Eleonóra
-2 °C
8 °C
Index - In English In English Eng

Bekéri a rendőrség a bankok alaprajzait

2009.02.05. 14:47
Bankbiztonsági konferenciát tartott csütörtökön a rendőrség. Az elhangzottak szerint aggasztóan gyors ütemben növekszik a pénzintézetek elleni támadások száma, ezért a rendőrség új eszközt is bevetne a bűnözők ellen. A rendőrök nem akartak találgatni, hogy a rablások elszaporodása összefügg-e a gazdasági válsággal. A szakértők szerint vagy igen, vagy nem.

Látványosan elszaporodtak a pénzintézetek elleni támadások, ezért a Rendőrség csütörtökön a bankszövetség és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) részvételével bankbiztonsági konferenciát tartott. 2009. januárjában összesen 12 pénzintézeti rablás történt, míg tavaly összesen 22. A konferencia után Bencze József altábornagy, az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője, Schiffer Péter, a PSZÁF főigazgató-helyettese és Jakab Péter, a Magyar Bankszövetség Bankbiztonsági Bizottságának elnöke tartott tájékoztatót.

A januári bankrablások elkövetőit csak az esetek felében sikerült elfogni, ezt az arányt szeretnék az új intézkedésekkel javítani, jelentette be Bencze József. Ennek érdekében létrehoznak egy új adatbázist, úgynevezett átjelzőrendszert. Ez lényegében a bankok és pénzintézetek alaprajzainak és a környékük térképének adatbázisa. Ezeket riasztáskor a rendőrség lekérheti, és gyorsan fel tud készülni, sikeresebben tud reagálni egy esetleges bankrablásra. Ennek a rendszernek a tesztelése csütörtökön megkezdődik, a próbaüzem várhatóan 3-6 hónapig tart.

Bankrablás a Duna Plázában

A csütörtök reggeli konferencián a biztonsági kamerákról is volt szó. Megállapodtak abban, hogy több kamerára, jobb elhelyezéssel lenne szükség, és nemcsak a bankban és a bejáratnál, hanem a bankfiókhoz vezető útvonalakat is szemmel tartó kamerákra lenne szükség. Az illetékes ombudsmannak ehhez nyilván lesz egy-két szava, tette hozzá Bencze. Egyértelmű, hogy a kamerák képminőségét is javítani kell, hogy felismerhető képet lehessen kapni az elkövetőkről.

A szakemberek más biztonságtechnikai fejlesztésekben is gondolkodnak, például ha a zsákmány minden esetben önmegsemmisítő, vagy a pénzt rongáló tartóban lenne, akkor egyszerűen nem lenne miért a kockázatot vállalni. Ezzel párhuzamosan az időzáras eszközök késleltetésén is változtatnának, bár ehhez jogszabály-módosításra lenne szükség.

A harminc pénzintézeti szervezet részvételével tartott konferencián áttekintették az elmúlt időszak eseményeit, tapasztalatait a kilencvenes évek közepéig visszamenően. Az országos főkapitány felelevenítette, hogy az első nagy bűnügyi robbanás 1997-ben volt, ekkor az előző évi 38-ról 124-re nőtt a pénzintézeti támadások száma. A nagy trauma a 2002-es móri bankrablás volt, amiről azonban máig nem született átfogó elemzés, tanulmány. Készült ugyan egy kormányrendelet-tervezet a bankbiztonsági standardokról, ami a kormány gazdasági bizottsága elé is került, de végül levették napirendről. Most ismét szóba került ennek a tervezetnek aktualizálása, véglegesítése, mondta Bencze József.

Napirendre kerültek a pénszállítók elleni támadások is, elemezték a Group4 autói ellen elkövetett durva, erőszakos rablásokat, amikből csak kettőt tudott felderíteni a rendőrség. Szóba került az utóbbi hónapok takarékszövetkezeti rablássorozata is, aminek gyanúsítottját elfogták, és összesen 23 rablással gyanúsították meg.

Bankrablás a Flóriánnál

Az egyeztetésen felmerült a pénzkiadó automaták helyzete is: idén 27 támadás történt, ebből 14 sikertelenül végződött. A tapasztalatok szerint három módszer van alapvetően: a kötéllel kihúzásos, a gázzal kirobbantós és a helyben feltörős. Romániával és Csehországgal együttműködve a rendőrség több ATM-ek kifosztására szakosodott csoportot számolt fel. Az ATM-rablások pár éve Nyugat-Európában szaporodtak el, majd hozzánk is begyűrűzött a jelenség, ismertette az altábornagy.

Arról, hogy a gazdasági válságnak van-e, lehet-e köze a rablások számának növekedéséhez, Bencze kitérő választ adott, mondván, hogy ennek elemzését másra bízná, Jakab pedig spekulációknak nevezte a kapcsolatra vonatkozó elméleteket.

Végh József kriminálpszichológus, túsztárgyaló szerint igenis van összefüggés a pénzintézetek elleni támadások elszaporodása és a gazdasági válság között. Szerinte "a bűnözés társadalmi folyamat", és egyéb társadalmi folyamatok, mint amilyen egy válság is, "előhívhatnak néhány bűnözési fajtát".

A gazdasági krízis személyes kríziseket is teremthet. "Nem csak anyagiakról beszélek, a gondok miatt az élettársak kapcsolata is megromolhat. Végül a férj, hogy békét teremtsen, pénzt szerez" - magyarázta. A bankrablásokat egyrészt életformaszerűen ebből élők követik el, de szerinte nagyobb számban "kríziselkövetők", azaz szorult helyzetbe került átlagpolgárok.

A pénzintézetek elleni támadások száma valóban látványosan emelkedett - igaz, csak 2008-hoz képest, hiszen 2007-ben 53, 2004-ben pedig 83 pénzintézet elleni támadás volt. Végh emellett az egyéb vagyon elleni bűncselekmények gyarapodását jósolja. A bolti lopások, utcai támadások alakulásáról nem rendelkezik statisztikákkal, így azt nem tudta megmondani, hogy ezek száma emelkedett-e az elmúlt hónapokban. A rendőrség cikkünk megjelenése után egy héttel tudott választ adni a bűnügyi statisztikák változásával kapcsolatos kérdésünkre. Közlésük szerint a statisztikák nem támasztják alá Végh állítását, a kisebb vagyon elleni bűncselekmények száma nem változott releváns mértékben.

A bankrablások kapcsán az Indexnek korábban nyilatkozó kriminológus, Münich Iván korábban kizárta, hogy kapcsolat lenne a gazdasági válság és a pénzintézeti támadások között. Szerinte bankot felkészült bűnözők rabolnak, a válság kapcsán inkább a kisebb stílű vagyon elleni bűncselekmények szaporodhatnak el. Végh ugyanakkor hangsúlyozta, hogy szerinte a mostani támadások többségét amatőrök követhették el. "A bankrablás mostanában könnyűnek tűnik" - mondta. Münich korábbi nyilatkozatában szintén kiemelte, hogy az utóbbi időben a média beszámolóiban többségben voltak a sikeres bankrablások, a sikerteleneknek kisebb visszhangja volt.