Szárazföldre lépett az óriás skorpió

2005.12.02. 11:48
Óriás skorpió nyomaira bukkantak Skóciában. Az embernagyságú tengeri állatról eddig nem gondolták, hogy a szárazföldön is felbukkanhatott. A megdöbbentő méretű állat plantonokkal táplálkozott.

Óriásskorpió-lábnyomokat fedeztek fel Skóciában. Az emberméretű, 1,6 méter hosszú, egy méter széles lény 330 millió évvel ezelőtt élt a tengerben. Az óriást a tenger homokjában hagyott, megkövült nyomok buktatták le.

A skót sziklában talált nyomok a legrégebbi gerinctelen állathoz tartozó lábnyom, írja a BBC. A lény foszilis maradványait már korábban megtalálták Skóciában, így az országra utalva hibbertopetrusnak nevezték el.

Lábnyomkutató

A lelet felfedezője, amikor meglátta a párhuzamos csíkokat a sziklában, azonnal felismerte, hogy azok egy őslény nyomai. "Tudtam, hogy ezek nyomok - fő szakterületem a dinoszaurusz-lábnyomok kutatása - de azt nem sejtettem, hogy milyen állatéi" - nyilatkozta a Nature Magazinnak Dr. Martin Whyte. "A gyíkokat és a kétéltűeket rögtön kizártam, mert az nyilvánvaló volt, hogy bármi is hagyta a nyomokat, hat lába volt" - mondta.

A lehetőségek vizsgálata után már csak egy tipp maradt, a hibbertopterus" - magyarázta Whyte. A nyomokat az egykorvolt tengerpart homokjából képződött, a geológiai mozgások miatt negyvenöt fokos szögben megdőlt homokkőben fedezte fel a skóciai Midland-völgyben. A nyomból meglepően hosszú, hat méteres szakasz maradt fent.

Nem volt veszélyes

A nyom azért is különösen érdekes, mert eddig nem volt bizonyíték rá, hogy a hibbertopterus elhagyta tengeri élőhelyét és kijárt a partra, írja a BBC. "Vita folyt a kérdésben, amit ez a lelet most megold" - nyilatkozta Whyte. Feltételezése szerint a lény legfeljebb két közeli vízfelület között közlekedett a szárazföldön. "Többen kérdezték, hogy esetleg a szárazföldön petézett-e, de erre nincs bizonyíték" - mondta.

Bár az embernagyságú skorpió elég rémisztőnek hangzik, a tudósok szerint nem volt egy nagy pusztító. "Nem lett volna esélye, ha kétéltűekre és gyíkokra vadászik, planktonnal, vízi rovarokkal táplálkozott" - mondta Whyte.

A hibbertopetrusok első megkövült példányait 1831-ben fedezték fel Skóciában. Az ősskorpiónak még nem voltak ollói, és hatalmas farkát sem a háta fölé hajlítva hordta. Bár mérge sem volt, a tudósok szerint mégis kétségtelenül a mai skorpiók őse.