Stadler 4 év 10 hónapot kapott első fokon

2011.05.16. 09:46 Módosítva: 2011.05.16. 12:16
Stadler Józsefet négy év tíz hónap börtönbüntetésre, valamint 67 millió forintos vagyonelkobzásra ítélte első fokon a Bács-Kiskun megyei bíróság.

Stadler Józsefet különös visszaesőként, folytatólagosan elkövetett adócsalás, folytatólagosan elkövetett csalás, közokirat-hamisítás, valamint magánokirat-hamisítás miatt ítélte letöltendő börtönbüntetésre Farkasné Kramolis Andrea bírói tanácsa. A vállalkozót mellékbüntetésül öt évre eltiltották a közügyek gyakorlásától.

A bíróság Kriszt Ádám másodrendű és Gyuris György harmadrendű vádlottat egyaránt 120 ezer forint pénzbüntetésre ítélte.

Tizennégy éve kezdődött a Stadler-sztori

Stadler József ellen első alkalommal 1997-ben emeltek vádat, arra hivatkozva, hogy a vállalkozó 1993-94-ben fiktív számlák könyvelésbe állításával és jogtalan áfa-visszaigénylésekkel több milliárd forint kárt okozott az államnak.

A Bács-Kiskun megyei bíróság 1998-ban kilenc évi börtönre ítélte Stadlert, és előzetes letartóztatásba helyezte. A vállalkozó tizennégy hónapot töltött börtönben, majd 1999-ben a Legfelsőbb Bíróság szabadlábra helyezte és új eljárás indítását rendelte el. A megismételt tárgyaláson Stadler József bűnösségét ismét kimondták: öt év hat hónapot kapott. Ezt csökkentették végül másodfokon négy év hat hónapra. Stadler 2005 januárjában kedvezménnyel szabadult.

Papíron nem ő vezette az áruházat

Az egykori akasztói vállalkozó szabadulása után áruházat nyitott Solton. Mivel büntetett előéletű volt, nem lehetett gazdasági vezető tisztségviselője, ezért a másodrendű és a harmadrendű vádlottat jegyezték be ügyvezetőként. A gazdasági társaság többségi tulajdonosa az elsőrendű vádlott volt, a cégalapításhoz szükséges tőkét is Stadler József biztosította.

Stadler József a bizonyítási eljárásban elismerte, hogy két gazdasági társaság többségi tulajdonosa volt, azokat ő alapította, de büntetett előélete miatt nem lehetett azok vezetője, ugyanakkor azt állította: a másodrendű és a harmadrendű vádlott az előírásoknak megfelelően ellátta ügyvezetői tevékenységét.

A gazdasági társaságok a vádlottak ingatlanjára voltak bejelentve, de a vállalkozások telephelye Solton volt.

A másodrendű vádlott tagadta a bűncselekmény elkövetését, azt azonban elismerte, hogy a gazdasági társaság alkalmazottjait a többségi tulajdonos, Stadler József alkalmazta, és a solti Stadler Áruház kereskedelmi tevékenységét az elsőrendű vádlott szervezte.

Számla nélkül

A bíróság bizonyítottnak látta az ügyészség vádjait, melyek szerint az elsőrendű vádlott solti áruházába a termékek egy része számla nélkül érkezett. A vállalkozás 151 millió forintról kiállított fiktív számlákat fogadott be, 25 millió forint áfát igényelt vissza jogtalanul, és nem fizetett be nyolcmillió forint áfát.

Az ítélet indoklása szerint bebizonyosodott, hogy a solti áruházat működtető vállalkozás a 2007-es évről nem adott be adóbevallást, és a csaknem félmilliárd forintos forgalom után a 67 millió forint társasági adót nem fizette meg.

Stadler József a bizonyítási eljárás során tagadta bűnösségét, a bíróság azonban az ügyészség által benyújtott vádakat a büntetőeljárásban bizonyítottnak látta.

Szegeden folytatódik

Az ügyész mindhárom vádlott vonatkozásában súlyosbításért jelentett be fellebbezést, valamint indítványozta az elsőrendű vádlott előzetes letartóztatásának elrendelését.

Stadler József elsődlegesen felmentésért, másodlagosan az ítélet enyhítéséért jelentett be fellebbezést, védője az ügyész letartóztatási indítványának az elutasítását kérte. A másodrendű és a harmadrendű vádlott elsődlegesen felmentésért, másodlagosan a rájuk vonatkozó ítélet enyhítéséért jelentett be fellebbezést.

A bíróság az ügyész letartóztatási indítványát elutasította. A per másodfokon a szegedi ítélőtáblán folytatódik.