Földrengések luxuskivitelben

2008.04.13. 10:35
Hatalmas földrengés rázta meg szerdán a világ egyik legszebb trópusi paradicsomát, a csendes-óceáni Hűség-szigeteket. A Paradis d'Ouvéa luxushotel portása ehhez képest csak tőlünk értesült a földmozgásról, pedig a geológusok jelentései szerint három napig rengett a föld. Persze miért reagálnák túl, ha már százharminc éve is a földrengések miatt került csak a hírekbe a környék.

A Richter-skála szerinti 7,3-es erősségű földrengés rázta meg szerdán, magyar idő szerint délután háromnegyed négykor a Franciaországhoz tartozó Hűség-szigeteket. "Ez talán leveri a lécet" - írta emailjében egykori munkatársunk, Vomit, aki oda szokott figyelni a földrengésekre. Utánanéztünk.

Ilyennek képzeljük a paradicsomot

"Nem is volt semmilyen földrengés" - nyilatkozta mégis megkeresésünkre az egyik Hűség-sziget, Ouvéa legmenőbb szállodájának, a Paradis d"Ouvéának a portása, aki tőlünk értesült a drámai történésekről. Tapasztalatai egybevágnak a kevés hírügynökségi jelentésben leírtakkal. A beszámolók szerint a nagy mélységben, a geológusok számításai szerint 35 kilométerrel a felszín alatt bekövetkezett földrengést a szigeteken alig érezték, károkról, áldozatokról nem érkezett jelentés.

Pedig az amerikai Földtani Intézet jelentései szerint a szigeteken három napig rengett a föld, a 7,3-es rengést egy 6,4-es és egy 6,3-es előzte meg, és féltucat 5,0-5,4-es erősségű követte. Mivel ezek epicentruma 35 kilométer mélyen volt, nem kellett szökőártól tartani. A szigetek - illetve a szigeteket magában foglaló Új-Kaledónia - francia főmegbízottja szerint az adott körülmények között "nulla az esélye" a katasztrófának.

Ugyanő másfél héttel korábban a tavaly április 2-i. tragikus kimenetelű földrengésre emlékezett Új-Kaledónia északi szigetein. Akkor, egy 8,0-ás erősségű földrengés cunamit okozott, az északi szigeteken legalább ötven embert sodort el a víz.

Azt megelőzően, az elmúlt tíz évben még négy erős, köztük két, 7,3-esnél erősebb földrengés rázta meg a szigeteket, ám ezeknek sem volt áldozatuk. A szigetlakók, úgy látszik, szerencsés csillagzat alatt születtek.

Pedig a szigetekről szóló egyik első sajtóhír, a New York Times 1875. június 15-i számában megjelent beszámoló apropóját is földrengés adta. Pár hónappal korábban - akkor még lassabban értek el a hírek a világ egyik részéről a másikra -, március 28-án hatalmas földrengés rázta meg a szigeteket. Akkor, a mostani rengésekhez hasonlóan egymás után több földrengés volt.

Ilyennek meg a naplementét a paradicsomban

Egy, a szigeteken - egészen pontosan Lifu szigetén - tartózkodó misszionárius beszámolója szerint "éppen túl voltunk a hurrikánszezonon, ami viszonylag békésen telt el, amikor vasárnap (március 28-án) éjjel, 10 óra 45 perckor mind riadtan ébredtünk egy erős földrengésre. Olyan rengés volt, amilyet még sosem éreztünk". A rengést több kisebb követte, mígnem március 30-án "egy olyan rémisztő földrengés tört ránk, hogy mind nagyon megijedtünk. Nem tartott olyan sokáig, mint a többi, de sokkal súlyosabb volt. Az óvoda falai összeomlottak".

A misszionáriusok április 1-én tudtak kapcsolatot teremteni a sziget másik oldalán tevékenykedő csoporttal. Az ott térítő Sleigh tiszteletes beszámolója szerint a március 28-i első földrengést ott cunami követte, "ami elmosott három falut. Nem tudjuk, hány életet vesztettünk. Egy kereskedő szerint 24-en haltak meg, de annyi a sérült, hogy még többen meghalhatnak".

A misszionáriusok március 28 és április 1 között 32 földrengést számoltak össze. Az áldozatok nagy része gyerek volt. A New York Timesnak beszámoló hittérítő leírása szerint a földrengések és a szökőár "sötétbe borították a szigeteket, Sleigh tiszteletes oldalán a szegény szigetlakók mindenüket elvesztették."

Turizmus és kókuszdió

A Hűség-szigetek Francia Új-Kaledóniától nyugatra, a szigettel párhuzamosan elnyúló szigetcsoport. A hét nagyobb és több kisebb szigetből hat lakott. A szigetek Franciaország tengeren túli területei, együtt alkotják a Húség-szigetek megyét. A megye három járásra Lifoura, Maréra és Ouvéára oszlanak.

A szigeteket 1789-1790 között fedezhette fel a londoni Hűség nevű hajó. A szigetek huszonkétezer lakója nagyrészt melanéz és polinéz, de egy kisebb európai csoport is lakik a szigeteken, melyek legnagyobb városa a lifoui Wé. A sziget fő bevételi forrása a turizmus, fő exportterméke a kókuszdió.

A szigeteket 14 tagú kongresszus kormányozza, a legnagyobb frakciót a nacionalisták alkotják négy fővel, három szeparatista pártnak hat képviselője van. Ennek ellenére egyelőre nem kérdés a szigetek függetlensége.