Olga, Liliána
20 °C
35 °C

Panaszt tettek a soroksári kommandósakció miatt

2008.07.23. 13:45
Törvénytelennek, szakszerűtlennek és emberi jogi szempontból is elfogadhatatlanak tartja a Roma Polgárjogi Alapítvány (RPA) a soroksári roma családok ellen végrehajtott múlt heti rendőrségi kommandósakciót. Az intézkedést a rendőrség törvényesnek találta, de Szikinger István az alapítvány ügyvédje a Független Rendészeti Panasztestülettől kéri az ügy kivizsgálását.

Nem diszkriminációs vagy roma ügyről van szó, hanem emberi jogi kérdésről, az akciónak ugyanis "nem volt rasszista hangulata", mondta Szikinger István  az alapítvány ügyvédje.

Az ügyvéd, aki egyben a családok jogi képviselője is, közölte, hogy beadvánnyal fordult a Független Rendészeti Panasztestülethez, amelyben kérte az ügy kivizsgálását. Az ügyvéd azt mondta: az akció során a rendőrség nem közölte az érintettekkel, hogy milyen célból vonták intézkedés alá őket. Mint a későbbi közleményből kiderült, a körözött gyanúsítottakat csak "felkutatni", nem pedig elfogni akarták, így nem is lett volna joguk behatolni a lakásokba.

Körözött bűnözőket kerestek

Július 17-én hajnali 2 órakor fegyveres kommandós egységek ütöttek rajta roma családokon Soroksáron. Gyerekekre, asszonyokra, betegekre és idősekre fegyvert szegeztek, majd órákon át feltett kézzel térdepeltették őket az udvaron.

A rendőrség a kommandós akciót azzal indokolta, hogy két, súlyos bűncselekmények miatt körözött embert kerestek. A rendőrségi vizsgálat szerint az akció törvényes volt, de felmerült, hogy szakmai hibákat követtek el. A budapesti rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese ezért azt kezdeményezte, hogy fegyelmi eljárás tisztázza az akciót irányító parancsnok felelősségét.

A rendőrségi törvény egyértelműen megfogalmazza, hogy mit kell tennie, miként kell eljárnia a fegyveres szervezetnek egy körözött személy elfogásakor, illetve felkutatásakor - mondta Szikinger István. Megjegyezte, az akció után két nappal kiadott rendőri tájékoztatás előbb emberölés, majd később halált okozó testi sértés, illetve rablás gyanúsítottjaira vonatkozott, és semmi nem utalt arra, hogy a körözött személyek fegyverrel rendelkeznének, vagy esetleg a lakásokban tartózkodnának.

Térdepeltetés, fegyver, kutyák

Szikinger szerint a rendőrség nem megalapozottan gyanúsítható embereket keresett, mert akkor azoknak már eljárás alatt kellene állniuk. Így csak házkutatást kellett volna tartani, és ennek tényét közölni az érintettekkel, mondta.

Ha a körözötteket akarták volna elfogni, akkor a rendőröknek ugyan joguk lett volna behatolni a lakásba, de azt is kizárólag a rendelkezésre álló információkhoz mérhető erők alkalmazásával tehették volna, mondta az ügyvéd. A térdepeltetés, a fegyver ráfogása a gyermekekre és a felnőttekre, a kéz hátracsavarása és a kutyák megfélemlítésre való alkalmazása nem kényszerítő intézkedés, mert a jog ilyet nem ismer, "hanem a civilizált emberi viselkedés határát súrolja, és ez mélyen elítélendő"  - fogalmazott Szikinger István.

Ellenszenvet ébreszt

Véleménye szerint a "durva törvénysértés és durva magyarázkodások" mellett szakmaiatlan is volt az intézkedés. A rendőrök ugyanis nem tudták, kit keresnek, és ha az intézkedés alá vont emberek információval rendelkezhettek volna a körözött személyekről, ki kellet volna hallgatni őket.

A büntetőjogász szerint a rendőrség nem gondolta végig, hogy az ilyen jellegű intézkedéseknek milyen társadalmi hatása lehet: az állampolgárok ugyanis egy megalázó és sértő intézkedés után nem lesznek segítőkészek, a gyermekek, akikre fegyvert fognak, ellenszenvet érezhetnek majd a rendőrség iránt, a sajtó sokszor félremagyarázó híradásainak hatására pedig felerősödik a cigányellenes hangulat.