Albert, Lipót
7 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

Több év börtönt kaptak a piricsei uzsorások

2011.11.29. 15:40
Börtönbüntetéssel sújtotta a Nyírbátori Városi Bíróság keddi, nem jogerős ítéletében azt a 36 éves piricsei férfit és 34 éves élettársát, akik uzsorakölcsönt adtak egy helybéli házaspárnak, majd a tartozás kiegyenlítése után fenyegetéssel további összegeket követeltek tőlük.

F. Zsoltot, a piricsei cigány önkormányzat korábbi elnökét és D. Erzsébetet kétrendbeli, társtettesként, súlyos fenyegetéssel, folytatólagosan elkövetett zsarolás kísérletében és egyrendbeli uzsora-bűncselekmény bűntettében találta bűnösnek a bíróság.

A büntetett előéletű férfit – mint különös visszaesőt – három év tíz hónap, míg élettársát halmazati büntetésül két év hat hónap börtönnel sújtotta a Seres Lívia bírónő vezette tanács. A vádlottakat mellékbüntetésként négy, illetve három évre a közügyek gyakorlásától is eltiltották.

A tényállást a bíróság – egy kisebb ügyészi kiigazítás után – a vádirattal egyezően állapította meg. Eszerint 2010 májusában a sértett férfi felesége előbb 20 ezer forintot kért kölcsön – amire 10 ezer forint kamatot számoltak fel neki –, majd a hónap végén élelmiszert vásárolt a vádlottaktól nagyjából hasonló értékben. A nő a tartozást július elején 70 ezer forint átadásával rendezte, ennek ellenére nem sokkal később az uzsorakölcsönt nyújtó vádlottak már 137 ezer forintot követeltek tőlük.
A vádirat kitért arra: a sértetteket nemfizetés esetén gyilkossággal fenyegették, F. Zsolt megragadta a sértett nyakát, majd megütötte a férfit.

Az uzsorásokat összehangolt akcióban kommandósok fogták el.
A vádlottak tagadták a bűncselekmények elkövetését, és ártatlannak vallották magukat. Elmondásuk szerint csak kisebb árukölcsönöket nyújtottak a hozzájuk segítségért forduló, rászoruló falubelieknek. Az előzetes letartóztatásban lévő F. Zsolt korábbi vallomásában elmondta: az eset előtt három hónapja foglalkozott "hitelnyújtással", de nem készpénzt adott kölcsön, hanem bevásárolt a helyi boltban, és az élelmiszert adta el kisebb haszonnal.

A szabadlábon védekező D. Erzsébet vallomásában arról beszélt: a sértett családja így állt bosszút rajtuk, mivel szerintük az egyik fiukat ő és élettársa juttatta börtönbe.

A tanúként meghallgatott sértett férfi – aki tartva a megtorlástól családjával azóta elköltözött Piricséről – a bíróság előtt nyilatkozatában a korábbi tárgyaláson azt mondta, folyamatosan zaklatták a kölcsönnel, terrorizálták a családját, "az egyik helyi cigány családot pedig rájuk állították". Amikor a tartozásokat rendezték, a vádlottak azonnal megjelentek, kamatokat és pénz követelve.

A vádlottak védekezését nem, a sértettek tanúvallomásait azonban elfogadta a bíróság: az általuk elmondottakat az elsőrendű vádlott notesze (amelyben a kölcsönadott összegek elszámolását vezette), az akció közben készített videofelvételek és egyéb bizonyítékok is alátámasztották. A tanácsvezető bíró az ítélet indoklásában kiemelte: nehéz a bizonyítás az ilyen jellegű ügyekben, mivel a sértettek nem mernek tanúskodni a vádlottak ellen, a nekik nyújtott uzsorakölcsön kilátástalanná teszi az életüket.

A kisebb falvakban "hűbérrendszerhez hasonló" szervezetet hoznak létre az uzsorások, a felderítéshez ezért volt szükség egy szervezett akcióra – hangsúlyozta az ítélet indoklásában a bírónő.

A bíróság döntését az ügyész tudomásul vette, a vádlottak és a védelem enyhítésért, felmentésért és eltérő minősítésért jelentettek be fellebbezést. A büntetőper a megyei bíróságon folytatódik.