Schröder azt is közölte, hogy az EU segítséget nyújt a vízi katasztrófa sújtotta országoknak. Egyrészt a strukturális alapok rugalmasabb kezelésével, például a 4 százalékos tartalék mozgósításával, másrészt egy katasztrófaalap létrehozásával.
A német és az osztrák kancellár azt nyomatékosította, hogy míg a gyengébben fejlett régiók felzárkóztatását célzó strukturális alapokból csak EU-országok részesülnek, a katasztrófaalapból - egyelőre 500 millió euróról lenne szó, és az ötletet még az Európai Tanácsnak is jóvá kell hagynia - mindenki.
A még nem EU-országok esetében szóba került az előcsatlakozási alapok nagyvonalúbb kezelése, még nem lehívott eszközök mozgósítása és az Európai Fejlesztési Bank (EIB) hiteleihez való könnyebb hozzáférés. Az EIB külön hitelcsomagot készít az árvízkárok helyreállítására. Azon fogunk dolgozni, hogy Európa a szolidaritás földrésze legyen, hangsúlyozta Schröder.
Az árvízi csúcsnak elkeresztelt másfél órás megbeszélésen részt vett Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke, valamint - külügyminisztereikkel együtt - Wolfgang Schüssel osztrák kancellár, Vladimir Spidla cseh kormányfő és Mikulas Dzurinda szlovák miniszterelnök.
Schröder szerint megállapodtak a bizottsággal egyebek között abban is, hogy az árvízkárok helyrehozására nemzeti keretek között is kiadhatók megbízások, a gyorsabb cselekvés érdekében meg lehet kerülni az EU pályáztatási előírásait. Mind Spidla, mind Dzurinda elégedetten szólt a berlini megbeszélésről. Dzurinda úgy érzi, hogy országa gyakorlatilag egyre jobban betagozódik az Európai Unióba.