Iván
8 °C
22 °C

A magyarok hibája, hogy nem ül az ír gázoló

2008.03.20. 13:41
A magyar bíróság tudtával, félmillió forint biztosíték befizetése után távozhatott szabadon az országból Ciarán Tobin 2000. novemberében. Az ír férfi 2000. áprilisában gázolt halálra két kisgyermeket Leányfalun, ezért három év börtönre ítélték. Mivel a büntetést már kiszabták rá, az ír hatóságok nem foghatják el, és nem adhatják át Magyarországnak.

Magyarországon és Írországban is értetlenkedve fogadta a sajtó az ír Legfelsőbb Bíróság ítéletét, melynek értelmében nem adják ki Magyarországnak Ciarán Tobint, aki 2000-ben Leányfalun két kisgyermeket gázolt halálra. Tobin 2000. április 9-én a szakértők szerint 71-80 kilométeres sebességgel előzgetett Leányfalu belterületén, amikor egy hirtelen kormánymozdulatot követően felpattant a járdára, kidöntött két oszlopot és elsodorta a négyéves Zoltai Mártont és másfél éves, babakocsiban ülő hugát, Petrát. A gyermekek a helyszínen életüket vesztették.

A bíróság indoklása szerint Tobin nem szökött meg a magyarországi felelősségre vonás elől, ezért az ír hatóságok nem tehetnek semmit kézre kerítéséért. A férfit Magyarországon elítélték, de hiába, ő Írországban teljes biztonságban van. Teljesen legálisan. A magyar hatóságok úgy engedték el és hoztak távollétében ítéletet ellene, hogy tudhatták, az ítélet után már nem lehet visszakényszeríteni.

Az ír Legfelsőbb Bíróság épülete

Kiadatási ügyben nincs relevanciája annak, hogy a kiadandó személy szökött-e vagy sem, nyilatkozta még kedden lapunknak egy nemzetközi büntetőjogi szakértő, aki akkor még nem ismerhette az ítéletet. Másnapra beszereztük az ír Legfelsőbb Bíróság és az ügyben első fokon eljáró ír Felsőbb Bíróság ítéletét - a bírósági ítéletek Írországban könnyen hozzáférhetőek, az online adatbázis szabadon kutatható. A Felsőbb Bíróság ítéletét és részletes indoklását itt, a Legfelsőbb Bíróságét itt érheti el.

A Felsőbb Bíróság nevében eljáró Michael Peart bíró részletes indoklásából rögtön kiderült, hogy Magyarország nem kiadatási eljárás keretében kérte Tobin kiadását - ezt nem is tehette volna meg, hiszen a két ország között nincs érvényben kiadatási szerződés. A magyar hatóságok ezért európai elfogatóparancsot adtak ki Tobin ellen.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) szerint az európai elfogatóparancsot 2004. október 12-én adták ki. Peart bíró megállapításai szerint a parancs valóban aznapra van dátumozva, de valójában valamikor 2005. áprilisa körül adhatták ki. De ez összességében mellékkörülmény, a lényeg, hogy az elfogatóparancs a vonatkozó, 2003. évi európai törvény értelmében nem értelmezhető Tobin esetére.

A jogszabály 10 paragrafusa részletesen szabályozza, hogy mely esetekben köteles egy aláíró ország elfogni és a kérelmező ország hatóságainak átadni egy gyanúsítottat/elítéltet. Ez alapján azt kell kiadni, a)aki ellen az elfogató parancsot kiadó állam az Európai Elfogató Parancs hatálya alá tartozó ügyben eljárást indít; b) aki ellen az Európai Elfogató Parancs hatálya alá tartozó ügyben eljárás folyik; c)Akit a bíróság az Európai Elfogató Parancs hatálya alá tartozó ügyben elítélt, de büntetését még nem szabta ki; d) Akire a bíróság az Európai Elfogató Parancs hatálya alá tartozó ügyben börtönbüntetést vagy egyéb elzárást szabott ki, és aki elszökött az országból mielőtt (i) megkezdte volna büntetése letöltését vagy (ii) letöltötte volna büntetését.

Ciarán Tobin

Ciarán Tobint 2002-ben ítélte jogerősen három év letöltendő börtönbüntetésre a magyar bíróság. A férfi viszont már 2000. november 30-án, nem sokkal az elsőfokú tárgyalás kezdete után elhagyta az országot. De nem szökött. Peart bíró öt nyelven is kielemezte a vonatkozó tövényi passzust, az angol, a francia, az ír, az olasz és a német nyelvű változat is a szökés/menekülés szavakat használta. Márpedig Peart szerint Tobin a magyar bíróság tudtával, 500 000 forint biztosíték fejében szabadon távozhatott. A félmilliós összeg egy magyar átlagfizetés esetén valóban visszatartó erejű lehet, de Tobin az Irish Life and Permanent biztosítótársaság kiküldetésben dolgozó vezetőjeként kereshetett annyit, hogy a biztosíték kifizetése ne döntse be a családi büdzsét.

A Blikk értesülései szerint az ügyet most Draskovics Tibor igazságügyi miniszter vette kézbe. Sokat azonban ő sem tehet, bár az IRM szerint "ún. nemzetközi viszonosság alapján kiadatási kérelem előterjeszthető olyan országok felé is, amelyekkel nincsen ilyen tárgyú egyezményünk vagy nemzetközi szerződésünk". Kérdés, hogy az írek, akik az elfogatóparancshoz hasonlóan azt is elutasították, hogy Tobin Írországban töltse le büntetését, hajlanak-e majd a különleges eljárásra.

Peart bíró meg is jegyezte Tobin számára kedvező ítéletében, hogy az eljáró magyar hatóságok nyilvánvalóan tisztában voltak vele, hogy egy olyan vádlottat helyeznek biztosíték ellenében szabadlábra, akinek a hazájával Magyarországnak nincs kiadatási egyezménye, amely alapján az ítélet meghozatala után visszahozhatnák az országba.

Az IRM szerint "a büntetőeljárásról szóló törvénynek az eljárás idején hatályos rendelkezései szerint a biztosíték letétbe helyezésének nem feltétele, hogy a terhelt olyan országnak legyen az állampolgára, amellyel valamely egyezmény, norma szabályozza az átadást, vagy a kiadatást". Az IRM nem látja szükségesnek a szabályozás módosítását, "hiszen mi garantálja azt, hogy egy külföldi állampolgárságú gyanúsított, ha elhagyja Magyarországot, a hazájába - amivel van egyezményünk vagy nincs - fog visszautazni?"

Ciarán Tobin így, hacsak nem utazik Magyarországra - megúszta a börtönt. Más lenne a helyzet, ha a bíróság elfogásáig és kiadásáig nem kezdte volna meg eljárását, vagy legalább nem szabott volna ki rá büntetést. Peart bíró indoklásában utal is erre, mondván az ír hatóságoknak még abban az esetben is el kéne fogniuk Tobint, ha Magyarországon lehetőség lenne a perújrafelvételre. Erre azonban a vonatkozó magyar jogszabályok alapján nincs mód.