Változhat az orvosi eskü szövege

Az új szakmai charta célja helyreállítani az orvosok iránti bizalmat, amelyet alaposan megtépázott az elmúlt időkben több visszaélés. Emellett segíteni kíván az orvosoknak a modern világ etikai problémáival való szembenézésben és el szeretné érni, hogy a szakma újra elkötelezze magát ama elv mellett, hogy a beteg érdeke a legfontosabb.

George Alberti professzor, a londoni királyi orvosi kollégium elnöke The Lancet című orvosi szaklap és az Annals of Internal Medicine által közösen publikált chartát a modern orvosi gyakorlat kézikönyvének nevezte.
Olyan kérdések váltak ugyanis fontossá az orvosok számára, mint a beteg önállósága és választási lehetősége, a csapatmunka, valamint más szakemberek tiszteletben tartása - ezeknek a szempontoknak nem volt a maihoz fogható jelentősége a Kr.e. 460 körül született görög Hippokratész, a modern orvostudomány atyja idején. A neki tulajdonított eskü szerint az orvos csakis a beteg gyógyulásának érdekében dolgozhat, és nem adhat neki bűnös céllal gyógyszert, illetve nem végezhet el rajta ilyen célzatú műtétet.

Ma már nem bízunk vakon az orvosokban

A mai betegek többet tudnak egészségükről, mint a korábbi korok emberei, és ezért nem bíznak többé vakon az orvosokban. Az orvosoknak viszont számos új problémával kell megküzdeniük a gyógyszerkiadási rendszerektől kezdve az új technológiai robbanásig és etikai dilemmákig. "Úgy vélem, van tere az eskü némi módosításának és aktualizálásának, hogy jobban tükrözze a mai, sokkal felelősebb és remélhetően nyitottabb világot" - idézte a Reuters Alberti professzor szavait.

Christopher Davidson, a belgyógyászok európai szövetségének főtitkára szerint az új etikai kódex mérföldkő az orvosok és betegek közötti kapcsolatok javításában, és ezért az egész kontinensen mielőbb be akarják vezetni.

A charta amerikai-brit együttműködésből született meg az amerikai belgyógyász-szövetség (ABIM), az amerikai orvoskollégium - amerikai belgyógyász szövetség (ACP-ASIM), és az európai belgyógyász-szövetség (EFIM) részvételével. Az etikai kódex előírja az orvosoknak, hogy javítsák a betegellátás színvonalát, tartsanak fenn őszinte kapcsolatokat a betegekkel és tartsák meg az orvosi titkot. Felszólítja továbbá őket, hogy tartsanak lépést a tudományos haladással és kerüljék a szakmán belüli érdekkonfliktusokat.

Hippokratész már rég nem kötelező

A világ sok, országában már ma sem tartják magukra kötelezőnek, legalább is betű szerint, a Hippokratészi esküt, nyilatkozta az Indexnek Kovács József, a SOTE Magatartástudományi Intézetének docense. A sebészi beavatkozás, vagy ahogy az antik szövegben szerepel, a "kőmetszés" tilalmát, például már sehol a világon nem tartják be az orvosok. Ugyanígy hanyagolják az istenekhez, pl. Apollónhoz szóló esküt is.

A klasszikus hippokratészi alaptéziseket már 1948-ban felváltotta az Orvosok Világszövetségének ún. Genfi Deklarációja, amit '68-ban, '83-ban és '94-ben módosítottak. Az alapvető hippokrateszi szellemiség ugyan nem változott, de az atyáskodó orvos-beteg viszonyt lassanként az egyenrangú, szerződéses kapcsolat (az orvosok tájékoztatási kötelezettsége, a beteg hozzájárulási joga a kezeléshez) váltotta fel.

Magyarország későn, az 1997-es egészségügyi törvénnyel kapcsolódott egyértelműen az új szemlélethez. Még ma is igaz, hogy minél keletebbre található egy ország, annál paternalistább az orvosok szemlélete, mondta az Indexnek Kovács József.