Jön a Duna

Harmadfokúra emelték pénteken délután az árvízvédelmi készültséget a Dunán Komárom és Esztergom térségében, valamint a Mosoni-Duna Vének és Dunaszentpál közötti szakaszán. Az Index értesülése szerint a kialakulóban lévő árvízhelyzet miatt védelmi bizottsági ülést hívott össze vasárnap délutánra (a Fidesz választási nagygyűlésének idejére) Gyurcsány Ferenc.

A budai alsó rakpartot már szerdán le kellett zárni, másnap a pesti oldalon is el kellett terelni a forgalmat a feljebb fekvő parti utakra.

A Duna magas vízállása miatt elhalasztják, illetve máshol tartják meg a következő napokra tervezett programokat az A38 hajón.

A dunai árhullám várhatóan hétfőn hajnalban tetőzik Budapesten, nyolc méter felett. Varga Miklós vízügyi helyettes államtitkár pénteken úgy fogalmazott, hogy nem akar riadalmat kelteni, de elképzelhető, hogy megdől a 2002-es, 848 centiméteres vízállásrekord.

Az áradás kihat az amúgy sem túl kényelmes budapesti közlekedésre, a lezárt alsó rakpartok forgalmát más utakra terelik, a felső rakpartokon állandósultak a torlódások. Péntek este 7 órától Vác és Budapest között a 2. számú főutat lezárják, az érintett településeket csak vonattal lehet majd megközelíteni. Értesüléseink szerint a Szentendre felé vezető 11-es út is víz alá került.

Elsősorban az időjárástól és a mellékfolyók vízhozamától függ, hogy mennyire lesz súlyos az árhullám. Jelenleg a Duna szigetközi szakaszán, valamint a Hernádon és a Bodrogon tartanak fenn harmadfokú védekezést.

Csütörtökhöz képest jelentősen nőtt Magyarországon a védelmi készültségbe lépett szakaszok hossza, pillanatnyilag 2778 kilométeren, tulajdonképp az ország valamennyi jelentős folyóján védekezni kell az áradás ellen.

2002-ben összesen 2800 kilométeren védekeztek a vízügyi szakemberek az önkormányzatokkal, a helyi lakosokkal és a hadsereggel karöltve, idén előreláthatólag ennél többre lesz szükség.

A fővárosban már több helyen, így például a Római parton, vagy az Erzsébet hídnál homokzsákokból építenek védőfalat a víz ellen. A veszélyeztetett települések önkormányzatai egyébként díjmentesen megkapják a védekezéshez szükséges homokzsákokat, csak az elszállítást kell biztosítaniuk.

A vízügy az árvíztől fenyegetett helyekre műszaki irányító személyzetet küld, ők segítenek a védművek kiépítésében és irányítják a védekezési munkákat. Ez most elsősorban Visegrád és Nagymaros térségét, illetve a Szentendrei szigetet jelenti; ezek az önkormányzatok az elmúlt órákban 500 ezer homokzsákot kértek és kaptak a vízügyi igazgatóságtól.

A mostani hazai árhullám "jellegzetessége", hogy a Duna, a Tisza és azok mellékfolyói is egy időben áradnak, és az újabb árhullámok már eleve telt mederbe érkeznek, ezért a legtöbb hazai folyón hosszan tartó védekezésre kell felkészülni.

A jelenleg 1600-an - zömmel vízügyi dolgozók - védekeznek a gátakon, szombattól katonák is beszállnak a víz elleni küzdelembe. A védekezés költsége naponta mintegy több tízmillió forint, ami növekszik majd.

A Margitsziget sorsa meglehetősen bizonytalan, elképzelhető "hogy a Margitszigetet nem lehet megvédeni" - mondta Varga Miklós, vízügyi helyettes államtitkár.

A Margitszigetre körgátat kellene építeni, de az hiába készül el, ha az altalajon keresztül elázik a sziget. A körgátról a fővárosi önkormányzatnak kell dönteni, ha azonban túl magas lesz a vízállás, akkor így is, úgy is víz alá kerülhet a sziget nagy része.

Pénteken tíz órakor 714 centiméter magas volt a Duna vízállása, másodfokú az árvízvédelmi készültség.

Egyelőre még csak látványosság a magas vízállás, az a következő napokban dől el, hogy lesz-e komolyabb következménye az utóbbi időszak csapadékos időjárásának.

A jelenleg érvényes árvízvédekezési fokozatok szerint 2220 kilométeren első fokú, 369 kilométeren másodfokú, 292 kilométeren harmadfokú a készültség. A Tiszán körülbelül ötszáz, a Dunán kétszáz kilométeres szakaszon védekeznek, ezen kívül többek között a Zagyván, a Krasznán, a Sajón, a Hernádon, a Hortobágy-Berettyón, a Körösökön kell egyre nagyobb erőket bevetni.