A főügyészség újra tárgyalná Kovács ügyét

Kovács Mihálynak, az Agrobank egykori elnökének csempészet és adócsalás vádjával folyó büntetőperének másodfokú tárgyalásán csütörtökön a Fővárosi Bíróságon a főügyészség az elsőfokú, felmentő ítélet hatályon kívül helyezését és az eljárás megismétlését kérte.

A védelem blöffről beszél

- A főügyészség blöfföl - vélekedett perbeszédében Kovács ügyvédje. A csütörtöki tárgyaláson ügyész nem vett részt, a bíróság egyik tagja ismertette az írásban megküldött ügyészi álláspontot.

A védelem az elsőfokú, felmentő ítélet helybenhagyását kérte a Fővárosi Bíróságtól, amely június 4-re tűzte ki a határozathozatal időpontját.

A magyar-ausztrál állampolgárságú időskorú, Kovács Mihály és két társa ellen ebben az ügyben 10-12 évvel ezelőtti események miatt nyolc éve kezdtek el nyomozni.

Kovács Mihályt, az Agrobank volt igazgatóját, és két társát tavaly felmentette a bíróság. A vádirat szerint Kovácsék több tízmilliós kárt okoztak az államnak, mert négy éven keresztül több tonna nemesfémet passzív bérmunkában vámoltattak el. Tavaly a bíróság úgy ítélte meg, nem történt bűncselekmény.

Dávid sürgette

Dávid Ibolya volt igazságügy-miniszter 1999-ben arra hivatkozással, hogy "a társadalom szempontjából kiemelkedő fontosságú" az eset, kérte a soronkívüliség elrendelését, és ennek az Országos Igazságszolgáltatási Tanács eleget is tett.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2001 októberében kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint azonban a vádlottak cselekménye nem valósított meg sem csempészetet, sem adócsalást, mi több az ítélet szerint, ha az ezzel kapcsolatos bírósági állásfoglalás esetleg helytelen lenne, akkor a társadalomra veszélyesség hiánya miatt kellene felmenteni Kovács Mihályt és társait.

Szabálytalanságokra hivatkoztak

Az elsőfokú ítélet szóbeli indoklásakor elhangzott többek között az is, hogy a rendőrség szabálytalanul hallgatott ki tanúkat, nem rögzítette precízen a házkutatáskor lefoglalt dokumentumokat, ügyszámot festett át az iratokon, és rendszeresen elmulasztotta értesíteni a gyanúsítottak ügyvédjeit a tanúkihallgatásokról. Az ügyészség pedig felvetésekkel, célzásokkal tűzdelte a vádirati tényállást.

Azon az időn már túl vagyunk, hogy itt a vád, tessék meghozni az ítéletet - fogalmazott tavaly az elsőfokú ítélet indoklásakor a bíró, aki nyomatékkal hivatkozott a jogállamiság, illetve a jogbiztonság alkotmányban rögzített követelményére is.

A főügyészség szerint megalapozatlan volt a korábbi döntés

Csütörtökön a Fővárosi Bíróság ismertette a főügyészség átiratát, mely szerint az elsőfokú ítéletet megalapozatlanság, felderítetlenség, illetve az indoklási kötelezettség elmulasztása miatt kell hatályon kívül helyezni. Továbbá a vádhatóság szükségesnek látta az ügyben nemzetközi jogsegély igénybevételét, illetve új szakértők felvonultatását.

Kovács Mihály védője szerint a bűnüldöző hatóságok már rég elrugaszkodtak a büntetőjog talajáról, és olyan kérdéseket feszegetnek, melyeknek semmi köze nincs egy büntetőeljáráshoz.

Iraki kapcsolatokat is emlegettek

- A rendőrség még iraki rakétafegyverek szállításával is összefüggésbe hozta védencemet. De mint mondani szokás, ez a műsor nem jöhetett volna létre, ha nem lett volna az Agrobank-ügy - fogalmazott Kovács Mihály védője arra a másik büntetőeljárásra célozva, melyben előbb a Fővárosi Bíróság felmentette a vesztegetés vádja alól Kunos Pétert, a bank vezérigazgatóját és Kovács Mihály bankelnököt. 1998-ban azonban a Legfelsőbb Bíróság jogerősen ugyanezen vádak miatt elmarasztaló ítéletet hozott.

A Legfelsőbb Bíróság Kunos Pétert 2 év fogházbüntetésre ítélte, kegyelmi kérvényét Göncz Árpád akkor köztársasági elnök aláírta, Dávid Ibolya akkori igazságügy-miniszter azonban nem ellenjegyezte, így végül le kellett töltenie büntetését Kunos Péternek. Abban az eljárásban Kovács Mihály felfüggesztett szabadságvesztést kapott.