Konstantin
12 °C
25 °C

Szabadlábon védekeznek Csányi Sándor megzsarolói

2008.09.12. 09:45
A rendőrség vádemelési javaslattal zárta le Csányi Sándor OTP-vezér megzsarolásának ügyét. A három gyanúsított szabadlábon védekezhet - közölte a Nemzeti Nyomozó Iroda.

A súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás miatt 2007 decemberében indult ügyben lezárták a nyomozást, és az iratokat vádemelési javaslattal küldték meg az V-XIII. kerületi ügyészségnek, áll a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) közleményében.

A gyanúsítottak szabadlábon védekezhetnek, miután az ügyészség júniusban úgy döntött, nem veszélyezteti a nyomozást a szabadlábra helyezésük.

A Magyar Hírlap pénteken arról számolt be: úgy tudja, a három gyanúsított megosztotta a munkát. Egyikük birtokában volt a zsaroláshoz szükséges anyag, a másik két férfi pedig internetkávézókból küldte el a leveleket. A pénzt egy összegben, bankszámlára kellett volna utalni. A három tettes elismerte a bűncselekmény elkövetését - írta a lap.

A rendőrség idén február közepén jelentette be, hogy súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás miatt indított eljárást az NNI különleges ügyek osztálya három magyar állampolgár ellen, akik 50 millió eurót (12,5 milliárd forintot) követeltek egy vezető banki tisztségviselőtől.

A zsarolók tavaly novemberben és decemberben összesen három fenyegető elektronikus levélben közölték: pénzt kérnek azért, hogy ne kerüljenek nyilvánosságra egy nagy értékű ingatlan adás-vételével kapcsolatos iratok. Másnap az OTP Banknál azt közölték: a hitelintézet elnök-vezérigazgatóját, Csányi Sándort írásban zsarolták meg és ő azonnal feljelentést tett.

A bank tájékoztatása szerint a hitelintézet egyik üzleti tranzakciójához kapcsolódtak a Csányi Sándort megzsaroló elektronikus levelek, ezek semmilyen kapcsolatban nincsenek Csányi Sándornak a banktól független, egyéb üzleti tevékenységével.

A zsarolás fókuszában álló irodaházzal kapcsolatos ügyletet a kilencvenes évek végén külső szakértők és az APEH vizsgálta, azt a jogszabályoknak megfelelőnek találta és a vizsgálatot lezárta - hangsúlyozták a februárban kiadott közleményükben.

Az MTI értesülése szerint az egyik gyanúsított az APEH akkori elnökének informatikai tanácsadója volt, 1999 áprilisa és 2000 októbere között. A tanácsadó feltehetően az adóhatóságnál letöltött adatokat használta fel a zsaroláshoz.

Az APEH-nél 2002 végén vizsgálatot folytattak, és 2002. novemberben Király László György, az adóhivatal akkori elnöke sajtótájékoztatón jelentette be, hogy fény derült arra: 1999 májusától egy elnöki tanácsadó 386 magánszemély, illetve gazdasági társaság adatait kérdezte le az adóhivatal rendszeréből. Ezekben az esetekben felmerülhet a jogosulatlan adatkezelés. A 386 megfigyeltből 187 magánszemély, 199 gazdasági társaság volt.