Jolán
2 °C
4 °C

Földrengések luxuskivitelben

2008.04.13. 10:35
Hatalmas földrengés rázta meg szerdán a világ egyik legszebb trópusi paradicsomát, a csendes-óceáni Hűség-szigeteket. A Paradis d'Ouvéa luxushotel portása ehhez képest csak tőlünk értesült a földmozgásról, pedig a geológusok jelentései szerint három napig rengett a föld. Persze miért reagálnák túl, ha már százharminc éve is a földrengések miatt került csak a hírekbe a környék.

A Richter-skála szerinti 7,3-es erősségű földrengés rázta meg szerdán, magyar idő szerint délután háromnegyed négykor a Franciaországhoz tartozó Hűség-szigeteket. "Ez talán leveri a lécet" - írta emailjében egykori munkatársunk, Vomit, aki oda szokott figyelni a földrengésekre. Utánanéztünk.

Ilyennek képzeljük a paradicsomot

"Nem is volt semmilyen földrengés" - nyilatkozta mégis megkeresésünkre az egyik Hűség-sziget, Ouvéa legmenőbb szállodájának, a Paradis d"Ouvéának a portása, aki tőlünk értesült a drámai történésekről. Tapasztalatai egybevágnak a kevés hírügynökségi jelentésben leírtakkal. A beszámolók szerint a nagy mélységben, a geológusok számításai szerint 35 kilométerrel a felszín alatt bekövetkezett földrengést a szigeteken alig érezték, károkról, áldozatokról nem érkezett jelentés.

Pedig az amerikai Földtani Intézet jelentései szerint a szigeteken három napig rengett a föld, a 7,3-es rengést egy 6,4-es és egy 6,3-es előzte meg, és féltucat 5,0-5,4-es erősségű követte. Mivel ezek epicentruma 35 kilométer mélyen volt, nem kellett szökőártól tartani. A szigetek - illetve a szigeteket magában foglaló Új-Kaledónia - francia főmegbízottja szerint az adott körülmények között "nulla az esélye" a katasztrófának.

Ugyanő másfél héttel korábban a tavaly április 2-i. tragikus kimenetelű földrengésre emlékezett Új-Kaledónia északi szigetein. Akkor, egy 8,0-ás erősségű földrengés cunamit okozott, az északi szigeteken legalább ötven embert sodort el a víz.

Azt megelőzően, az elmúlt tíz évben még négy erős, köztük két, 7,3-esnél erősebb földrengés rázta meg a szigeteket, ám ezeknek sem volt áldozatuk. A szigetlakók, úgy látszik, szerencsés csillagzat alatt születtek.

Pedig a szigetekről szóló egyik első sajtóhír, a New York Times 1875. június 15-i számában megjelent beszámoló apropóját is földrengés adta. Pár hónappal korábban - akkor még lassabban értek el a hírek a világ egyik részéről a másikra -, március 28-án hatalmas földrengés rázta meg a szigeteket. Akkor, a mostani rengésekhez hasonlóan egymás után több földrengés volt.

Ilyennek meg a naplementét a paradicsomban

Egy, a szigeteken - egészen pontosan Lifu szigetén - tartózkodó misszionárius beszámolója szerint "éppen túl voltunk a hurrikánszezonon, ami viszonylag békésen telt el, amikor vasárnap (március 28-án) éjjel, 10 óra 45 perckor mind riadtan ébredtünk egy erős földrengésre. Olyan rengés volt, amilyet még sosem éreztünk". A rengést több kisebb követte, mígnem március 30-án "egy olyan rémisztő földrengés tört ránk, hogy mind nagyon megijedtünk. Nem tartott olyan sokáig, mint a többi, de sokkal súlyosabb volt. Az óvoda falai összeomlottak".

A misszionáriusok április 1-én tudtak kapcsolatot teremteni a sziget másik oldalán tevékenykedő csoporttal. Az ott térítő Sleigh tiszteletes beszámolója szerint a március 28-i első földrengést ott cunami követte, "ami elmosott három falut. Nem tudjuk, hány életet vesztettünk. Egy kereskedő szerint 24-en haltak meg, de annyi a sérült, hogy még többen meghalhatnak".

A misszionáriusok március 28 és április 1 között 32 földrengést számoltak össze. Az áldozatok nagy része gyerek volt. A New York Timesnak beszámoló hittérítő leírása szerint a földrengések és a szökőár "sötétbe borították a szigeteket, Sleigh tiszteletes oldalán a szegény szigetlakók mindenüket elvesztették."

Turizmus és kókuszdió

A Hűség-szigetek Francia Új-Kaledóniától nyugatra, a szigettel párhuzamosan elnyúló szigetcsoport. A hét nagyobb és több kisebb szigetből hat lakott. A szigetek Franciaország tengeren túli területei, együtt alkotják a Húség-szigetek megyét. A megye három járásra Lifoura, Maréra és Ouvéára oszlanak.

A szigeteket 1789-1790 között fedezhette fel a londoni Hűség nevű hajó. A szigetek huszonkétezer lakója nagyrészt melanéz és polinéz, de egy kisebb európai csoport is lakik a szigeteken, melyek legnagyobb városa a lifoui Wé. A sziget fő bevételi forrása a turizmus, fő exportterméke a kókuszdió.

A szigeteket 14 tagú kongresszus kormányozza, a legnagyobb frakciót a nacionalisták alkotják négy fővel, három szeparatista pártnak hat képviselője van. Ennek ellenére egyelőre nem kérdés a szigetek függetlensége.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?