bíróság megítélte, a móri mészárlást nem Kaiser és társa, Hajdú László, hanem a börtönben öngyilkosságot elkövető Nagy László és Weiszdorn Róbert követték el, utóbbit társtettesként, jogerősen minimum 40 év börtönbüntetésre ítélték.

Kaiserék jogerős felmentése után akár meg is szüntethették volna a Gy-ék elleni eljárást, de az ügyészség ehelyett sietve, Kaiser ügyének újratárgyalása előtt pert kezdeményezett. Pechjükre a bíróság az ítélethirdetésig elnapolta a tárgyalást, így az ügyészség kénytelen volt újraírni a vádiratot, így a hamis tanúzási ügy első érdemi - papíron harmadik - tárgyalási napja a vád ismertetésével kezdődött.

Az ügyészség vádja érdekes koncepcióra épül. Legfőbb bizonyítékként Kaiser Ede mobiltelefonjának forgalmazási adatait hozták fel, mely szerint az egyéb bűncselekmények miatt amúgy 16 év börtönre ítélt rabló a móri bankrablás idején Csepelen tartózkodott. Ahol Gy.-ék élnek, és ahol állításuk szerint Kaiser a gyilkosság idején volt. A bűncselekmény idején még fiatalkorú Gy. Anita vallomása szerint 2002. május 9-én Kaiser hajnali egytől Gy.-ék csepeli lakásán volt, ahol 12 óra 30 perckor még szüleivel is találkozott, akik váratlanul korábban értek haza a munkából. Gy. Ferenc, az édesapa még fel is háborodott, hogy Kaiser lánya nadrágjában, hiányos öltözetben a nagyszobában ette a krumplistésztát, ahol a család amúgy nem szokott étkezni.

Hány perc az út a belvárosból Csepelre

A családtagok eredeti, 2002 októberében tett tanúvallomásaiban eleinte volt némi ellentmondás, úgy emlékeztek, hogy a szülők nyaralásból érkeztek haza, ám telefonjaik híváslistáját visszaellenőrizve később megállapították, hogy aznap már dolgoztak. Azt egykori kihallgatójuk - akinek az előmenetelét nem hátráltatta a sikeresnek aligha nevezhető móri nyomozás, őrnagyból időközben alezredessé léptették elő - Szőke Tamás is elismerte az ügyben eljáró Vasvári Csaba bíró kérdésére, hogy előfordul a rendőri szlengben csak elsőáldozónak nevezett, korábban a rendőrséggel semmilyen kapcsolatban nem álló tanúkkal, hogy kezdetben zavaros emlékeik a bizonyítékok hatására rendeződnek.

Vasvári bíró amúgy figyelmesen menekülőutat is adott Szőkének, amikor rákérdezett, hogy a nyilvánvalóan kiemelt ügyként kezelt móri nyomozás során nem nehezedett-e nagy nyomás a nyomozókra, hogy eredményt produkáljanak, de Szőke nem élt a kiskapuval, azt mondta, nem volt rajtuk nyomás, csak a munka volt sok.

A vádirat különös figyelmet szentel annak a momentumnak, hogy Gy. Anita és W. Szeréna egybehangzó vallomásai szerint Kaiser délután egy és kettő között felkereste W. Rákóczi úti varrodáját, ahol kivasaltatta nadrágját. W. - akinek a lányával Kaiser a kilencvenes évek második felében járt, és akivel a szakítás után is szoros baráti kapcsolatban maradt - ugyanis úgy emlékezett, hogy távozása után nem sokkal rátelefonált Kaiserra, mert az udvaron volt egy "kúpfejű" ember, aki gyakran kötekedett. W. kilenc év távlatából elképzelhetőnek tartotta, hogy Kaiser távozása és a telefonhívás között eltelhetett jópár perc. Ez annyiban lényeges, hogy Kaiser a 14 óra 5 perckor befutó hívást a cellainformációk szerint már Csepelen fogadta. Szőke vallomásában lehetetlennek tartotta, hogy tíz perc alatt a Rákóczi útról valaki Csepelre jusson. Vasvári bíró ugyanakkor ismertette a rendőrség bizonyítási kísérletét, melynek során - igaz, szirénázva, ugyanakkor háztól házig, nem pedig cellától celláig - tíz perc alatt is meg lehet tenni az utat W. üzletétől Gy.-ék lakásáig. Kaiser rendőrségen tett vallomásai szerint általában a KRESZ szabályait figyelmen kívül hagyva közlekedett.

Nem ejtik a vádat

A tárgyalás bővelkedett az abszurd részletekben. Az ügyészség a cellainformációk mellett nem kevesebbre, mint egy névtelen feljelentésre alapozza ugyanis a vádat. Ennek apropóján hallgatta meg a bíróság Mokrovits Zoltán rendőr törzszászlóst, az ügyeleti osztály munkatársát, akinek egy bő hat évvel ezelőtti 24 órás ügyeletben befutott telefonhívás részleteire kellett volna visszaemlékeznie. Ez nem ment neki, de Vasvári bíró - akinek kitartó kiváncsiságát Szilvásy György peréről szóló tudósításunkban már volt alkalmunk méltatni - kérdésére válaszolva azt azért elmondta, kifejezetten ritkán fordul elő, hogy valaki pár órán belül kétszer is bejelentést tegyen ugyanarról az ügyről a rendőrség hívószámán. Márpedig a rejtélyes tanú - akit amúgy Gy. Ferenc kapásból névvel azonosított, de adatvédelmi okokból mi kénytelenek leszünk 1. számú tanúnak nevezni - ezt tette.

A bíró Mokrovits vallomása után szünetet rendelt el, ekkor W. Szeréna védőjétől megtudtuk, hogy a vádirat ismertetése után, még délelőtt elrendelt tíz perces szünetben felvetődött, hogy az ügyészség netán ejthetné a vádat, de az eljáró ügyész elzárkózott ettől. Az ebédszünet után a rejtélyes 1. számú tanú, az őt kihallgató rendőr, illetve az 1. számú tanú által megnevezett két másik tanú meghallgatásával folytatódott a tárgyalás.

Nem jött el a koronatanú

Illetve folytatódott volna, mert az 1. számú tanú a szabályos idézés ellenére sem jelent meg - ezért a bíró rendbírságot szabott ki rá, és elrendelte, hogy a következő, május 17-i tárgyalásra rendőrök vezessék elő. Jobb híján meghallgatták a többi tanút. A bejelentést kivizsgáló Thúróczy Zsolt rendőrőrnagy a bíró kérdésére elismerte, hogy abban a tudatban ment meghallgatni az 1. számú tanút, hogy az hamis tanúzással vádolja a Kaisernak alibit igazoló Gy. Ferencet. Thúróczy amúgy a móri ügy egyik nyomozójaként érdekelt lehetett abban, hogy Kaiser alibijét megcáfolják. Sok év távlatából már Thúróczy sem emlékezett mindenre, de a nyomozati szakaszban tett vallomásából megtudtuk, hogy az 1. számú tanú állítása szerint Gy. Ferenc, aki törzsvendég volt kocsmájában, egyszer - ki tudja miért - azt mondta neki, hogy hamisan igazolt alibit Kaisernak "a gyerekek védelmében", és hogy Kaiser és lánya nem is volt Csepelen május 9-én, hanem makádi faházukban voltak.

Gy. Ferenc erre reagálva közölte, hogy egyrészt ő még a saját anyjával sem beszélt erről az egész ügyről, másrészt nincs faháza Makádon. Megjegyezte még, hogy amúgy ekkoriban pont nagyon összeveszett az 1. számú tanúval, de a részleteket nem tudta felidézni. "Nem voltam tárgyalóképes vele" - összegzett.

Bejelentésében az 1. számú tanú a kocsma - a csepeli Gold presszó - két másik törzsvendégét jelölte meg tanúként, akik szintén hallották Gy. Ferencet a hamis tanúzásról beszélni.

Alkoholista hangulatember

A két megnevezett törzsvendég, Kicska Tibor és Gál Loránd Levente, mint kiderült, Gy. Ferenc ivócimborái voltak. Egybehangzóan állították, hogy Gy. soha nem beszélt a móri ügyről, és bár a kocsmában - "az egész országban, sőt, egész Európában is" - gyakran szó esett a mészárlásról, Gy. jelenlétében, tapintatból, kerülték a témát. Kicska vallomása szerint egyetlen alkalommal, négyszemközt rákérdezett, hogy hogy is történtek a dolgok, de Gy. neki is csak azt mondta, amit a bírósági vallomásában.

Az 1. számú tanúról viszont elmondták, hogy "alkoholista", "hangulatember". Gál azt is megjegyezte, hogy különösebben jóban sincs már vele, amióta három éve kirúgta állásából. Kicska, akit a bíró emiatt objektívebb karaktertanúnak tekintett, egyetértett Gál jellemzésével, "volt, amikor olyan hülyeségeket beszélt, hogy az nem igaz", mondta a Gold Presszó egykori tulajdonosáról. Például olyanokat, hogy azért fél, mert ő is az Erste Bankban tartja a pénzét - Móron egy Erste-fiókot raboltak ki -, és attól tart, hogy a fiát is lelövik, ha bemegy a bankba.

Szeptemberben folytatódik

Az 1. számú tanú távollétében Vasvári bíró berekesztette a tárgyalást, ami május 17-én folytatódik. Az már reggel eldőlt, hogy az egyik beidézett rendőr tanú külföldi tartózkodása miatt kedden még nem tudják lezárni a tárgyalást, ítéletet szeptember 12-én hoznak csak. Ez eléggé elkeserítette Gy.-éket. Gy. Ferencné egyik nyilatkozatában - vallomást egyik vádlott sem tett - sírva beszélt róla, hogy évek óta nem utazhatnak külföldre, lánya, Anita pedig arról beszélt, hogy bár hívják modellkedni, nem vállalhat munkát az Egyesült Államokban, mert nem hagyhatja el az országot. "17 éves korom óta viselem ezt a terhet, pedig csak az igazat mondtam" - mondta könnyek közt.

A vádirat egyébként azzal zárul, hogy Kaiser Ede a móri bankrablás idején ismeretlen helyen tartózkodott.