Három kölyökkutyát lőtt agyon tavaly novemberben Miskolc Pingyom üdülőtelepén egy arra járó vadász, és ugyanúgy vadász végzett egy kaukázusi juhászkutyával Boldván januárban. Nemrég egy másik vadász lakótelep lakása ablakából lőtt le egy gazdájától néhány méterre sétáló csau-csaut, de a rendőrség nem állatkínzás, hanem rongálás miatt indított eljárását, akárcsak az előbbi két esetben.
Csak személyek és dolgok
Ennek oka, hogy a jog csak személyeket és dolgokat ismer, és az állatok ez utóbbi kategóriába tartoznak. Állatkínzást a 2004. áprilisi törvénymódosítás szerint az követ el, aki olyan körülmények között tart, vagy olyan módon bántalmaz egy állatot, hogy az maradandó egészségkárosodást vagy az állat pusztulását okozza. Állatkínzásért akár két év börtönt is lehet kapni, és elő is fordult, hogy valaki letöltendő börtönbüntetést kapott, miután brutális módon kivégezte kutyáját.
Népi kezdeményezésről beszélt a Magyar Nemzetnek Fiáth Szilvia, a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány vezetője, aki annak idején az állatvédelmi törvény szigorításáért indított aláírásgyűjtés indítványozói között volt. Mint mondta, ha nincs olyan képviselő, aki felkarolná ezt az ügyet, újabb aláírásgyűjtés indulhat.
A állatkínzás szigorúbb büntetéséhez hozzátartozik, hogy fellépjenek az állatok indokolatlan elpusztítása ellen is, mondta Illés Zoltán a környezetvédelmi bizottság fideszes tagja. Hozzátette, szorgalmazni fogja, hogy ez a gyakorlat megváltozzon.
A tavalyi törvénymódosításig az állatok sérelmére elkövetett bűncselekmény csak vagyon elleni, azaz rongálás lehetett, mondta Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője. Már a római jog is személyeket és dolgokat különböztetett meg. Az állatvédelmi törvény szigorítása ugyan áttörte ezt a falat, de a szóvivő szerint a kutyák lelövését csak rongálásként értékelheti a következetes bírói gyakorlat.
Mint mondta, az LÜ már többször fellebbezett, amiért egyes állatkínzási ügyekben túl enyhe ítéletek születtek. Borbély elmondta, adósak még a törvényhozók a nem gerinces állatok védelmével (ezek nem tartoznak az állatvédelmi törvény hatálya alá), illetve azzal, hogy leírják a harmadik jogi kategóriát: se nem személy, se nem dolog, hanem érző lény.