A teaültetvényen dolgozó hatvanéves Amir Munda ősi gyógymódok tudója volt, akit a kis asszámi település lakói gyakran felkerestek panaszaikkal. Az embereket az hangolta ellene, hogy az elmúlt két hétben járvány ütötte fel a fejét a faluban, amelybe ketten már belehaltak, sokan pedig hosszú időre ágynak estek.
A helybéliek szerint a rontást a gyógyász és családja hozta rájuk, és a falu bölcseinek tanácsából álló rögtönítélő bíróság a szerencsétlen gyógyítót és gyermekeit fővesztésre ítélte, s az ítéletet a falu lakóinak lelkes helyeslése közepette nyomban végre is hajtották.
A falusiak a boszorkányokat átkozó jelszavakat kántálva a helyi rendőrőrshöz vonultak, az öt áldozat fejét letették az épület bejárata elé, és ott is hagyták.
Az észak-kelet indiai Asszám szövetségi állam mindentől távol eső, teatermelő vidékein törzsi rendszerben, rendkívül elmaradott körülmények között, alapvető higiénés és egészségügyi szolgáltatásokat nélkülözve élnek. Valódi orvost ritkán látnak, ha betegek, többnyire kénytelenek beérni a helybéli népi gyógyásszal, aki sokszor valóban csupán kuruzsló.