Az eljárás adatai szerint az örökbeadók többnyire rossz anyagi helyzetükre, és népes családjukra hivatkozva álltak kötélnek, de volt olyan is, aki kifejezetten a születendő gyermek pénzért való örökbeadása céljából esett teherbe.
Az 1994-96 között elkövetett cselekmények megítélése a Büntető törvénykönyv időközbeni módosításai miatt változott; hol a családi állás megváltoztatásának, hol az emberkereskedelem súlyosabb eseteként értékelhetők az ügyészség szerint. A törvény előírja, hogy ilyen esetekben az enyhébb elbírálást eredményező minősítést kell alkalmazni, de Czeizel Endre cselekménye így is 2-től - halmazati büntetésként akár - 12 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
Az eljárás során a bűnsegédi magatartással vádoltak kivétel nélkül tagadták bűnösségüket, csak a tettesként bíróság előtt álló örökbeadók között akadt olyan, aki tényszerűen elismerte a történteket. Az ügyvédek jogi abszurdumnak tartják a vádat, és várhatóan bűncselekmény hiányában történő felmentést kérnek a védőbeszédekben. Az ügyész perbeszédében minden vádlottnak egyaránt felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott.
Enyhítő körülményként említette az időmúlást, a büntetlen előéletet, Czeizel Endre esetében külön kiemelve a nemzetközi hírű professzor egész életútját és a köz javára ellenszolgáltatás nélkül végzett erőfeszítéseit. A szülők és Körmendy-Ékes Judit esetében rövidebb tartalmú felfüggesztett szabadságvesztés és pénz mellékbüntetés kiszabását indítványozta az ügyész.