El kell-e altatni a veszprémi medvéket?

A veszprémi állatkertben több barnamedvét kellene elaltatni, mert tartási körülményeik nem felelnek meg a rendeletben előírtaknak

A rendelet, amelyet a Környezetvédelmi Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Belügyminisztérium dolgozott ki, az állatok minimális elhelyezési feltételeit tartalmazza. Az általános tartási szabályokon - a természeteshez hasonló viselkedés kialakítását elősegítő környezet kialakítása, jó kondíció megtartásának feltételei, fizikai komfort megteremtése, kellő gondozószemélyzet felállítása, stb. - túl részletesen felsorolja az egyes fajok tartási helyének minimális, szükséges méretét, a külső kifutók és belső férőhelyek pontos leírását, valamint olyan speicális előírásokat is tartalmaz, mint például a mászási, függeszkedési, ásási lehetőség megteremtése, illetve a medence vagy alvó-, illetve búvóhely kialakítása.

Véglegesen bezárhatják az állatkerteket

Dr. Persényi Miklós, a Magyar Állatkertek Szövetségének múlt hét pénteken megválasztott elnöke szerint a hazai 12 állatkertek egyike sem tud határidőre átállni az újonnan előírt szabályozási rendszerre. Ennek elsősorban anyagi okai vannak. Az elnök szerint a rendelet mellékletében felsorolt követelményeknek ráadásul nincs tudományos alapjuk. A február 23-án kiadott és a napokban hatályba lépő szabályozás kétéves türelmi időt ad az állatkerteknek a feltételek teljesítésére. Amennyiben valamely állatkert az engedélyezési feltételeket nem teljesíti legkésőbb 2003 máricus 31-ig, úgy az engedélyező hatóság az engedélyt visszavonja vagy módosítja, és az állatkertet vagy annak egy részét véglegesen bezárja.

Egy másfél évvel ezelőtti rendelet a veszélyes állatok tartásáról rendelkezik, aminek türelmi ideje ez év augusztusában jár le. Az állatkertek vezetői eddig bürokratikus úton próbáltak egyezkedni az illetékes hivatalokkal a rendelet módosításáról, illetve a türelmi idő meghosszabításáról, mindezidáig eredménytelenül.

Korábban a veszprémi állatkert kezdeményezésére benyújtottak egy kérelmet az illetékes hatóságokhoz, amely 200 millió forintos megpályázható alap létesítését célozta meg. Ezt a pályázatot azonban nem írták ki a szervek. A Magyar Állatkertek Szövetsége módosító javaslatai közül pedig csak a szigorításokat fogadták el.

Legalább négy év kellene az átállásra

Sigmond István, a veszprémi állatkert igazgatója elmondta, hogy ők még szerencsés helyzetben vannak, mert a fenntartásukhoz szükséges pénzek 70 százalékát képesek önerőből előállítani, míg más állatkerteknél ez a rész csupán 20-25 százalékos. A többi forrást önkormányzati keretből teremtik elő. A veszprémi állatkert vezetősége egyébként 4-5 éves átfutási időt tartana reálisnak az új rendelethez való átállásra, de ez is csak akkor lehetséges, ha a finanszírozási háttér optimális. Ez azonban, mint a legtöbb önkormányzati tulajdonban lévő intézménynél, sokszor esetleges. A hazai állatkerteknek mintegy 600-700 millió forintos költségvetésre lenne szükségük a normális működéshez.

Szűkös az albérlet

Az idő sürget, a veszprémi állatkert tehát lépett: tévéképernyő elé vitték azokat a barnamedvéket, amelyeket a türelmi idő leteltekor el kell majd altatni, hiszen az állatoknak nem tudják megteremteni a szükséges feltételeket. Sigmond úgy nyilatkozott, hogy a medvéket nem akarják elaltatni, mert ez nem jelentene megoldást, valahogy azonban tiltakozniuk kell a rendelet teljesíthetetlen követelményei ellen, és nyilvánvalóvá kell tenni a szabályozás módosításának szükségességét.

Állatkínzás és zsarolás

A Környezetvédelmi Minisztérium szóvivője lapunknak elmondta, hogy az új rendeletet két körben egyeztették a MÁSZ-szal, valamint külön-külön az állatkertekkel, akkor azonban egyetlen érintett sem jelezte módosítási szándékát. A minisztérum szóvivője állatkínzásnak minősítette az eddigi állapotokat, és szükségesnek tartja az ilyen drasztikus változtatásokat. A rendeletben szereplő adatok (tartási hely mérete, kifutási terület, stb.) egyébként az EU által jogszabályilag ugyan nem elfogadott, de normatív alapot jelentő szabályozást követnek.

A szóvivő teljes mértékben elutasította a veszprémi állatkert módszereit, hiszen egyetlen pályázatot sem nyújtott be a veszélyes állatok, köztük a medvék elhelyezésével kapcsolatban, így egyértelműen zsarolásnak tekinthető az állatok elaltatásával való fenyegetés. A minisztérium szerint rengeteg módja - szponzorok felkutatása, egyéni arculat kialakítása, pályázati lehetőségek kihasználása - lehetne annak, hogy az állatkertek megoldják anyagi gondjaikat.